Több mint három év után miért döntött úgy, hogy nem jelölteti magát ismét a tőzsde elnöki posztjára?
– Amikor 1998 őszén megválasztottak elnöknek, ez volt a fő elfoglaltságom, ami mára megváltozott. Először a Deloitte & Touche Rt. elnöke, később elnök-vezérigazgatója, az idei év elejétől pedig a társaság közép-európai cégének igazgatósági tagja lettem. Ezek a pozíciók mind több és több munkát igényelnek, így döntenem kellett. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új elnökének olyan stratégiai döntéseket kell meghoznia, amelyek a jövő szempontjából rendkívül fontosak. A tőzsde tavaszra nyereségérdekelt részvénytársasággá alakul, ez – jó néhány hónapig legalábbis – teljes embert igényel.
– A BÉT-re hónapok óta nyomás nehezedik, hogy csatlakozzon valamelyik fejlett európai tőzsdéhez. Varsó a napokban jelentette be, hogy az Euronexttel készül együttműködési szerződést kötni. Mennyire volt váratlan a lengyelek lépése?
– Tárgyaltunk Varsóval a döntés előtt, régóta ismerjük a stratégiájukat, ráadásul velük párhuzamosan a BÉT is folytatott megbeszéléseket a lehetséges partnerekkel. Megpróbáljuk összehasonlítani azokat az előnyöket és hátrányokat, amelyeket egy-egy kapcsolódás jelenthet számunkra. Az Euronext előnyös helyzetben van, mert a nagyok közül egyedüliként sikeres összeolvadásokat és most már akvizíciót is tudhatnak maguk mögött. A többi nagy tőzsde más irányba mozdult: Frankfurt az elszámoló rendszer megvásárlását tartja az elsődlegesnek, London a határidős piacot (Liffe) készült megszerezni, ám ezt az Euronext elhalászta az orra elől. Mindenki máshol, és másfelé tart ebben a nagy európai versenyfutásban.
– Hány lehetséges partner van a BÉT számára?
– Neveket nem szeretnék mondani, minden számottevő tőzsdével kapcsolatban állunk. Elvileg számos lehetséges partner van, gyakorlatilag azonban csak azokat kell megvizsgálni, amelyekről úgy gondoljuk, hogy van jövőjük az európai, illetve a globális piacon is.
– Hol tart a BÉT jelenleg? Nincs-e hátrányban, azért mert jelentősen csökkent a forgalma?
– A tőzsdei vezetés legfontosabb feladata a piac megerősítése, értékének növelése az együttműködési tárgyalások megkezdésére vagy a befejezésére. A kedvezőtlen tendenciák persze nem erősítik a tőzsdét: a forgalom – többévi felfutás után – az elmúlt egy évben is jelentősen zsugorodott. Amikor azonban stratégiáról beszélünk, nem szabad a helyzetet rövid távon nézni. Hosszabb távon alapvetően inkább a magyar gazdaság ereje és fejlődése határozza meg a helyi tőkepiac helyzetét, vagy legalábbis nagyon fontos szempont lesz annak a megítélésében.
– A BÉT szempontjából mi lenne előnyösebb: összeolvadás, a kereskedési rendszerek összehangolása, vagy csak egyszerű együttműködés?
– Ezt nem a BÉT, hanem a piac szempontjából kell megközelíteni. Olyan megoldást kell találni, amellyel sikerül bővíteni a hazai piacon forgó papírok kereskedését: vagy egy szélesebb befektetői bázis elérésével, vagy pedig egy olyan kereskedési rendszerrel amely könnyebben, nagyobb forgalmat képes lebonyolítani. A BÉT felvásárlása, vagy a szerződéses kapcsolat egyaránt lehet előnyös.
– Mennyire sürget az idő, szükséges-e a tárgyalások mihamarabbi lezárása?
– A tőzsde nincs lépéskényszerben, a döntést nem szabad elkapkodni. Habár a piac hullámvölgyben volt, jelenleg azonban már felfelé tart a magyar gazdasággal és vállalkozói szektorral együtt. Az elmúlt három évben a BÉT teljesen versenyképessé vált a világ fejlett tőzsdéivel: a kereskedési és információs rendszer világszínvonalú, a szabályzatok rendezettek, a költségek csökkentek. A döntést nem szabad elkapkodni, ráadásul nem is csak rajtunk múlik. A partnerséghez ugyanis megfelelő partner és kölcsönösen előnyös ajánlat is kell.
