Tíz évvel ezelőtt, harmincévesen azt gondolta, mostanra megkapja a letelepedési engedélyt. Már elmúlt negyvenéves, s a magyar hivatali ügyintézést tapasztalva immár nem tartja elképzelhetetlennek, hogy még hatvanévesen is csak áhítozni fog a fontos dokumentumra – panaszolja Guo Jia Di kínai üzletember. “Az éghajlat remek, az emberek barátságosak, nyitottak, a magyar alkalmazottak pontosak, megbízhatóak. Elégedett lennék, ha nem lenne ennyire nehézkes a tartózkodási engedély meghosszabbítása” – teszi hozzá.
A kínai üzletember nem áll egyedül panaszával. Több ezer külföldi cégvezető, vállalkozó tartja megpróbáltatásnak a magyarországi hivatali ügyintézést.
Sokan úgy próbálják kikerülni az idegőrlő procedúrát, hogy olyan cégek segítségét kérik, amelyek – 60-120 ezer forintos díjazás fejében – beszerzik és lefordíttatják a szükséges iratokat, sőt sorban is állnak helyettük, s akkor hívják őket a helyszínre, amikor már csupán fél órát kell várakozniuk.
A szovjet utódállamokból, Kínából, illetve az egykori Jugoszlávia területéről érkező külföldiek megalázónak tartják, hogy nációnként foglalkoznak velük. “Németországban ugyanazt a sort állja végig az amerikai, a török, az orosz és az angol. Budapesten azonban elkülönítenek bennünket” – sérelmezi egy neve elhallgatását kérő ukrán vállalkozó.
“Szó nincs hátrányos megkülönböztetésről” – hárítja el a vádat Gelicz Józsefné, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal idegenrendészeti igazgatóságának főosztályvezetője. Állítása szerint a külföldiek tartózkodási és bevándorlási ügyeit célszerűségi okok miatt intézik külön csoportokban, mégpedig az ügyintézők nyelvismeretének megfelelően. A szakosodás éppen hogy megkönnyíti az ügymenetet. Azt azért elismeri, hogy gyakoriak a tumultuózus jelenetek, a hosszú várakozástól pedig ingerlékenyebbek a külföldiek és a hivatali alkalmazottak egyaránt.
Külföldi üzletemberek MagyarországrólMITŐL ÉRZIK JÓL MAGUKAT?
• Működő piaci viszonyokat találtak
• Viszonylag fejlett az infrastruktúra
• Akad kvalifikált munkaerő
• Olcsó a megélhetés
• Az embereket egyre inkább az egyéni felelősségvállalás jellemzi
• Barátságosak, nyitottak, udvariasak a magyarok
• Az alkalmazottak pontosak, megbízhatóak
• Szép a táj
• Jó a konyha
MI OKOZ NEKIK KELLEMETLENSÉGET?
• Nagy a bürokrácia, lassú a hivatali ügyintézés
• Rossz a közlekedés és az utak állapota
• Még élnek az állampárti beidegződések
• A magyarok általában elutasítóak az új kezdeményezések iránt
• Rugalmatlanok, lassúak a munkatársak
• Magas a bűnözés aránya
• A vendéglátóhelyeken gyakori a túlszámlázás
• Bizonyos térségek elmaradottak, elhanyagoltak
ZÖKKENŐKKEL. Reményei szerint jövőre már jobb körülmények között – ügyfélirányító rendszerrel, komfortos várószobákkal – fogadják a kérelmezőket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2002. január elsejétől létrejövő regionális igazgatóságai. Ekkortól ugyanis a rendőrség és a közigazgatási hivatal hatásköréből kikerül a külföldiek magyarországi tartózkodásával, letelepedésével kapcsolatos kérelmek intézése, és “civil” közigazgatási hatósághoz kerül át. A zökkenők persze azt követően sem szűnnek majd meg. A külföldieknek továbbra is ugyanannyi papírt kell a hivatalokhoz benyújtaniuk, mint eddig. Azaz mehetnek a földhivatalba tulajdoni lapért, az adóhatósághoz és a társadalombiztosítási igazgatósághoz “nullás” igazolásért, a bankba számlakivonatért, s mindezeken felül még el kell szenvedniük egy nemzetbiztonsági ellenőrzést is.
A külföldinek az átlagosnál nagyobb tortúrán kell keresztülesnie akkor is, ha ingatlant kíván vásárolni. Hiába rendelkezik elegendő pénzzel, az adásvételi szerződés előtt hivatalos pecsétet kell beszereznie a magyar hatóságtól arra vonatkozóan, hogy lakásvásárlása nem sért önkormányzati vagy közérdeket. A tapasztalatok szerint ez utóbbiakat a hivatalok elég tágan értelmezik, ezért sosem lehet előre kiszámítani, hogy ki kap engedélyt, s ki nem.
A fővárosi gyakorlat szerint elsősorban azok számíthatnak kedvező elbírálásra, akik “a lakás értékéhez méltó” közterheket viselnek Magyarországon, azaz magas társasági adót vagy szja-t fizetnek. Pluszpontként jön számításba, ha a külföldi vállalkozó magyar munkavállalókat foglalkoztat – persze nem minimálbérért -, illetve, ha magyar állampolgárral köt házasságot, vagy magyar állampolgártól születik gyermeke, s ily módon magyar tulajdonosa is lesz a megvásárolni kívánt ingatlannak.
PapírmunkaTARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY FELTÉTELEI
• Tartózkodási engedély kérelmezésére jogosító vízum
• Magyarországi megélhetést biztosító anyagi fedezet (bankszámla, csekk) és lakás (tulajdon vagy bérleti jog) igazolása
• A külföldi üzletembernek meg kell jelölnie a tartózkodás célját, be kell mutatnia a cégiratokat, a jogerős cégbírósági végzést, a társasági szerződést, meg kell adnia a gazdasági társaság működésére vonatkozó egyéb adatokat, továbbá adóhivatali és tb-igazolást arról, hogy nincs köztartozása
• A hatóság ellenőrzi, végez-e a vállalat tényleges tevékenységet, a vállalkozó valóban működteti-e a céget, s milyen javadalmazásban részesül a társaság vezetője.
• Az engedély érvényessége a kérelemben foglalt időtartamig, de legfeljebb 2 évre szól, s alkalmanként legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható; ha a tartózkodás célja munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység, akkor a tartózkodási engedély első alkalommal legfeljebb 4 évre adható ki
• A külföldinek be kell szereznie orvosi igazolást is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól arra vonatkozóan, hogy nem szenved közegészséget veszélyeztető betegségben
A BEVÁNDORLÁS FELTÉTELEI
• Magyarországi lakóhely és megélhetés
• A kérelmezővel szemben nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok (beutazási és tartózkodási tilalom, közegészséget veszélyeztető betegség, folyamatban lévő büntetőeljárás)
• A beutazástól számítva legalább 3 éves megszakítás nélkül jogszerű magyarországi tartózkodás (e feltétel alól felmentést kaphat az, aki bevándorlását – 2002. január elsejétől letelepedését – családegyesítés céljából kéri, illetve aki magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, vagy akinek felmenője magyar állampolgár volt)
Sokan félnek az elutasítástól, ezért magánszemélyként meg sem kísérlik az engedélyeztetést. Inkább céget alapítanak. A cégbíróságnál bejegyzett vállalkozás ugyanis már magyar “jogalanynak” számít, s nem kell pecsétet szerezni a székhelyként vagy telephelyként szolgáló ingatlan megvásárlása előtt. Noha társaságot – ha a benyújtott iratok eleget tesznek a formai követelményeknek – szinte automatikusan bejegyzik, korántsem biztos, hogy a cégtulajdonos be is léphet Magyarország területére. A beutazási engedély kiadása ugyanis diszkrecionális jog, az elutasítás ellen nem lehet fellebbezni. A magyar külképviselet a vízum megadása előtt többirányú vizsgálódás mellett (lásd külön írásunkat) mérlegeli, hogy az adott cég tevékenysége gazdasági vagy egyéb kulturális, tudományos szempontból hasznos-e a magyar állam számára. Ha úgy találja, hogy nem, a külföldi nem kap vízumot, még akkor sem, ha idehaza jogerősen bejegyzett vállalkozást működtet. Jogi szakértők szerint egyébként szerencsésebb lenne fordítva szabályozni, azaz feltételekhez kötni a külföldiek cégalapítási jogát, s ha a tevékenységre nincs szükség, eleve be sem jegyezni a vállalkozást.
ELFOGULTSÁGOT FELTÉTELEZNEK. A bevándorlási – 2002. január elsejétől letelepedési – engedély kérelmezése sem kisebb procedúra, mint a vízum, vagy a tartózkodási engedély megszerzése, meghosszabbítása. Magyarországon a múlt év végén 82 ezer 179 külföldi rendelkezik bevándorlási engedéllyel (lásd a táblázatot a 71. oldalon). Többségük magukat magyarnak valló román, jugoszláv, illetve ukrán állampolgár. Mindössze 10 ezerre tehető a Nyugat-Európából, Amerikából idetelepült külföldiek száma.
Egy brit fiatalember azt panaszolja, nem éppen családbarát hozzáállás a hivatalok részéről az ügyintézési határidők rendszeres túllépése. Egy felmérés szerint a külföldiek úgy érzik, a hivatalok “lassító sztrájkkal” és hátrányukra bírálják el kérelmeiket. Szubjektív véleményüket azonban nem igazolják a statisztikai adatok: sem 1999-ben, sem pedig 2000-ben nem volt magas az elutasítások száma. Két évvel ezelőtt a 12 ezret meghaladó bevándorlási kérelem közül mindössze 500-at, tavaly pedig a nem egészen 12 ezer kérelem közül mintegy 600-at utasítottak el.
A bevándorlási engedély egyébként számos többletjoggal jár, idehaza és külföldön egyaránt. Ennek birtokában a harmadik országból érkező külföldi például könnyebben kap beutazási engedélyt – akár munkavállalás céljából is – az Európai Unió tagállamaiba. De itthon is előnyöket biztosít a “pusztán” tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldihez képest. Tulajdonosa igénybe veheti mindazokat az egészségügyi, szociális szolgáltatásokat, amelyek a magyar állampolgárokat is megilletik.
A hivatalos formaságokon túl persze az itt élő külföldiek számára továbbra is az üzlet a fontos. Merthogy ezért jöttek Magyarországra.
