Környezeti jelentések – Kevesek luxusa

Jó előre építeni kell a társaság arculatát, inem elég a piaci versenyre való felkészüléshez annak kezdetekor hozzálátni. Így érvelt a környezeti jelentés mellett három évvel ezelőtt Urbán Katalin, a Budapesti Erőmű (BE) Rt. környezetvédelmi vezetője. Ha most bocsát ki a cég ilyet – fogalmazott 1998-ban -, akkor ebben örökre elsőséget szerez az erőművek sorában.

Nem volt nehéz dolga a meggyőzéssel: az akkori egyik tulajdonos, a finn Fortum számára teljesen evidens volt, hogy márpedig ilyen kiadvány születni fog. E cég, ha környezeti jelentést nem is adott ki az első pillanattól kezdve, viszont igen korán, már a hetvenes évek elején igyekezett működésében környezetvédelmi szempontokat is érvényesíteni. S ha az egyik fő részvényes ennyire határozott volt, a jelentés szükségességét sem a másik nagy tulajdonos (a japán Tomen), sem pedig a magyar vezetők nem kérdőjelezték meg.

SZŰK KÖR. Környezeti jelentésről Magyarországon összesen mintegy tucat vállalat juthat az érdeklődő eszébe, még ha alkalmasint ennél több társaságról olvasná is annak saját magáról kiállított környezeti bizonyítványát. A sort öt évvel ezelőtt megnyitó Molhoz évről évre több cég csatlakozott (az aktuális névsort lásd külön).

Nálunk a cégek – hacsak nem rendelkeznek az Európai Unió úgynevezett EMAS környezeti rendelete szerinti tanúsítással – teljesen önként, minden megkötés nélkül dönthetnek a jelentés kiadása mellett vagy ellen, s tartalmi előírások sem kötik gúzsba a kezüket. Amenynyiben EMAS szerint tanúsítottak, akkor környezetvédelmi nyilatkozatot kell összeállítaniuk. Az EMAS viszont, csakúgy mint az ISO környezeti szabványok (ISO 14001 és 14031) önkéntesek, ez utóbbiak pedig nem is várnak el hasonló jelentést. Bizonyos cégeknek jelentés-kibocsátási kötelezettséget ír elő viszont Dánia és Hollandia, Finnországban pedig – úgy tartják – ez egyszerűen szokás. A KPMG két évvel ezelőtti, közel 300 céget megkérdező nemzetközi felmérése ugyanakkor azt mutatja, hogy a vállalatok majdnem egynegyede vállalkozik ilyen kiadványra, arányuk Németországban és Svédországban a legnagyobb. Az iparágak közül a potenciális nagy szennyezők, a vegyipar, a papír-, a közmű, az energia- és a gyógyszeripar cégei törekszenek mindinkább erre.

Hazai jogszabályt az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága már 1999-ben indítványozott, eszerint a környezeti hatástanulmányra kötelezett és a veszélyeshulladék-engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak kellene évenként számot és értékelést adni környezeti fejleményeikről (a környezeti jelentések ajánlott tartalmáról lásd táblázatunkat).

A BE Rt.-nél az első, szinte házilagosan, csupán egyetlen tördelőszerkesztő bevonásával készített mű nyomán e műfaj mára – mondhatjuk – nagy karriert futott be. Egyedivé kovácsolta azóta számos fejlemény – így az, hogy a szerkesztésbe, itthon elsőként, környezetvédőket is bevont, igaz, a meghívott húsz szervezetből csak három tartotta fontosnak a helyszínt megnézni, majd véleményét elmondani. Ennek nyomán került be minden korábbinál több adat a jelentésbe, bizonyos tanácsokat azonban nem állt az erőmű módjában megfogadni. Így hazai fellelhetőség híján azt sem, hogy a jelentést – ahogyan az az Egyesült Államokban immár szokásos – környezetbarát szójatintával nyomtassa a cég.

Tanúsíttatni is szerették volna az elkészült művet, bár az árajánlatok beérkezése után egy pillanatra elbizonytalanodtak: vajon a 2,5 millió forintos költségvetéssel ezer példányban megjelenő kiadványhoz megéri-e a további másfél millió forintot csupán az utolsó, a tanúsítást tartalmazó oldalő És ez csak egy közepes árajánlat volt. Aztán úgy gondolták, hátha vállalkozik rá együtt egy üzleti és egy nonprofit hitelesítő. Végül csak az utóbbinál maradtak – és ebben megint csak elsők a piacon – , a KÖVET-INEM Hungária adta áldását a jelentés minőségére. (A többi hazai tanúsítást – a Mol, a Nabi, az Opel és a TVK jelentését – a Deloitte & Touche adta ki.)

SEGÍTŐ ERŐ. Kifejezetten érdekessé viszont az teszi e dokumentum helyzetét, hogy a cégnek ez az egyetlen megtervezett és közreadott brosúrája. S bár felmerült, hogy az rt. éves jelentését is hasonló formátumra kellene hozni, az eddig nem készült el. Így ha a szervezetben valaki céges anyaggal szeretne egy jelenlegi vagy potenciális üzleti partnert megajándékozni, akkor a környezeti jelentésre esik a választása. Perdöntő bizonyíték persze nincs rá, hogy a környezeti jelentés lendített volna az erőmű helyzetén. Úgy tetszik azonban, hogy e brosúra segített bizonyos ügyek sima lefolyásában. A BE Rt. nemrégiben Újpesten 30 milliárd forintos erőmű-beruházásba kezdett, és persze a befektetők, a bankok, a biztosítók is a környezeti jelentést kapták kézhez. Ha többet nem is indított el bennük, arra bizonyára jó volt, hogy megnyugodhattak: ennél a vállalatnál nem kell aggódniuk felhalmozott környezeti károk miatt.

A társaság az úgynevezett fenntarthatósági jelentések irányába szeretne továbblépni, amely gazdasági és környezeti adatokon kívül, úgymond, társadalmi szempontok szerint is firtatja a működést (lásd külön). Ebben egyébként az immáron volt finn tulajdonos lesz megint az egyik példa.

Úgy látszik tehát, hogy lendület a Fortum nélkül is tart. Ebben persze jócskán segít, hogy az új tulajdonos, a francia EDFI, magyarországi megtelepedése után rögtön learathatta az addigra beérett sikert. Egy tucat cég közül ugyanis – az Opellel megosztva – a BE Rt. nyerte a régió legelső, a Deloitte & Touche által kiírt környezeti jelentés díját.

“Ezzel egyfelől a környezetvédelmi erőfeszítéseket kívántuk elismerni, másfelől arra ösztönözni a cégeket, hogy igenis tegyék közzé környezetvédelemmel kapcsolatos adataikat” – mondja Pásztor Zsolt, a Deloitte & Touche munkatársa. Díj persze máshol is van, osztanak ilyet a kontinens tíz országában. Sőt, négy éve van egy közös európai megmérettetés is.

A BE Rt.-t környezetével, a civil szervezetekkel, a lakossággal javuló kapcsolat, a botrányok megelőzésének lehetősége, a fogyasztói bizalom felkeltése ösztönzi a jelentések készítésére, no meg a publicitást hozó versenyek. Ez utóbbi pedig az alkalmazotti hozzáállás megváltoztatására is visszahat. Urbán Katalin azonban minden lelkesedése ellenére úgy véli, ez a környezeti menedzsment eszköz csak akkor terjed el Magyarországon, ha arra rendelet kötelezi majd a cégeket.