Tőkepiaci törvény – Minden eshetőségre

Nem a jelenlegi jogszabályi hiányosságokkal függ össze a magyar tőkepiac gyengélkedése, a befektetési kedv megcsappanása, ezért nem lehet önmagában az új törvénytől várni, hogy a pesti tőzsde újra erőre kapjon – oszlatta el az esetleges ilyen várakozásokat Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke. Az országgyűlés által a tervek szerint e hónap közepén és jövő év elején – két ütemben – hatályba léptetendő egységes tőkepiaci törvény arra azonban jó, hogy ha mégis újból feltámadna a befektetési kedv, akkor annak ne legyen korlátja a napjainkra már elavulttá vált szabályozás. A felügyeleti elnök szerint ilyen prózai ok miatt volt szükség a tőkepiacon tevékenykedők reguláinak újragondolására és egy törvényben való szabályozására.

Leginkább a befektetési alapokról szóló szabályok módosulnak, mivel a szakértők véleménye szerint ezek a legkorszerűtlenebbek. A tervezet értelmében a jelenleg alapvetően állampapírokba, tőzsdei értékpapírokba, illetve ingatlanokba fektető alapokon kívül új típusú befektetési alapok jelenhetnének meg. Ilyenek lehetnek az indexkövető befektetési alapok, de akinek kedve van, pénzét a jövőben kifejezetten ingatlanfejlesztő alapokban is megforgathatja. “Ezek a jelenlegi új építésű ingatlan iránti nagy kereslet miatt akár kedvezőbb hozamot biztosíthatnak, mint a régi törvény alapján tevékenykedő ingatlanforgalmazó alapok” – mondja Pohner Anikó, az OTP Alapkezelő Rt. igazgatója.

BŐVÜLŐ PALETTA. A törvénymódosítás után szélesebb befektetési palettából választhatnak azok, akik a nagyobb hozamért nagyobb kockázatot vállalnak, de azok is, akik a biztonságra mennek. Az utóbbiak számára jó lehetőséget kínáló, befektetési alapokba fektető instrumentumok azoknak is kedvezőek, akik tanácstalanok, milyen típusú befektetési alapot válasszanak, vagy nem akarják hurcolászni pénzüket. A származtatott ügyletekbe fektető alapok pedig a kényelmes spekulánsokat hozzák új helyzetbe (lásd a táblázatot). Azt azonban nehéz megjósolni, hogy a pénzüknek helyet keresők a manapság nem éppen túlfűtött tőzsdei környezetben hajlandók lesznek-e kipróbálni újdonságokat. Pohner Anikó éppen ezért sajnálja, hogy a törvény csak most, s nem néhány évvel ezelőtt nyitotta szélesre a kapukat a befektetési alapok előtt.

A törvénymódosítás a befektetési alapok számára már azt is lehetővé teszi, hogy ezentúl portfóliókezelést végezhessenek. Ezzel régi vágyuk válik valóra, mivel már régóta sérelmezték, hogy a brókercégekkel ellentétben nekik nincs jogosítványuk ilyen tevékenységre. A portfóliókezelésnek egyébként a nyugdíjpénztárakra és a biztosítók unit-link szolgáltatásaira is kiterjedő új, egységes szabályozása lesz. A biztonságot szolgálja például, hogy a befektetési eszközök letétkezeléséhez és a pénzforgalmi számlák vezetéséhez a portfóliókezelőtől elkülönült letétkezelőt kell igénybe venni. A portfóliókezelő pedig csak akkor tehet ígéretet hozamgaranciára a befektetőknek, ha azt bankgaranciával, illetve megalapozott befektetési politikával alá tudja támasztani.

SPEKULÁNSOK ELŐNYBEN. Új értékpapírok megjelenését is lehetővé teszi a jogszabálytervezet. Igaz, nem sorolja fel ezen új eszközöket, ám amennyiben a befektetők igénylik, egy célzott kormányrendelettel azok bármikor életre hívhatók. Új ügyletekre is lehetőséget ad a törvény, így például értékpapír-kölcsönzésre is. E szerint brókercég az ügyfélnek, illetve ez utóbbiak egymás között, megfelelő biztosítékkal kölcsönadhatják, illetve -vehetik értékpapírjaikat. Ilyen kölcsönzött instrumentum például fedezetként szolgálhat úgynevezett short selling (rövid eladás) ügyletekhez.

A tervezet egyik sarkalatos pontjának a befektetők védelmét tartja a PSZÁF elnöke. Ennek érdekében például a jogszabálytervezet megadná a lehetőségét annak, hogy a Befektetővédelmi Alap (Beva) nagyobb bevételre tegyen szert. Eltörlik azt a szabályozást, hogy a tagoknak évente a forgalomhoz kötötten ugyan, de legfeljebb 2 millió forint éves tagdíjat kell fizetniük. A jövőben, az alap által biztosított befektetők pénz- és értékpapír-állományát figyelembe véve, annak 3 ezrelékét kell tagdíjként megfizetni. Farkas Péter, a Beva igazgatója szerint ez a kulcs a 70 tag túlnyomó részénél az eddigi 2 milliós összegnél nagyobb befizetést igényel majd. Bár Farkas szerint a brókercégek nem “repesnek az örömtől” amiatt, hogy mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, abban bíznak, hogy a megnövekedett garanciák hozzájárulhatnak a befektetői bizalom helyreállításához. Amennyiben a Beva csak hitelből tudja kártalanítani a pórul járt ügyfeleket – az idén például 2,8 milliárd forint felvételére szorult -, arra a kormány a jövőben készfizető kezességet vállal. E biztosítékok jók és szükségesek, ezzel együtt Farkas Péter azt reméli, hogy a piac túljutott a legkritikusabb időszakon, s már csak a békés fúziók kora következik.

SZIGORODÓ KÖVETELMÉNYEK. Biztos ami biztos, a törvényalkotók már a bajt is igyekeznek megelőzni azzal, hogy a tőkepiac szereplői számára az eddigieknél nagyobb tőkekövetelményt írnak elő. Az értékpapír-bizományosnak az eddigi 20 millió forint helyett 50 millió forinttal kell rendelkeznie, az értékpapír-kereskedőnek pedig a jelenlegi 100 milliós tőkéjét 200 millióra kell feltornáznia az erre megszabott két év alatt. A befektetési társaságok esetében viszont az eddig megkövetelt 1 milliárdos tőkét a jövőre nézve elegendő biztosítéknak találták a törvényalkotók.

A felügyelet az ügyfelek védelme és a jogszabályok betartása érdekében erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkezik majd a jövő évtől. Legfontosabb új jogosítványa, hogy az eddigiektől eltérően felszámolási eljárást is kezdeményezhet a befektetési vállalkozóval szemben, ha az nem felel meg a jogszabályban előírt működési feltételeknek. Szász Károly továbbra is bízik abban, hogy a pénzügyi törvénycsomaggal egy időben az országgyűlés kétharmados többséggel – kétszeri korábbi próbálkozás után – elfogadja a felügyelet rendeletalkotási jogát is.