Még mindig nincs semmi baj – az alapvicc szerint az emeletes ház tetejéről leugró abszolút optimista, mielőtt végleg földet érne, még minden szinten ezt a mondatot kiáltja be az ablakon, jelezve, hogy a derűlátásának nincsen határa. A szeptember 11-i terrortámadások után, a recesszióba hajló amerikai gazdaság árnyékában, a gyengülő világgazdasági konjunktúrában és a mérséklődő magyarországi növekedés mellett immár a honi bankok sem ússzák meg optimizmusuk határainak kijelölését. Annak kényszerű beismerését tehát, hogy véget ért egy korszak, s az új idők kezdetén nekik is át kell értékelniük stratégiájukat és módszereiket. A vészharangot persze senki sem kongatja, de számos pénzintézetnél jelzik, hogy a változások már érezhetőek.
REKORDOK UTÁN. A közelgő “viharfelhők” egyelőre még alig-alig érezhetők a szektorról szóló összevont adatokban, részint azért, mert azok még az őszi események előtti időszakról szólnak, részben pedig azért, mert az utóbbi hetek, hónapok történései amúgy is inkább csak jövőre fejtik ki hatásaikat. A pénzintézetek legtöbbje például várhatóan kiemelkedően jó évet zár majd az idén, legalábbis erről tanúskodnak a rendelkezésre álló legfrissebb, az első félévet összesítő adatok. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kimutatásai szerint a bankszektor az utóbbi négy év (!) legsikeresebb félévét zárta le júniusban: az öszszesített adózás előtti eredmény 54 százalékkal haladta meg a 2000. évi megfelelő időszak eredményeit, miközben a mérlegfőösszeg is dinamikusan, reálértékben 3,9 százalékkal bővült egy év alatt. Az ütemesen folytatódó hitelkihelyezési hullámban egyáltalán nem romlott a portfólió minősége. Az adatok arról is tanúskodnak, hogy a dinamikus bővülés ellenére, a problémamentes hitelek aránya is megmaradt a múlt év végi 88,6 százalékos szinten.
A fényes eredmények ellenére azonban már az első félévi kimutatásokban is láthatók olyan tendenciák, amelyek felerősödésére lehet számítani az elkövetkezendő hónapokban. Miközben ugyanis még mindig lendületesen, egy év alatt 23 százalékkal bővült a pénzintézetek hitelállománya, az ütem már a tavalyi utolsó negyedévben elkezdett lassulni, s ez a folyamat az idén sem állt le. Az állománynövekedés például az első félévben már alig 5,4 százalékos volt, vagyis alacsonyabb, mint a pénzromlás üteme. A “kifulladás” főleg a vállalati kölcsönök területén szembetűnő: a világgazdasági körülmények hatására már az első félévben is lassuló növekedést és egyre alacsonyabb beruházási arányt mutató magyar gazdaságban a cégek által felvett hitelek aránya a második negyedévben már alig 0,8 százalékkal lett nagyobb. A statisztikát csak a lakossági hitelek területén – főleg az ingatlanhitelezésben – tapasztalható, szűnni nem akaró boom mentette meg.
NÖVEKVŐ ÓVATOSSÁG. Ingatlanprojekteket már nem hitelezünk – mondja az egyik hazai nagybank névtelenséget kérő vezetője. Ezt a döntésüket részint azzal indokolja, hogy megítélésük szerint a magyarországi ingatlanpiac már egy visszaesés kellős közepén tart, részint pedig azzal, hogy a pénzintézet tulajdonosai – hazájukban – az ingatlanárak összeomlásakor egyszer már “megégették magukat” akkori, nem kellőképpen óvatos hitelpolitikájukkal. Habár ilyen radikális, egyes ágazatokat egészében kizáró kinyilatkoztatásokkal – főként az óriási verseny miatt – nem gyakran találkozni az erről a témáról csak “szemérmesen” nyilatkozó pénzintézetek részéről, finom jelzéseket azonban annál inkább “megeresztenek”. Az optimista korszak végét jelzi egyébként az is, hogy a vállalati hitelezésben elöl járó bankok közül jó néhány – így például a HypoVereinsbank és a Bank Austria Creditanstalt fúziójából éppen nemrégiben megszülető HVB – a Figyelő kérdésére szűkszavúan csak annyit közölt, hogy semmilyen formában nem kívánják kommentálni a hitelezési politikájukban tapasztalható változásokat.
SZŰKÜLŐ KÖR. A szókimondóbbak közé sorolható a jövőt illetően máris óvatosságra intő Magyar Bankszövetség, amely – miközben az idei évet a kétszintű bankrendszer kialakulása óta a legjobbnak várja – arra figyelmeztet, hogy a gazdasági növekedés lassulásával általában romlanak a jövedelmezőségi kilátások az üzleti szektorban, ami kihat a bankrendszerre is. Egyrészt a hitelkereslet csökkenését okozza, másrészt a hitelezhető adósok köre is szűkülhet. Nem köntörfalazott a vállalati hitelezésben erősen érdekelt Magyar Külkereskedelmi Bank sem: az intézmény legutóbbi – egyébként az idei évre éppen rekordnyereséget prognosztizáló – sajtótájékoztatóján maga az elnök-vezérigazgató, Erdei Tamás pedzegette, hogy a jövő évi terveikben már számolnak a világgazdasági lassulás Magyarországon is érezhető hatásaival. A szeptember 11-i események után elsősorban éppen a hitelezési kockázat megnövekedésétől tartanak, ezért már az idei harmadik negyedévben is jelentősen megemelték a céltartalékképzést. A bank ráadásul a veszélyeztetettnek ítélt szektorokban összességében új, 1,2 milliárd forintos ágazati céltartalékot vezetett be. A pénzintézet ilyen, rizikósabb területnek tartja az idegenforgalmat, a vendéglátást, bizonyos országok esetében pedig az összes oda exportáló céget.
Habár a vállalati területen szintén jókora piaci részesedéssel bíró Raiffeisen Banknál azt hangsúlyozták, hogy ügyfélkörükben akut gondokat nem tapasztaltak – még a terrortámadások hatásai által leginkább érintett iparágakban sem -, azt a hitelkockázati főosztály vezetője, Kecskeméti Zsolt is elismerte, hogy a jövőben sokkal nagyobb jelentőséget kapnak a portfólió alapú ágazati elemzések, annak fokozottabb figyelemmel kísérése, hogy mely ágazatokban, mekkora a pénzintézet kitettsége. A szakember szerint az új helyzet mindenképpen új módszereket igényel a kockázatok kezelésében, a közép- és kisvállalkozások esetében például – mely területen egyre élesebb verseny dúl a rugalmasságban, a hitelbírálati idő lerövidítésében a bankok között – éppen a közelmúltban tértek át egy hatékonyabb és nagyobb óvatosságot lehetővé tévő rendszerre.
