Csaknem kétmilliárd forint tartozása halmozódott fel az autósoknak a három budapesti parkolási cégnél a be nem fizetett parkolási és pótdíjakból. A behajtást a napokban kezdték meg a társaságok. Annyi biztos, nem lesz könnyű dolguk, amivel alighanem maguk is tisztában vannak, hisz láthatóan nem akarnak ajtóstul a házba rontani. “Először levélben szólítjuk fel az adósokat tartozásuk rendezésére, és csak ezután kezdeményezzük a ki nem fizetett díjak behajtását, ekkor viszont akár peres úton is” – mondja Novák Péter, a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. ügyvezetője. A társaság irányítója szerint az autótulajdonosok jobban járnak, ha most fizetnek, mert egyelőre csak a parkolási és pótdíjat kérik, és eltekintenek az egyéb költségektől, így a kamatoktól is.
TŐKÉTLEN SZÁMLÁK. Az adósok sincsenek sokkal kellemesebb helyzetben. A törvényi előírások szerint amennyiben a felszólítás hatására sem törlesztenek, akár az is megeshet velük, hogy egy nap nem találják meg részvényeiket a tőkeszámlájukon. A végrehajtásról szóló törvény (Vht.) szeptember elseje óta érvényes módosításának értelmében ugyanis nem csupán a bankszámláról, hanem akár az adós befektetési jellegű számláiról is inkasszálható a tartozás. Az azonnali beszedési megbízásoknak csupán a lakás-előtakarékossági számlák, valamint az anonim takarékbetétkönyvek nem eshetnek áldozatául. S míg mostanáig csak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nyújthatott be inkasszót a magánszemélyek adósságának rendezéséhez, jelenleg már a bírósági végrehajtók is hasonló jogkörrel vannak felruházva. (Inkasszálás jogerős bírósági, vagy közjegyzői határozat birtokában indítható.) Az adósokat persze csak fokozatosan éri el a törvény teljes szigora. A végrehajtási eljárás első lépéseként a végzést át kell adni számukra, és egyúttal fel kell szólítani őket tartozásuk azonnali kiegyenlítésére. A végrehajtó csak akkor tehet kísérletet az inkasszálásra, ha a felszólítás eredménytelennek bizonyul. Amennyiben viszont ez is sikertelenül zárul, már az adós vagyontárgyaira is ráteheti a kezét.
A behajtás során nemcsak az inkasszóval megterhelt számla kerül veszélybe, mert ha a rajta lévő összeg nem, vagy csak részben nyújt fedezetet a követelésre, a pénzintézet az általa kezelt további bankszámla-, betét- és takarékbetét-szerződésekhez is hozzányúlhat. Ugyancsak meglepetést okozhat, hogy az APEH – amelynek amúgy már eddig is volt jogosítványa végrehajtási eljárásra – és más végrehajtók az inkasszálásról, illetve a tervezett lefoglalásról nem értesítik előzetesen a polgárt. Így akár az is előfordulhat, hogy az érintettek csak számlakivonatukból, illetve a végrehajtó megjelenéséből szerezhetnek tudomást arról, hogy valami nincs rendben adósságaikkal. Az előírások viszont annyiban figyelembe veszik az adós érdekeit az inkasszálás során, hogy előbb a forint alapú számlákra érvényesítik a beszedést, és csak ezután kerülhetnek sorra a devizaszámlák. Előbbiek közül az alacsonyabb kamatozású betétek kerülnek sorra először, azonos kamatok esetén pedig a lekötés időpontja az irányadó.
Amiatt nem kell aggódni, hogy a behajtó esetleg újabb adósságba veri a polgárt a bankjánál. Mint azt az OTP Bank Rt. illetékese elmondta, az inkasszálás nem terjedhet ki a bankszámlához tartozó hitelkeretre (például az A-hitelre). Sőt, a számla nem is ürülhet ki teljesen, a behajtást követően sem apadhat az egyenleg az öregségi nyugdíjnak megfelelő szintnél alacsonyabbra (ez jelenleg 18 ezer 310 forint). A Budapest Banknál, más pénzintézetekhez hasonlóan például – legfeljebb 90 napra – azonnal zárolják a számlát, ha nincs rajta elegendő fedezet a tartozás kiegyenlítéséhez. Ezt követően viszont ismét szabaddá válik a forgalma, és a procedúra kezdődhet elölről. Utóbbi példa egyúttal arra is rávilágít, hogy a behajtónak résen kell lennie, és még ez sem segíti a követelés beszedéséhez minden esetben.
HÉZAGOS SZABÁLYOK. “A megváltozott törvény gyakorlati alkalmazását több miniszteri rendelet is megtámogatja ugyan, mégis számos jogi hézag maradt, amelyek akár meg is hiúsíthatják az adósság behajtását” – mondja Tálas K. József, a Sár és Társa Ügyvédi Iroda szakértője. A jogász szerint hiába lehet ma már a magánszemélyek befektetési jellegű számláit is inkasszálni, a behajtás gyakran azon bukhat el, hogy a végrehajtó nem képes az adós számlaszámaihoz hozzáférni. Ennek mikéntjéről ugyanis nem szólnak a jogszabályok. Kérdéses az is például, hogyan lehet egy tőkeszámla jogos inkasszálását végrehajtani, ha az értékpapír eladására csak a számlatulajdonos adhat megbízást, más nem, így a végrehajtó sem. A problémákat az APEH végrehajtási főosztályán is észlelték, ám a hivatal szakemberei szerint a puding próbája az evés, azaz csak a gyakorlatban derülhet ki, mennyire alkalmazható a törvény a valóságban is.
A szakemberek leginkább egy kérdésben derűlátók: az eljárásokat a későbbiekben gyorsíthatja a cégnyilvántartásról szóló törvény módosítása. A szerint ugyanis a bankok szeptember eleje óta már nem csak az APEH-nek és a Vám- és Pénzügyőrségnek kötelesek jelenteni a cégek bankszámlaszámait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat, hanem a cégbíróságnak is. De itt is akadozik még a gépezet. Gál Judit, a Pest megyei cégbíróság vezetője például arra számított, hogy a bankok műszakilag felkészültek az adatok elektronikus továbbítására, ám mint azt az elmúlt hónap tapasztalatai bizonyították, ez távolról sincs így. A bankok közel negyede ugyanis papíralapú tájékoztatást ad a változásokról, amelyek feldolgozása így óriási – félő, hogy teljesíthetetlen – többletmunkát okoz a bíróságoknak. Megoldást a problémára egy 150 ezer forintba kerülő szoftver nyújtana, amellyel a változások regisztrálása teljesen automatikussá válna, ám ennek alkalmazására várhatóan csak jövő év júniusától kötelezi a bankokat a törvény. Azok számára viszont, akiknek magánszemély tartozik, az ügyek felpörgésének még az esélye sem adatik meg. Rájuk ugyanis az említett passzus nem vonatkozik, így az ő adósságaik inkasszálhatósága továbbra is kétséges marad.
