Az Egyesült Államokat ért bio-terrortámadások után az országban eluralkodó pániknak még mindig nincs vége#<#, a kormányzat nemcsak a fertőzés megelőzésére vezetett be új biztonsági szabályokat, hanem a már meglévő károk felszámolására is. Akár iszlám fundamentalisták, akár amerikai szélsőségesek terítették a lépfene spórákat, a szennyezett hivatalokat meg kell tisztítani, e munka eszköze pedig az az új spórasemlegesítő hab lehet, amelyet a Sandia National Laboratories fejlesztett ki.
A hagyományos fertőtlenítőszerek hatása klórtartalmú vegyületeken, vagy egyéb maró anyagokon alapul, amelyek nemcsak a biológiai eredetű, hanem az egyéb mérgező anyagokkal is a pillanatok alatt heves oxidációs reakcióba lépnek. Mindez azonban azt is jelenti, hogy ezek a szerek az emberi szervezetre és a környezetre is veszélyesek, valamint az egyéb, a szennyezett területen lévő még hasznosítható tárgyakat (bútorokat, számítógépeket) is roncsolják. A Sandia által használt fertőtlenítő azonban a “maró” mechanizmustól eltérően működik, s nem károsítja a környezetet. A mosószerekhez hasonlóan molekuláris kapszulákba zárja, elkülöníti a nemkívánatos szennyeződést, amelyet aztán egyszerű felmosással vagy porszívózással távolítanak el végleg a veszélyeztetett területekről. A hab működése akkor a leghatékonyabb, ha a mérgező anyag mérete néhány száz mikrométer; a lépfene baktérium spórái pedig pontosan ebbe a tartományba esnek. Az univerzális mosószer a hab formán kívül is hatékony: a szennyeződés fajtájától függően a Sandia bizonyos esetekre porlasztott permet formában is ajánlja a szert.
A kormányzati kutatóközpont jelenleg két cégnek adta el a hab hasznosításának jogát: a denveri Modec és a huntsville-i EnviroFoam Technolgies vállalatoknak; ez utóbbi a Deconnak elnevezett habbal részt vesz például a Capitolium fertőtlenítésében.
