Gazdaság

Lassuló növekedés – Lesz-e 4 százalék?

A lanyhuló világgazdasági konjunktúra hatására tovább romlanak a hazai gazdaság növekedési kilátásai.

Az elemzők, kutatók egyre kedvezőtlenebbül ítélik meg az idei gazdasági növekedés kilátásait. A Kopint-Datorg, illetve a GKI Gazdaságkutató is 4 százalékos gazdasági növekedést lát valószínűnek, előbbi 0,8, utóbbi 0,5 százalékponttal rontotta le korábbi becslését. Négy százalékot vár a Raiffeisen Értékpapír és az OTP Bank is (sőt, az utóbbi szakértője, Vojnits Tamás szerint az eltérés lefelé valószínűbb).

Lassuló növekedés – Lesz-e 4 százalék? 1A borúlátást fokozták a bruttó hazai termék (GDP) alakulásáról közölt második félévi adatok: a tavalyi 5,2 százalékos növekedés után be kellett érnünk az idei első negyedévi 4,4, majd a második három havi 4,0 százalékkal (Figyelő, 2001/40. szám).

Persze, így is megmaradhat a vigasz: a magyar gazdaság – vélik az előrejelzők – tartja a mintegy 2 százalékpontos növekedésbeli előnyét az Európai Unióval (EU) szemben. Csak hát az EU növekedését illetően szintén egyre borúlátóbbak az előrejelzések. Emiatt viszont gyengélkedik a nyugat-európai piacoktól függő magyar ipar, amely augusztusban (az előzetes adatok szerint) mindössze 3,1 százalékkal növelte termelését az egy évvel korábbi bázishoz képest. A GDP 30 százalékát adó ipar teljesítménye már harmadik hónapja alig nő (sőt júniusban még vissza is esett), holott tavaly 18,3, de még az idei első negyedévben is 10,3 százalékos növekedést mutatott föl.

Az ipar pangását ellensúlyozza némileg a külkereskedelemből nem, vagy kevésbé függő területeken – az építőiparban, a szolgáltató szektorokban – gyorsuló növekedés. Persze ez viszonyítási alap kérdése is. Az első félévben kiadott több mint 21 ezer lakásépítési engedély, illetve majd 8200 átadott lakás robbanásszerű – 17,8, illetve 42,5 százalékos – változásnak látszik az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, ám az évi 40 ezret megcélzó és beharangozó kormányzati tervek még nem teljesültek. A lakásépítés, mint beruházás is kiemelkedő ütemben bővül, legalábbis ezt mutatja az “ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” beruházási teljesítményének több mint 22 százalékos reálértékbeli gyarapodása az első félévben.

Eközben viszont a nemzetgazdasági beruházások egészében lassuló tempóban nőnek, ami nem ígér sok jót a növekedés távolabbi kilátásait illetően. Tavaly 6,6 százalékkal nőtt a beruházási teljesítmény, az idén az első negyedben 5,3, a második három hónapban pedig már csak 3,6 százalékkal. A gyorsforgalmi útépítés egyelőre még nem érződött a statisztikákban, így azután igen nagy tartalékot jelent a második félévre nézve.

Így a növekvő GDP-t elvileg a háztartások erősödő fogyasztása emészthetné föl leginkább. Ám egyelőre a lakossági fogyasztás növekedése nem haladja meg a GDP gyarapodásának ütemét. A külkereskedelemben ugyanis eddig nem keletkezett felhasználásbeli deficit, sőt az export felfutása az első nyolc hónapban meghaladta az importét.

A KERESLET FELPÖRGETÉSE. A kormány a belföldi kereslet további felpörgetésében, s ezáltal a gazdasági növekedés gyorsításában reménykedve hirdette meg a gazdaságélénkítő csomagot (Figyelő, 2001/40. szám). Más kérdés, hogy a 200 milliárd forintos út-, híd- és vasútprogram nem új, hiszen már korábban nyilvánosságra került az útépítések kiterjesztése, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ezt finanszírozó, 180 milliárdos hitelfelvétele. (Az ígért csomag további elemei: a 8-ról 6 százalékra mérséklődő lakáshitelkamat, amihez a szubvenciót szintén az MFB közvetíti majd; a kisvállalkozói beruházási adókedvezmény, valamint az állami kezességvállalások kiterjesztése.)

Lassuló növekedés – Lesz-e 4 százalék? 2EGYENSÚLYI VESZÉLYEK. Az élénkítés az állami kereslet generálásával serkentett növekedést takar, még akkor is, ha ez hivatalosan nem is az állami költségvetésben, hanem “csak” MFB-finanszírozás formájában jelenik meg. Kérdés, nem fenyeget-e ez az egyensúly fölborulásával. Egyelőre a külgazdasági helyzet stabilnak látszik: az áruexport első nyolc havi növekedése például lassult ugyan, ám még így is 2 százalékponttal meghaladta az import gyarapodását. A nyolc havi fizetésimérleg-hiány pedig – a jegybank előzetes adatai szerint 365 millió euró – ötödét sem tette ki a kormányzat által óvatosan megcélzott 2 milliárdos deficitnek. Ráadásul az infláció oldaláról is fordult a kocka: a világpiaci lassulás az importált infláció – s vele a várható hazai drágulás – mérséklődését váltotta ki, ami bőven ellensúlyozhatja a költségvetés keresletoldali nyomását.

A jövőt illetően azonban megoszlanak a vélemények. A GKI Gazdaságkutató nem kevesebb mint 2,5 milliárd euró fizetésimérleg-hiányt vetít előre az év végéig, amiben szerinte a gazdasági növekedés lassulása, ezen belül is az idegenforgalom megtorpanása lesz a ludas. Vojnits Tamás (OTP Bank Rt.) viszont úgy látja: az eddig meglepően jó fizetési mérleg nem romlik jelentősen, a hiány 1,5 milliárd euró lehet, az állami keresleti hatás inkább a jövő évi deficit kisebb mértékű duzzadásban mutatkozhat meg. Török Zoltán (Raiffeisen Értékpapír Rt.) elismeri ugyan, hogy a növekedés ára az egyensúly enyhe romlása lesz, ám ezt nem tartja drámainak. A jövő év egyébként az idei tükörképe lesz – hangzik a prognózisa -, az első félévben 4 százalék alatti, a másodikban e fölötti növekedést produkál a magyar gazdaság. Nagy Márton (ING Investment Rt.) szerint a gazdaságba pumpált kereslet külkereskedelemre gyakorolt hatása korlátozott, mivel az importnak csak mintegy 35 százaléka függ a beruházástól, további 10-15 százalékát ugyanis a fogyasztás, a legnagyobb hányadot pedig az export anyag- és alkatrészigénye határozza meg. Ráadásul az állami beruházások importnövelő hatását most megelőzi az olcsóbbodó energiaszámla, amely javítja az egyenleget – véli az elemző.

Úgy véljük, a derűlátóknak akkor lesz igazuk, ha az exportra termelő ágazatok időben föltámadnak. De csak akkor.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik