Kiváltképp az adófizetési határidők terelik a kisvállalkozókat a zálogházak felé -, amint azt a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. májusban rendszerint hirtelen megugró forgalma is mutatja. Az ügylet anonimitása miatt precíz statisztika ezt ugyan nem támaszthatja alá, a szakértő gyanúja szerint azonban ekkor a társasági adójukat idejében befizetni szándékozó, ám kellő forrás híján lévő cégtulajdonosok csapják a zaciba erre alkalmas tárgyaikat. Ilyenkor, mi tagadás, kifejezetten drágán – a banki hitelkamatoknál másfél-kétszer többet fizetve – jutnak készpénzhez, ám bürokráciamentesen, ennek megfelelően rendkívül gyorsan és pláne biztosan. No és persze – az ügylet jellegének köszönhetően – anonimitásukat is megőrizve (a konstrukciókról lásd külön írásunkat).
A zaci áraAhol alacsonyabb a kamat, ott általában magas a többi tétel. Ilyen elsősorban a kezelési költség, de lehet tárolási költség vagy zálogjegy kiállítási, sőt zálogtárgy-kiadási díj is, helyenként pedig külön számítják fel a becsüs vagy a hitelelbírálás díját. Minthogy a legáltalánosabb futamidő 3 hónap, mindezeket ilyen periódusra kalkulálva, 11-14 százalékos hiteldíjat kapunk a hazai piacon. Ez a legkevésbé sem tekinthető alacsonynak, hiszen nem éves mérték, hanem 90 napra vetül. Valójában 23-30 százalékos éves kamat és általában 5-10 százalékos kezelési költség áll mögötte. Fontos tudni, hogy minek alapján számámol-nak a becsérték (amennyiért gyorsan értékesíteni tudja a zálogfiók a tárgyat) vagy a hitel tényleges összege (a becsérték 40-70 százaléka) a kalkulus alapja. Van, ahol egy vagy két hétnél rövidebb futamidő esetén elengedik a kamatot – az előbbire a Sasfiók, az utóbbira a BÁV a példa -, de emellett érdemes megnéznünk, mennyi a türelmi idő (van, ahol ilyen nincs is, lejárat után rögtön értékesítenek), illetve a késés díja (késedelmi kamat, néhol a késedelemnek külön kezelési költsége is van). A leghosszabb türelmi időt a BÁV engedélyezi, a lejárat után következő naptári hónap végéig tart.
A hitelért cserébe ajánlott tárgy többnyire ékszer – jelzik immáron a statisztikák is. A működő zálogházak ugyanis javarészt nemesfémmel foglalkoznak, nem kevesen kizárólag azzal. Sőt, ott is, ahol más árucikkek – műtárgy, szőrme, műszaki cikk – ugyancsak helyet kapnak, az elzálogosított tárgyak túlnyomó része mégis csak ékszer. Egyrészt még mindig ehhez értenek a leginkább a becsüsök – a műtárgyaktól épp emiatt sok zálogház ódzkodik -, másrészt a többihez képest ez értékálló, szemben például a gyorsan avuló műszaki cikkekkel. Nem is beszélve az utóbbiak viszonylag könnyen eltulajdonítható fajtáiról: számítógépet, mobiltelefont a zálogházak nem is fogadnak be.
Az ékszer a leggyakrabban, az esetek 80 százalékában felkínált tárgy a zálogpiac egyik gyorsan gyarapodó társaságánál, a Diamond Rt.-nél is. (Ide egyszer például egy ékszerész, mikor megszorult, a teljes készletével tért be.) Pedig ez a cég a legutóbbi időkig nem csupán kézizáloggal – a zálogfiókba beadott tárgyak hitelezésével – foglalkozott, de gépjárművet, ingatlant is zálogba vett. Ezen üzletágait azonban eltérő okból, de tudatosan elsorvasztja, holott e területeken bukkant fel az ügyfelei körében a legtöbb vállalkozó.
MellételepedőkÚj módszerrel terjeszkedik a BÁV. A társaság az utóbbi években ugyan újra fejleszteni kezdte hálózatát, ám ez csupán 3 fiókot eredményezett. Így a cég jelenleg 36 zálogházat működtet, a felét a fővárosban, a többit szerte az országban. Most új helyszíneket vonna tevékenységi körébe, mégpedig franchise rendszerben: a záloghitelezésbe fogó vállalkozókat és gyakorlattal – no meg ügyfélkörrel – már rendelkezőket egyaránt. Eddig félszáz vállalkozás jelezte e szándékát, a BÁV várhatóan ezek 10 százalékát tartja majd minden szempontból alkalmasnak. A társaság továbbra is messze a piac legnagyobbja, ám részesedése folyamatosan zsugorodik. Forgalmát – azaz a kihelyezett hitelek összegét – illetően négy esztendeje még a piac 90 százalékát uralta. Részesedése két éve, az akkori 17 milliárd forinttal 60 százalékos volt, ma pedig – nagyobb konkurensei szerint – 40 százalékot tudhat magáénak. Ez azonban azt is jelenti, hogy jól “termő” zálogfiókok tulajdonosa, lévén ezt az eredményt viszonylag stabil hálózattal produkálta, miközben gomba módra szaporodnak a zálogházak. Míg két éve a BÁV fiókjain kívül Budapesten nagyjából 30 zálogház volt, ma számuk meghaladja az 50-et. Csak Miskolcon másfél tucat zálogház működik, közülük 6 ötszáz méteres körzeten belül. A “mellételepedéses” módszer dívik mindenhol, azaz már meglévő zálogfiók közvetlen szomszédságában nyitnak újat. Így járt legutóbb Klapka György a Vámház körúton: a Diamond szállt rá 16 fiókja egyikével. Amúgy a közelben a piac második legnagyobbjának mondott Lombard is üzemeltet egy fiókot – mellesleg mindhárom zaci elég közel van a BÁV központjához. Gyorsan növő cégnek számít egyebek között az Inter-Factoring, stabil névnek pedig például az Aczél Kft., bár csupán három fiókja van.
Az autózálog az eredetiség vizsgálat hiányosságai miatt ment fuccsba: a cégnek nem volt elég tapasztalata a “tisztátalan” járművek kiszűrésére. E probléma sok társaságnak szegte kedvét, de évek óta e területre készül betörni például a BÁV, és a zálogházak közül ma is él e lehetőség Budapesten például Klapka Györgynél, az Üllői úti Zálogfiók Rt.-nél és a Sasfiók zálogháznál. Utóbbi társaság – honlapja tanúsága szerint – friss eredetvizsgálati igazolással, érvényes forgalmival, felelősségbiztosítással, zöldkártyával, friss cégkivonattal, aláírási címpéldányl, no és a jármű két kulcsával reméli kivédeni a visszaéléseket.
A Diamond példájához visszatérve, ott a kihelyezett hitelek 20 százaléka ma is vállalkozókhoz kerül, noha a sok céges ügyfelet vonzó ingatlanzálogok ideje lejárt. (A többi záloghitelből részint megélhetésüket finanszírozzák az ügyfelek, részint passziójukat gyakorolják: “zálogjegy tőzsdén” adják-veszik és hordják ideig-óráig egymás ékszereit.) Az ingatlanzálog üzletágnak mindenekelőtt a bankok felbukkanása tette be a kaput. A két évvel ezelőtt megjelent, szabad felhasználású banki jelzáloghitelek tulajdonképpen a zálogházi konstrukció előnyös vonásait viselik magukon – például nem nagyon firtatják az ügyfél jövedelmi helyzetét, árbevételét, szinte kizárólag az elzálogosítandó ingatlan érdekli őket -, miközben jóval olcsóbbak.
Ingatlan egyébként zálogtárgy nem lehet, azaz kézizálogba nem vehető, csak jelzálog jegyezhető be rá. Ezt erősítették meg a szeptember elsejétől hatályos új zálogjogi szabályok, amelyek egyúttal majdnem semmissé tették a zálogházak egyik legattraktívabb jellemzőjét: azt, hogy onnan inkognitóját megőrizve távozhat az ügyfél. A jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy a zálogszerződést írásba kell foglalni – ezt teszi a zálogházban a zálogjegy -, ám azt a feleknek alá is kell írniuk. Tartván attól, hogy ez az üzletet alaposan visszaveti, a Magyar Záloghitelezők Országos Szövetsége sikerrel lobbizott kivételért, így rendelet született arra, hogy a zálogjegy nem szignálandó okirat.
