Mintegy 7 ezerre teszi az Ecostat azoknak a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv) a számát, amelyeket igazán hátrányosan érinthet a forint erősödése.#<# E körben még a legkedvezőbb esetben is fél százalékponttal csappan meg az árbevétel-arányos nyereség minden egyes olyan szakaszban, amikor a nemzeti valuta árfolyama 5 százaléknyit felfelé kúszik. Az említettnél azonban lényegesen szélesebb az a réteg, amely saját bőrén érezheti cége helyzetének romlását, hiszen az érintett kkv-k mintegy 250 ezer személyt foglalkoztatnak. A sanyarú sorsú cégek amúgy komoly szerepet játszanak a gazdaság külső egyensúlyának megteremtésében: 1999-ben mintegy 2,5 milliárd dolláros aktívumot termeltek.
Leginkább a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, fémfeldolgozó és gépipari, valamint egyes szolgáltató vállalkozásoknál ég a ház. Náluk eleve csekély, mindössze 3-4 százalékos az árbevétel-arányos nyereség, s arra kell számítaniuk, hogy a forint 15 százalékos erősödése az eddig nyereséggel működő cégeket is veszteségbe taszítja – már üzemi szinten is. Főként az exportáló mikro- és kisvállalkozásokat sújtja a forint felértékelődése, ahol a kivitel gyakran a nettó árbevétel közel harmadát hozza. Valamivel jobb a mezőgazdasági középvállalkozások helyzete, ahol az exportra már csupán az árbevétel 18 százaléka jut.
Az élelmiszeriparban a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó vállalkozások mellett mindenekelőtt a húsipari cégek kerülhetnek a tönk szélére. Árbevétel-arányos profitjuk eleve észrevehetetlen, mindössze 0,7 százalékos, ami azzal jár, hogy a forint esetleges 15 százalékos felértékelődése mellett nettó árbevételük 3,6 százalékára rúg majd veszteségük. A bor-, sör- és szesziparnak a jobb eredményátlagok miatt várhatóan nem okoz majd komoly gondot a forint szárnyalása.
A nagykereskedők viszonylag szerencsésnek mondhatják magukat, mind a mezőgazdaságban, mind pedig az élelmiszeriparban: magas import hányaduk megmenti őket a bukásoktól. A forint kurzus emelkedésének fő haszonélvezői a könnyűipari, kőolaj-feldolgozással foglalkozó cégek, s egyes gépipari szakágazatban dolgozó kis- és nagykereskedők. Ők annak köszönhetik mostani stabil helyzetüket, hogy importjuk meghaladja az exportjukat. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet rövid idő alatt akár visszájára is fordulhat, s akkor a vállalkozói pozíciók is ennek megfelelően cserélődnek fel. A cégek teendői mindkét irányzat esetén azonosak: felkészülni az árfolyamkockázatok kivédésére.
