Budapesten ülésezett a napokban a Könyvvizsgálók Világszövetsége Oktatási Bizottsága. Milyen szerepe van a magyar auditorok képzésében a nemzetközi hatásoknak?
– Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetközi ismeretek átvételére, ennek köszönhetően a magyar könyvvizsgálók igen magas színvonalon végzik munkájukat. A szakma elismertségét mutatja, hogy a világszövetség tizenegy fős oktatási bizottságában magyar tag is helyet kapott, míg számos fejlett ország képviselőjét nem választották be a testületbe. Az év elejétől egyébként a könyvvizsgálatok során új nemzeti standardokhoz kell alkalmazkodnunk. E szabványok kidolgozásakor természetesen a nemzetközi normákat vettük alapul, mivel a magyar auditor sem juthat más következtetésre egy adott ügyben, mint a fejlettebb országbeli kollégák.
ETIKAI ÜGYEKA könyvvizsgálót különböző módokon lehet Magyarországon felelősségre vonni: a kamaránál indított etikai eljárás keretében, a polgári törvénykönyv szerinti kártérítési felelősség megállapításával, illetve büntetőjogilag.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara etikai szabályzata szerint etikai vétséget az a kamarai tag követ el, aki a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségét megszegi, vagy az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, illetve ha tevékenységét gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt, vagy szándékosan nem a jogszabályok szerint végzi. Az etikai bizottság határozata bíróságon megtámadható. A kamara etikai eljárást többnyire megkeresésre, vagy bejelentésre indít, azonban az utóbbi időben már széles nyilvánosságot kapott ügyekben maga is kezdeményezőként léphet fel.
A parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomag keretében módosítják a könyvvizsgálói kamarára vonatkozó, annak titoktartási kötelezettségét érintő szabályokat. Így nálunk is lehetővé válik az etikai eljárás lefolytatásához szükséges információszerzés, ám az eljárásban részt vevőket titoktartási kötelezettség terheli majd.
– A szakma azonban nem lelkesedik egyöntetűen a változásokért. Különösen az egyéni és a kisebb könyvvizsgáló társaságok panaszkodnak a gyors tempó miatt. A nagyobb dokumentáció például több élőmunkát, nagyobb helyiségeket és így jelentős többletköltséget igényel.
– Első ránézésre tényleg úgy tűnik, hogy nagyon sok új dolgot kell elsajátítani; több százoldalas a frissen elkészült kötet, ami minden bizonnyal a könyvvizsgálók bibliája lesz. Hasznossága egyértelmű, hiszen lényegében minden benne van, ami fontos lehet e munka során: az új ügyféllel kötendő szerződéstől egészen odáig, hogy mit tartalmazzon az audit. Abban is van igazság, hogy erőltetett menetben folyt a bevezetés. Bár felmerült, hogy több időt kellene hagyni az ismeretek elsajátítására, végül arra jutottunk: erre nincs mód. Egyrészt azt akartuk, hogy a magyar könyvvizsgálók is nemzetközi színvonalon tegyék a dolgukat, másrészt a versenyképesség megőrzése érdekében is szükség volt a gyorsaságra. Ezután kétségkívül több dokumentumot kell “gyártani”, de ez nemcsak terhet, hanem fokozott védelmet is jelent. Reklamáció esetén például hitelesen tudja bizonyítani a könyvvizsgáló, hogy pontosan végezte a munkáját. Ez a bíróságok számára is iránytű lehet.
TúlkínálatA könyvvizsgálói szolgáltatások piacát a túlkínálat jellemzi. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarának jelenleg 5770 tagja van, közülük 4200-an aktívak, a többiek – többnyire köztisztviselők, cégek gazdasági vezetői – pillanatnyilag szüneteltetik tevékenységüket. Az aktív könyvvizsgálók közül július elején 1100-an mellékállásban tevékenykedtek, jövőre viszont már csak főállásban lehet ezt a munkát végezni. Emiatt az első félévben már 400 mellékállású váltott: 40 százalékuk főállású lett, a többi pedig a “szüneteltetőkhöz” csatlakozott.
A magyar könyvvizsgálati piacot is a Big Five “tarolja”, hasonlóan a világ legtöbb országához. A nagy nemzetközi könyvvizsgálók aránya ezen a piacon mindenhol meghatározó: az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában például 90 százalékot meghaladó a részesedésük, Németországban már “csak” 70 százalék fölötti, s ennél is valamivel alacsonyabb Franciaországban.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában szereplő 1512 könyvvizsgáló társaság tavaly több mint 38 milliárd forint árbevételre tett szert, s a teljes összegnek több mint fele – 20,5 milliárd forint – a Big Five cégeknek jutott.
Az árbevételi rangsorban a hatodik is egy nemzetközi cég lett, 300 millió forintot némileg meghaladó bevétellel. A sorban ez után következnek a nagyobb magyar tulajdonú könyvvizsgáló társaságok, amelyek ugyan erősödtek, de még mindig óriási az árbevételi lemaradásuk: tavaly a 14 nagyobb magyar cég átlagban 160 milliós forgalmat ért el, míg a Big Five körében több mint 4 milliárd forint volt az átlag. A könyvvizsgáló társaságok több mint 90 százalékának – mintegy 1400 cégnek – 30 millió forint alatti az árbevétele, s összesen 10 milliárd forintnyi árbevételt értek el tavaly.
– Az új hazai szabványokat az Arthur Andersen és a KPMG dolgozta ki, ami növelheti a kisebb könyvvizsgálók versenyhátrányát.
– A kamara pályázatot írt ki a munka elvégzésére, s természetesen a Big Five tagjai közül kerültek ki a nyertesek – ki más ismerné legjobban a nemzetközi szakirodalmat és gyakorlatot? Jó lett volna persze, ha egy profi hazai könyvvizsgáló készíthette volna el a nemzeti normagyűjteményt, értékelhető magyar beadvány azonban nem volt.
– Évek óta telített a piac, s a megbízásokért küzdő könyvvizsgálók az ártárgyalásokon gyakran egymás alá ígérnek. Felmerült, hogy a kamara határozzon meg minimumdíjakat. Lesz ebből valami?
– Amikor a kamara érzékelte, hogy igen veszélyes helyzetet teremtett az árháború, irányadó árakat tett közzé. A Gazdasági Versenyhivatal azonban rögtön megtámadott bennünket, mondván: a díjak előírása ellentétes a versenytörvénnyel. Pert is indítottak ellenünk e tárgyban, ami még nem zárult le.
– Bővülne a piac, ha a mostani 50 millió forintnál alacsonyabb árbevételi küszöbhöz kötnék a kötelező könyvvizsgálatot. Lobbizik-e ennek érdekében a kamara?
– Ez az értékhatár nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony. Jelenleg egyébként az Európai Unióban nincs érvényben kötelező irányelv, de ha lenne is, félő, hogy annak átvétele nálunk drámai piacvesztést okozna, hiszen az a limit elérhetné akár a 800 millió forintot is. Amúgy optimista vagyok, néhány év múlva szerintem nem lesz jelentősége a küszöbszámnak, mert a cégek maguk is belátják már a könyvvizsgálat szükségességét. Egy jól működő gazdaságban a piac szereplői tudják, mennyire fontos a külső független szakértő, aki átvilágítja a vállalkozás dokumentumait, “kigyomlálja” a hibákat, és jó esetben kimondja, hogy minden rendben van.
– A könyvvizsgáló felelőssége igen nagy, nemzetközi példák bizonyítják: dollármilliók fizetésére kényszerülhet, ha kárt okoz. Nálunk a közelmúltban a Postabank tulajdonosa perelte be a pénzintézet egykori könyvvizsgálóit. A kamarának mi a véleménye az ügyről?
– Tájékozódni szerettünk volna, hogy objektív képet alkothassunk az érintett könyvvizsgálókkal szembeni szakmai kifogásokról, de mindenütt falakba ütköztünk. A Postabank vezetése eleve nem adta ki a szükséges dokumentumokat, a pénzintézet jóváhagyása híján az auditor is elzárkózott kérésünk elől, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet pedig a banktitokra hivatkozva utasított el bennünket. Vagyis az a furcsa helyzet alakult ki, hogy nem ismerhettük meg a könyvvizsgálói jelentéseket, így nem tudtuk gyakorolni a kamarai törvényben biztosított jogainkat, illetve kötelezettségünket. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében kezdeményeztük a vonatkozó jogszabályok egyértelműbbé tételét.
