Egy alkalommal fiatal hölgy esett be a Mauri Utazási Iroda helyiségébe, mert hirtelen az az ötlete támadt, hogy szeretné meglepni egy csokor virággal az éppen a Kanári-szigeteken házassági évfordulójukat ünneplő szüleit. A nem mindennapi kívánság kiagyalója úgy gondolta, hogy a kivitelezésben leginkább e társaság tulajdonosaira számíthat. Nem csalódott, mert a két fiatalember interneten keresett egy ottani virágküldő szolgálatot, s hitelkártyával át is utalták a pénzt.
LASSÚ VÍZ. Bár Bukovszky Balázs és Kalanovics Attila a fiatal vállalkozók közé tartozik, mégsem a lendületet sugárzó harsány reklámhadjárat, hanem a “lassú víz partot mos” bölcsesség hívei, legalábbis ami az ügyfelekkel való foglalatosságot illeti. Gyakorta érzékelik, hogy partnereik maximális kiszolgálása újabb kuncsaftokat hoz, mert egy-egy “extrém” eset az érintetteknek köszönhetően szájhagyomány útján terjed.
“Mobiltelefonunkon rendszerint este nyolc után is elérhetők vagyunk. Előfordult, hogy szombaton hajnali négykor mentem be az irodába, mert elhunyt valakinek egy rokona, s azonnal ki kellett utaznia az Egyesült Államokba” – meséli Bukovszky Balázs. “Ha szükségét látjuk, figyelmeztetjük a hozzánk betérőket, hogy inkább drágább szállást foglaljanak, s az ár miatt itthon bosszankodjanak előzetesen, mint odakinn, amikor kiderül, hogy az ígértnél jóval kevesebbet kapnak. Megesett, hogy megmondtuk az ügyfélnek, nem vállaljuk el a megbízást, mert nem tartjuk korrektnek a kiutaztató társaságot. Máshol azonban mégis lefoglalta az utat, s visszaérkezve felkeresett minket, és elismerte, hogy igazunk volt” – fűzi hozzá Kalanovics Attila.
Egyik üzleti partnerük, Veres Kriszta, a GSA World Hungary értékesítési vezetője – kiemeli a két üzletember alaposságát: “Arra törekszenek, hogy mindent megtudjanak az általunk kölcsönzött autókról. Ugyanakkor az alkalmazottaikkal is nagyon jó a kapcsolatunk, szívesen tölti az ember a szabadidejét velük, például ha öszszefutunk külföldi vásárokon.”
Bukovszky Balázs a rendszerváltás idején egy csomagolóanyagokat közvetítő vállalkozásnál helyezkedett el. Két évre rá, két barátjával saját céget alapított, mely fagyasztott töltött tésztaféleségeket forgalmazott üzleteknek, irodaházakban működő büféknek. Amikor társai kiváltak, hamarosan felszámolta a céget, s mivel mindig is érdekelte az utazás, kiváltotta az utazásközvetítői engedélyt, magához vette az egyik ismerősét, akinek megvolt az előírt szakmai képesítése, és belefogtak egy iroda felépítésébe. Igazi erősségüknek az számított, hogy nem sajnálták a sziszifuszi munkát, amivel rábukkanhattak a legalacsonyabb díjszabású repülőjáratokra, 10-20 százalékos megtakarítást ajánlva az érdeklődőknek. Úti programokat is összeállítottak, eleinte leginkább a barátaiknak. “Egy repülőjegy áráért több helyre el lehet jutni, ha az ember megszakítja az útját. Mexikóvárosba például Guatemala érintésével, ha pedig Ausztrália a végcél, érdemes Los Angelesben, Tahitin és Új-Zélandon is eltölteni egy kis időt” – magyarázza módszerük lényegét Bukovszky Balázs.
BUKOVSZKY BALÁZS 32 éves, a leszerelés után 1990-től a Bakator Kft.-nél dolgozott, két évre rá pedig saját betéti társaságot alapított két barátjával Gastropa European Gem néven. E cég megszűntét követően létrehozta egy üzlettárssal a Business Class utazási irodát, 1997-ben pedig jelenlegi partnerével a Mauri Utazási Iroda Kft.-t. Szívesen foglalkozik a polgári repülés történetével, menetrendeket is gyűjt. Nős, egy 6 hónapos kisfiú édesapja.
KALANOVICS ATTILA
31 éves, a katonaság után az Eger Tourist Utazási Irodánál helyezkedett el referensként, 1994-ben pedig a John Travelhez “igazolt” repülőjegy-értékesítőnek. Fél évre rá a Kontikinál folytatta ezt a tevékenységet, majd következett a Mauri. Szeret főzni és fényképezni, sportolni. Elvált, fia 6 éves.
Profiljuknak köszönhetően ismerkedett meg jelenlegi társával, aki egy repülőjegy-értékesítő irodában dolgozott. Az egri Kalanovics Attila 14 éves korától vízilabdázott, így sokat utazott mérkőzésekre, edzőtáborokba. Már gimnazista korában is szervezett osztálykirándulásokat, tiszai evezőstúrákat. Érettségi után az Eger Touristnál állt munkába, az akkori klasszikus nagy irodák egyikénél, ahol a ki- és beutaztatástól kezdve a programszervezésen át az idegenvezetésig a szakma minden csínját-bínját megfigyelhette. Kiutazó referensként többek között szlovákiai sítáborokat szervezett, s munka mellett egy felsőfokú idegenforgalmi és – ezzel párhuzamosan – egy vendéglátó-ipari tanfolyamot is elvégzett, majd felvették a Vendéglátó-ipari Főiskolára. A tanulást azonban el sem kezdte; szimpatikusabbnak tűnt neki a Munkaügyi Minisztérium támogatásával akkor induló egyéves “repülőjegyes” tanfolyam, mert addig nem létezett hazánkban ilyen jellegű képzés. Ezt követően az ambiciózus fiatalember egy rövid, két hónapos hollandiai ösztöndíjat is elnyert. “Huszonhatunk közül mindössze nyolcan-kilencen helyezkedtünk el repülőjegyesként, pedig nemzetközi bizonyítványt kaptunk, amellyel bárhol a világon könnyen lehetett állást találni. Hét évvel ezelőtt, 21-22 évesen 60 ezer forint nettót lehetett keresni, ami jó pénznek számított” – emlékszik vissza Kalanovics Attila.
Mellette a barátaival 100-120 fős sítáborokat is szervezett, s az akkori társaságból sokan jönnek a Maurihoz repülőjegyért. Repülőjegyesként mégis egy csupán 4-5 négyzetméteres irodában kezdett el dolgozni, a John Travelnél, a tetejébe hamar egyedül maradt, mert kolléganője veszélyeztetett terhes lett. Ezért egyedül kellett gyorsan megszereznie a gyakorlati tapasztalatokat. Ez pár hónap alatt olyannyira sikerült, hogy már havi 2-3 millió forintos forgalmat bonyolított le, így elismertséget vívott ki a szakmában. Nem véletlenül keresték meg fél esztendő múltán a Kontiki nevű irodától, hogy szeretnék, ha náluk folytatná ezt a tevékenységet. “Nagyon sokat tanultam ennél a társaságnál, s remek kapcsolatot sikerült kialakítanom az összes légitársasággal” – emeli ki Kalanovics Attila.
JÓ IDŐBEN. A két fiatalember jókor talált egymásra, s folytatott 1997 tavaszán egyre sűrűbben “titkos tárgyalásokat” a Nemzeti Múzeum lépcsőin, e mindkettőjüknek számára közeli helyszínen. Végül kibéreltek egy Deák Ferenc utcai lakást 50 ezer forintért, vettek némi bútorzatot, számítógépet, s 1 millió forinttal megalapították kft.-jüket. Október elsején beköltöztek, s november 5-re rekord gyorsasággal megkapták az International Air Transport Assotiation (IATA) engedélyét repülőjegy kiállítására. “Az első hónapban magunk voltunk, ketten csináltunk mindent a jegyfoglalástól a takarításig. Ötmillió forintos forgalmat értünk el, fél évvel később már közel 35 milliót realizáltunk” – meséli Bukovszky Balázs. Cégük tavaly 700 millió forintos árbevételt produkált – ennek 70 százaléka a repülőjegy-értékesítésből származott -, az eddigi eredmények alapján az idén 1 milliárd forintra számítanak.
Ez persze nem véletlen, hiszen a magukkal hozott kapcsolatrendszer mellett rengeteget számított, hogy a légitársaságok igen csak jó néven vették a lendületes, fiatalok által vezetett cég megjelenését a piacon. “Nem olyan tulajdonosok, akik munkaidőben elmennek teniszezni. Bent vannak az irodában, ha annyira sok a munka, akár ők adják ki a repülőjegyet” – jellemzi az üzletembereket régi ismerősük, Zsótér Zsolt, az Orvostovábbképző Szemlét megjelentető kiadó igazgatója.
A cégvezetők most az utazásszervezésben szeretnének erősíteni, de nem a megszokott, mások által már bevezetett desztinációk szaporításával, hanem újdonságokkal. Ehhez jól jön, hogy a jelenleg 12 munkatársat alkalmazó vállalkozás az alapítása óta dolgozik együtt a maláj légitársasággal, amelynek kitűnő a gépparkja, jók az útvonalai, s az áraik is kedvezőek.
