Három hónappal azután, hogy a pénzügyi vezetés kiszélesítette a forint árfolyamsávját plusz-mínusz 15 százalékra, s így első látásra jelentősen megnövekedtek a forintbefektetésekkel együtt járó kockázatok, változatlanul tovább duzzad a külföldi befektetők tulajdonában lévő magyar állampapír-állomány. A korábbi 890 milliárd forintos érték – rövid idő alatt több mint 10 százalékkal gyarapodva – 1000 milliárd forintra emelkedett. Az Államadósság Kezelő Központ adataiból kitűnik, hogy így a külföldiek jelenleg már a teljes állomány 15-20 százalékát birtokolják. A szakemberek véleménye szerint ez az arány 2002-re elérheti akár a 35-40 százalékot is. Kockázat ide vagy oda, a külföldi befektetők tehát továbbra is fantáziát látnak a hazai állampapírokban, bár a megváltozott piacon másként spekulálnak, mint korábban.
ELŐTTE ÉS UTÁNA. A “boldog békeidőkben”, a szűk sávos árfolyamrendszerben a főként fejlett országokból érkező befektetők viszonylag könnyedén tehettek szert jelentős profitra. Amíg ugyanis a forint árfolyama alig-alig térhetett el a középértéktől, ráadásul a csúszó leértékelés bejelentett mértéke is jó előre kalkulálható volt, egyszerűen lefölözhették a saját országuk és Magyarország között fennálló kamatkülönbséget. Míg például egy német befektető odahaza a kötvénypiacon vagy a bankbetétén alacsony kockázat mellett alig 2,5 százalékos hozamra számíthatott, addig pénzét forintra váltva, a magyar állampapírpiacon, az infláció magasabb szintje miatt, a hozam is “vaskosabb” lehetett. Ezek a külföldi befektetők tehát csak azt figyelték, hogy a forint leértékelődése ne haladja meg a magyarországi kamatok szintjét. Márpedig ilyenre – az orosz válság kivételével – nem volt példa, a forint árfolyama szinte végig a megengedett ingadozási sáv erős széléhez tapadt. Az év elejétől ez a rendszer alig 3,6 százalékos leértékelődést okozott, ami a körülbelül 11 százalékos, az inflációt alig meghaladó mértékű alapkamatok mellett is több mint 7 százalékos hozamot jelentett, vagyis kereken 5 százalékkal többet, mint Németországban. Ráadásul a kockázat itt sem volt lényegesen nagyobb…
Új spekulánsok A megváltozott monetáris rendszer kitermeli az újfajta módszerekkel spekulálókat is. A pénzromlás elleni nyílt fellépés például megnövelte az inflációs számok alakulására “játszó” befektetők körét, hiszen a várakozásoknál esetleg jobb adatok esetén a hosszabb futamidejű papírok hozamai igazodhatnak a kedvezőbb inflációs számokhoz, vagyis a hozamok csökkenése a befektetők számára árfolyamnyereséget jelent. Vannak továbbá olyanok is, akik a forint esetleges, évek múlva bekövetkező pénzügyi uniós csatlakozására “tesznek”. Ezek a befektetők a maastrichti kritériumok teljesülésében érdekeltek, hiszen így egy hosszabb, 5-10 éves lejáratú papíron jelenleg elérhető 7 százalékos – a mostani inflációhoz képest negatív reálkamatot tartalmazó – hozam a csatlakozás előtti és utáni években jelentős, pozitív reálkamatra válthat, vagy magas árfolyamnyereséggel lehet túladni rajta a másodlagos piacon.
Mivel a rövid távú – 3 vagy 6 hónapos – állampapírok a kamatváltozásokra érzékenyebbek, a hosszabb futamidejűek árfolyamát pedig többek között az infláció alakulása befolyásolja, a kamatkülönbségre spekuláló befektetők az előbbieket vásárolták előszeretettel. Jobban mondva vásárolták volna, hiszen a devizaliberalizáció bevezetéséig éven belüli futamidejű diszkontkincstárjegyeket nem, csak a hasonló futamidejű államkötvényeket vásárolhatták.
A sávszélesítés után a kamatkülönbözetre játszó befektetők számára már a forint ingadozása is kockázatokat jelent: egy esetleges nagyarányú forintgyengülés miatt akár negatív hozamokat is kénytelenek lennének lenyelni. Szabó Zoltán, az Erste Bank Befektetési Rt. állampapír-piaci üzletkötője azonban elmondta: a forint a várakozásoknak megfelelően erősödni kezdett. Ráadásul – mint azt Kovács Ildikó az ING Bank befektetési tanácsadója kifejtette – a jegybank éppen egy vásárlói nyomás alatt lévő állampapír-piaci hangulatban, csökkenő hozamok mellett tette meg ezt a lépést, ez a folyamat csak tovább erősödött. A hozamok a sávszélesítés után tovább estek, és azok a külföldi befektetők, akik a sávszélesítés előtt, vagy közvetlenül a sávszélesítés után vásároltak állampapírt, a hozamesésnek, valamint a forint erősödésének köszönhetően továbbra is magas profitot szerezhettek. A kérdés már csak az, mikor látják elérkezettnek az időt arra, hogy a befektetett tőkéjüket kivigyék és besöpörjék az eddig elért nyereségüket.
LESZ-E PÁNIK? A piaci szakértők egybehangzóan azt mondják: egyelőre semmi jel sem utal arra, hogy a külföldi befektetők menekülőre fognák akár középtávon, vagyis, hogy nagyobb mennyiségben eladásba kezdenének. Erre különben már lett volna lehetőségük akkor, amikor a forint árfolyama először erősödött tartósan a középtől számított 10 százalékos érték fölé. A magyar állampapírok melletti kitartó hűség magyarázatát a piac szereplői a megváltozott gazdaságpolitikai körülményekben keresik. Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzési igazgatója például úgy véli: a Magyar Nemzeti Bank júniusi bejelentése, amely szerint bevezetik az inflációs célkitűzés rendszerét, jelentős váltást okozott a piacon. A központi bank az inflációs cél meghirdetésével a befektetők számára ugyanis profitlehetőséget kínáló, számszerűsített végpontokat ad meg.
Habár a devizaliberalizáció után a külföldi befektetők immár a kibocsátáskor éven belüli futamidejű állampapírokat is megvásárolhatják, a várt “roham” elmaradt. Sőt, az éven belül lejáró papírok birtokosaira is inkább az volt a jellemzőbb, hogy nem újították meg azokat, hanem hosszabb futamidejű papírokat vásároltak vagy elhagyták az állampapírpiacot. Ennek magyarázatát Kovács Ildikó a liberalizációnak köszönhetően megnyíló más, nem állampapír-piaci spekulációs lehetőségeknek tulajdonítja. A szabályozás változásának köszönhetően a forint árfolyamára játszó külföldi befektetők a határidős piacon is részt vehetnek, így már nincsen szükségük az alapvetően a forint elleni vagy melletti spekulációra használt éven belüli instrumentumokra.
Habár az erős forint most éppen jótékony hatással van az állampapírfrontra, szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy nem szabad megfeledkezni az egy hónappal ezelőtti argentin válságról. A dél-amerikai ország pénzügyi megroppanását alig érezte meg a hazai állampapírpiac, főleg azért, mert a forint iránti bizalom éppen a tetőfokán állt. Van tehát mire vigyázni…
