Egyes vállalkozók igazán pechesek: ellopják az autójukat, benne két-három gazdasági év iratanyagával. Majd a gépkocsi gyorsan megkerül, a cég dokumentumaira viszont, úgy látszik, szüksége volt a rablóknak. Más társaságoknál a tárgyieszköz-beszerzéseket, beruházásokat, nagyobb értékű árubeszerzéseket tagi hitelből fedezik, ám azok valódiságát már nem tudják bizonyítani.
Íme két jellemző példa arra, milyen furcsaságokra bukkantak az adóellenőrök az első fél évben a kis- és középvállalkozások vizsgálata során. Különösen az építőipari, a kereskedelmi, a vendéglátó-ipari és az őrző-védő tevékenységet folytató, kisebb árbevételű cégeknél volt gyakori a költségek szabálytalan – többnyire fiktív – elszámolása. Kiderült az is, hogy ebben a körben erőteljesen jelen van a feketemunka, a bejelentés nélküli foglalkoztatás. A szállítmányozást végző társaságoknál pedig azt állapították meg, hogy az üzemanyagköltséggel “manipulálnak”, az útnyilvántartásuk sok esetben nem fedi a valóságot.
Varga Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szakmai elnökhelyettese eredményesnek ítéli az adóhatóság első félévi ellenőrzési munkáját. Tíz százalékkal több ellenőrzést végeztek, mint tavaly ilyenkor, és több mint 46 milliárd forint adóhiányt tártak fel (ez utóbbi tételből 43 milliárd az utólagos revíziók hozadéka). A vizsgálatok darabszáma azért nőtt meg, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) útmutatásait követve ebben az évben némileg módosították az ellenőrzési filozófiát: a kis- és közepes vállalkozásoknál jelentősen növelték a revíziók számát. A számvevők ugyanis tavaly azt állapították meg, hogy e körben szakmailag indokolatlanul ritkán vizsgálódnak a revizorok. Az APEH a korábbi években főleg a nagyobb cégekre koncentrált, mivel az ellenőrzések hatékonysága itt jóval nagyobb, mint a kisebbeknél. Igaz, ami a számvevőknek nem tetszett, azt elismerésre méltónak tartották a gazdaságkutatók, akik szerint az adóhatóság ellenőrzési tevékenységét a korábbi években ésszerűen oda összpontosította, ahol egységnyi költséggel a legnagyobb várható bevételnövekményt eredményező adóhiány tárható fel.
Féléves mérleg ELLENŐRZÉSEK SZÁMA:
Közel 93 ezer darab.
FELTÁRt ADÓHIÁNY: Több mint 46 milliárd forint.
KISZABOTT SZANKCIÓK: Több mint 23 milliárd forint.
ELLENŐRZÉSEK HATÉKONYSÁGA: A kiutalás előttieknél (amelyek főként az áfára és az szja-ra vonatkoztak) a vizsgálatok több mint 90 százaléka, az utólagosaknál több mint 70 százaléka, az azonnaliaknál 77 százaléka zárult valamilyen megállapítással.
S hogy költségvetési szempontból mennyire eredményes az új ellenőrzési filozófia? Varga Árpád szerint csak hosszabb időszak adatai alapján lehet biztosat mondani. Azt azonban kétségesnek tartja, hogy a kis- és középvállalkozói körben az ellenőrzések darabszámának növelésével párhuzamosan emelkedne az itt feltárt adóhiány aránya az összes adóhiányon belül. Éppen ezért a nagyobb cégekre is a korábbi intenzitással figyelnek, így például a legnagyobb költségvetési kapcsolatokkal rendelkező adózókat továbbra is kétévente ellenőrzik.
Az adónemeket tekintve egyébként ezúttal is az áfa volt a domináns: a nettó befizetendő adóhiány 74 százaléka ebből származott. Még mindig sok ebben a körben a csalás: egyre kifinomultabbak és aprólékosan kidolgozottak az adókikerülésre irányuló technikák. A fiktív számlás ügyletek bizonyítása nagy nehézséget okoz az adóhatóságnak: az ezen ügyletekben számlakibocsátóként szereplő, illetve az értékesítési láncban lévő adózók felkutatása, s a szerződések valódiságtartalmának megállapítása nem könnyű feladat. A szabálytalanságok másik része az áfatörvény tavaly januárban bekövetkezett változásainak hibás alkalmazására vezethető vissza, de sok esetben tártak fel adóhiányt a bérmunkával kapcsolatban is. Az ÁSZ verdiktjének szellemében az első félévben már a kisebb összeget visszaigénylőket is megvizsgálták, azzal a céllal, hogy ezek az adózók is érezzék az adóhivatal “figyelmét”. Mint ahogy a magánszemélyek körében végzett, igen nagy számú egyszerűsített ellenőrzés is főleg ezt a célt szolgálta. Eddig már több mint 50 ezer magánszemély tavalyi szja-bevallását ellenőrizték a számítógép segítségével a kifizetőktől érkezett kontrollinformációk alapján. De nemcsak az egyszerűsített, hanem a vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatokat is növelte az APEH a magánszemélyek körében. Ezekben az esetekben – némi leegyszerűsítéssel – azt veszik nagyító alá, hogy az adózó életvitelre fordított kiadásai, vagyongyarapodása mennyire van arányban a bevallott, illetve a bevallás alá nem eső jövedelmével. Az első hat hónap alatt 57 ilyen ellenőrzést végeztek és 225 millió forint nettó adóhiányt állapítottak meg – vagyis “volt mit találni”. Ennél már csak az lesz nehezebb feladat, hogy az APEH a bíróságon is megvédje igazát.
Adónemenként tekintve a költségvetés adóbevételeit, azok többsége az év első félévében meghaladta az előirányzatot, s úgy tűnik, semmilyen rendkívüli ellenőrzési akcióra nem lesz szükség a második félévben. “Bár az áfa-visszaigénylések miatt kicsit megijedtünk, reméljük, hogy ezúttal nem kell olyan szigorításokat bevezetnünk, mint két éve” – hangsúlyozta Varga Árpád. (Mint emlékezetes, 1999 tavaszán-nyarán az áfa-bevételek elmaradása miatt alapos vizsgálatot kellett az adóhatóságnak végezni. Ennek eredménye lett az is, hogy tavaly januártól a korábbiaknál jóval nehezebb a cégeknek áfát visszaigényelni.)
A második fél évben, az eltelt hat hónap sikerein felbuzdulva, továbbra is az áfa lesz a központban – mind a kiutalás előtti, mind az átfogó ellenőrzések során. Ráadásul már a kisebb összeget visszaigénylők is számíthatnak az APEH figyelmére. Folytatják a revizorok az utazásszervezők, idegenforgalmi tevékenységet végzők kiemelt vizsgálatát; az eddigi tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy hibák, szabálytalanságok bőven akadnak ebben a körben is, de nem feltétlenül az adószabályokkal kapcsolatban. A kisebb vállalkozások továbbra is számíthatnak az adóhatóság megkülönböztetett figyelmére. Ennek keretében az idegenforgalmi főszezonban több üdülőhelyen is megjelennek a revizorok, így a Balatonon és a Velencei-tó környékén is. A második félévben még több tízezer magánszemély egyszerűsített ellenőrzését végzik el, és igyekeznek azokat is megvizsgálni, akik évek óta nem adnak adóbevallást.
