Felettébb kitartó és abszolút biztonságra törekvő befektetőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki a hagyományos banki betéti konstrukciók valamelyikében tartsa mostanság a pénzét. Ezek a megtakarítási formák ugyanis jelenleg annyira alacsony hozamot fialnak, hogy gyakorlatilag egyetlen érvet lehet felhozni mellettük: az Országos Betétbiztosítási Alap maximálisan 1 millió forintra szóló jótállását. Szerencsére egy bankcsőd esélye mostanság meglehetősen csekély, így még ez a pozitívum sem esik túl nagy súllyal a latba. A reálhozamot firtató kérdésekre pedig a legtöbb hazai pénzintézetnél zavart pislogás és papírzörgés a válasz. A különböző ajánlatokból ugyanis még a banktisztviselők sem tudják könnyen kihámozni, hol is számíthatnánk némi kis haszonra.
Nem csoda hát, ha megkeresésünkre számos hazai pénzintézetnél – közöttük a legnagyobbaknál is – még a vezetők is tanácstalanoknak tűntek, amikor arról érdeklődtünk, melyik konstrukciójukat ajánlják a “reálhozam-vadászoknak”. Ez persze nem meglepő, hiszen míg az egész pénzintézeti szektor 1998-ban még 4 százalékot is megközelítő reálkamatot kínált, addig tavaly ez a mutató negatívba fordult (lásd a grafikont).
KAMATSZÁMTAN. Nincs könnyű dolga annak, aki ilyesfajta számolgatásba bonyolódik, hiszen a reálhozam kikalkulálásához nem egyszerűen a nominális hozam és az infláció hányadosát kell venni, ami ugyebár első látásra a fogyasztói árindex ismeretében ránézésre megállapítható lenne – szögezik le az Erste Bank által a Figyelő megkeresésére készített elemzésben. A tisztánlátást nehezíti a lekötési idők hosszának eltérése, vagyis a kamatos kamat, másrészt pedig az, hogy a fogyasztói árindex változása nehezen látható előre. Részben éppen ez az utóbbi tényező volt az, ami sokak számítását keresztülhúzta, hiszen a pénzromlás üteme a kormány által beígért radikális csökkenés helyett tartósan “beragadt” a 10 százalék körüli szinten, amit a kamatok változása nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben követett.
A különböző pénzintézetek most kínált konstrukcióit nézve (lásd a táblázatot) az idén is az a nagy kérdés, hogy ki mennyire “kormánypárti”, vagyis ki mennyire hiszi el a pénzügyi kormányzat inflációs előrejelzését, amely szerint az idén decemberben az éves drágulás már csak 7 százalékos lesz. Ezt a számot csupán a legmerészebb elemzők fogadják el, akik bíznak abban, hogy a forint árfolyamsávjának kiszélesítése, a hazai fizetőeszköz azóta tapasztalható felértékelődése jelentősen mérsékelheti a drágulás ütemét. A többség azonban az év végére várható mértéket inkább 7,5-8,0 százalékra teszi. Ez utóbbiak leginkább a friss adatokat látják maguk előtt, amelyek még mindig kétszámjegyű értéket mutatnak.
Akármelyik jóslat jön is be, abban a bankszakemberek is egyetértenek, hogy a jelenlegi kamatszinten legfeljebb a negatív reálkamatot lehet mérsékelni. Ha valaki nem bízik a jóslatokban, tehát az infláció további beragadására vagy csak enyhe csökkenésére játszik, jobban teszi, ha a rövidebb futamidejű, 1 vagy 3 hónapos, ismétlődő megoldásokat választja, hiszen ezeknél – a kamatos kamat miatt – összességében magasabb hozamot érhet el, mint az éves lekötésnél. Ám ha az infláció tényleg a beígért ütemben csökken, akkor az azzal párhuzamosan mérséklődő kamatok miatt a havonta megújuló betétek hozama akár az éves lekötés által kínált szint alá is eshet.
“Az átlagos magyar befektető nem feltétlenül a reálkamatot nézi, amikor bankbetétben helyezi el a pénzét, hanem az egyszerű, de rugalmas konstrukciókat, a kamat formájában megjelenő biztos hozamot figyeli” – mondja Varga Mária, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) igazgatója. Hozzáteszi: a pozitív hozamot kereső befektetők a rövidebb távon nélkülözhető megtakarításaikat inkább a különböző részvény-, vagy pénzpiaci befektetési alapokba teszik, amelyek többnyire a betétszámlákhoz hasonló rugalmasságot nyújtják. Hasonló tendenciáról számolt be Gáti Tamás, a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetője is, aki szerint a pénzintézetnél ma már nagyságrendekkel több pénzt tartanak az ügyfelek a befektetési alapokban, mint a klasszikus banki betétekben. A szakemberek szerint a bankbetétek esetében a többség már egyre inkább a kapcsolódó szolgáltatásokat keresi. Így például az olyan, több pénzintézet által is kínált megtakarítási betétszámlákat preferálják, amelyek a lekötött betéteknél ugyan néhány tized százalékponttal alacsonyabb kamatot kínálnak, de rugalmasabbak: havonta egy-két alkalommal kamatveszteség nélkül lehet róluk pénzt fölvenni. Gáti Tamás szerint egyébként a hagyományos banki termékeknél a világon mindenütt alacsony a kamatszint, s magasabb hozamot csak az alternatív befektetési formákkal lehet kitermelni. Varga Mária ehhez hozzáteszi: a hazai ügyfeleknek ez azért szokatlan, mert a korábbi években, a magasabb infláció miatt megszokták a kétszámjegyű kamatokat, most tehát “lélektanilag” nehéz az átállás.
Négy tipp arra, miként döntsünk 1.
Mérjük fel, hogy meddig tudjuk nélkülözni a pénzt, hiszen hiába jobb egy adott pillanatban a hosszabb lekötés, ha végül csak néhány hónapra tudja nélkülözni az összeget.
2. A kamatváltozás lehetősége miatt egy rövidebb futamidejű, de rulírozó jellegű betét bizonytalanságot hordoz.
3. Ha gyors inflációcsökkenésben bízunk, érdemesebb az adott pillanatban kevesebb, de előre pontosan kiszámítható kamatot választani.
4. Ha pesszimistán viszonyulunk a pénzromlás alakulásához, érdemesebb a rövidebb lejáratú, de magasabb kamatot kínáló konstrukciókat választani.
LÁTVÁNYOS AKCIÓK. Ezt a “lelki” tényezőt lovagolta meg számos bank is, amikor az utóbbi hónapokban olyan akciókba fogtak, amelyekben a piaci átlagnál látványosan magasabb kamatot kínáltak bizonyos feltételek, így új számla nyitása mellett. A K&H-nál például éppen most zárult le az az akció, amelyben minden 20. ügyfélnek dupla kamatot kínáltak – a bankvezető beszámolója szerint nagy sikerrel, ami szintén azt bizonyítja, hogy az ügyfelek igenis figyelik a kamatfeltételeket, ha nem is tartják elsőrendűen fontosnak azokat.
A szakemberek persze azt is megjegyzik, hogy a nemzetközi és hazai tőzsdei mélyrepülés miatt – jobb híján – sokan kereshetik újra az alacsonyabb, de biztos hozamot kínáló banki befektetési formákat. Erről tanúskodnak a Magyar Nemzeti Bank adatai is, amelyekből kiderül, hogy a háztartások megtakarítási portfóliójában az utóbbi évek folyamatos csökkenése után tavaly május óta ismét előretörtek a bankbetétek, miközben jócskán visszaesett a befektetési jegyekben és részvényekben tartott pénz részaránya.
