Varsóba repült a Mol Rt. felső vezetése a múlt csütörtökön. Az utazás célja annak nyilvános bejelentése volt, hogy a magyar olajipari társaság az elmúlt héten szándéklevelet adott át a lengyel Kincstárügyi Minisztériumnak. Ebben kinyilvánítja, hogy érdeklődik a PKN Orlen lengyel olajtársaság 18 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása iránt. A Mol szándékát a térség olajvállalatainak folyamatban lévő konszolidációjával indokolta. Mint ismeretes, a lengyel kincstár a Nafta Polska állami holding tulajdonában lévő részvénypakettet szakmai befektetőnek kívánja értékesíteni, és vételi szándékát nemrégiben a Mol Rt.-ben is tulajdonos osztrák OMV is jelezte.
FÉLGŐZZEL. Az elmúlt héten a Mol-Slovnaft csoporthoz tartozó Slovnaft Polska elnöke is tett egy bejelentést, mely szerint a Mollal közös irányítású cég 2005-ig 80 új benzinkutat kíván építeni Dél-Lengyelországban, emellett meglévő benzinkutak vásárlására, és franchise üzemeltetésre is készülnek. Mindez a fenti nagyobb volumenű ügylet fényében jelentéktelennek tűnhet, ám kétségkívül azt a nézetet erősíti, hogy a Mol vezetőinek fejében a lengyel piac kiemelkedő stratégiai jelentőséggel bír. A Slovnaft-akvizíció után a további északi terjeszkedésre leginkább a jócskán megnövekedett finomítói kapacitások kényszerítik az olajcéget. Márpedig felvevőpiacként Lengyelország a térség legígéretesebbike. Ennek érzékeltetésére Pletscher Tamás, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője az Anno tőzsdeklub beszélgetésén elmondta, hogy Magyarországon és Szlovákiában a finomítói kapacitások meghaladják a két ország üzemanyag-fogyasztását, s a Mol emiatt kapacitásainak mindössze 70 százalékát tudja kihasználni. Lengyelország viszont a régió egyetlen olyan állama, ahol a finomítói kapacitások és a fogyasztás pillanatnyilag egyensúlyban vannak. Ez utóbbi azonban minden bizonnyal növekedni fog, ugyanis amíg Ausztriában 400, Magyarországon pedig 240 gépjármű jut ezer főre, addig Lengyelországban mindössze 200. A nagy kérdés az, miként tud erre az ígéretes piacra a Mol bejutni. Az elemző szerint a legnagyobb üzleti lehetőséggel a finomítói kapacitások vásárlása kecsegtet. A Mol nyilván ezért igyekezett megszerezni a gdanski finomítót, amely tengeri kikötő révén nemcsak az Oroszországból érkező vezetékes olajat képes feldolgozni, de könnyen hozzáférhet az Északi-tengerről érkező nyersanyaghoz is. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója már árnyaltabban fogalmazott a piacra jutás feltételeiről; szerinte ehhez a finomítói kapacitás önmagában nem elég, kell a kúthálózat is. Mint mondta, kúthálózat nélküli olajfinomítót Nyugat-Európában nem vásárolna egyetlen olajtársaság sem. Amennyiben sikerült volna megszerezni a gdanski finomítót, annak meglévő benzinkúthálózatára építve a Mol meghatározó szereplővé válhatott volna a lengyel piacon. (A dél-lengyelországi területek ellátásához a cégnek nincs szüksége újabb finomítói kapacitásra, hiszen a Slovnaft pozsonyi bázisa erre logisztikailag is megfelelő.) Pillanatnyilag azonban a gdanski privatizációs pályázatot levezénylő Nafta Polska utolsó körben egyedül a brit Rotsch Energy Ltd-vel tárgyal. Hernádi Zsolt ennek ellenére nem tekinti lezártnak az ügyet. Mint hangsúlyozza, a brit cég nem szakmai befektető, és ha a tárgyalások valamiért megszakadnának, a Mol-Slovnaft páros jelenleg is másodikként szerepel a Nafta Polska listáján, így minden valószínűség szerint velük próbálnának megegyezni.
POLITIKAI KÉRDÉSEK. A Mol tehát megerősítette, hogy Lengyelországot stratégiailag akkor is fontos piacnak tekinti, ha nem nyeri el a gdanski finomítót. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a lengyel választások előtt a gdanski finomító és a PKN privatizációja erősen átpolitizálódott. Piaci pletykák ugyanis korábban már az osztrák OMV-t rebesgették a PKN jövőbeni partnereként – annak ellenére, hogy annak részvénycsomagját még meg sem hirdették. Igaz, olyan hírek is felröppentek, miszerint a most kinyilvánított szándék ellenére sem írják ki a pályázatot a szeptemberi választások előtt. Amennyiben pedig az ellenzék kerül hatalomra, akkor hosszú időre lekerülhet a napirendről a PKN eladása.
A Molban is 10 százalék erejéig tulajdonos osztrákok esetleges megjelenése még sürgetőbbé teszi a Mol-Slovnaft kúthálózat-fejlesztési terveket. Ezt látszanak alátámasztani az utóbbi hetek szervezeti változásai is a Molnál. A stratégiához illeszkedő szervezet kialakítását jelzi az is, hogy egységes irányítás alá helyezik a Mol és a Slovnaft kúthálózatát, összehangolják a két cég finomítói fejlesztéseit és harmadik piacokon történő megjelenését. Nem lebecsülendő feladat hárul a stratégiai megvalósítása során Michael Marc-Delcommune pénzügyi igazgatóra, hiszen a gázüzletág 117 milliárdos vesztesége komolyan veszélyezteti a Mol terveit, sőt jövőbeni önállóságát is. Ha a Mol nem szabadul meg a veszteséges üzletágtól, nem tud tovább növekedni. Márpedig Hernádi Zsolt szerint a régióban jelenleg zajló olajipari konszolidáció olyan egyszeri alkalom, amelynek elmulasztása komoly hiba lenne.
