Közvetlenül a saját bőrén érzi a bankszektor konszolidációját – imondja nem kevés keserűséggel a Kereskedelmi és Hitelbank i(K&H) egyik vidéki városi fiókjának igazgatója, aki “alulmairadt” a pályázaton az ABN Amrónál dolgozó versenytárssal iszemben. A két egyesülő pénzintézet ugyanis csak egyetlen ifiókot tart meg a kettő helyett, vagyis a “párhuzamosságok megszüntetésének” elvont jelmondata abban a városban nagyon is konkrétan legalább egy vezetői állással kevesebbet jelent. “A versenytársaknál nincs üresedés, ráadásul a konkurensek is egyre kevesebben vannak” – mondja az immáron ex-fiókigazgató, aki most valószínűleg a termelő szektorban keresi a boldogulását. A túlzottan sokszereplős hazai pénzügyi szféra átrendeződése talán egy-egy vidéki városban a legviharosabb, ám a helyzet országos szinten és a szektor nagy részének állást adó fővárosban sem kevésbé feszült. Idén nem csupán folytatódik, de újabb lendületet vesz az elbocsátási hullám.
A HELYZET FOKOZÓDIK. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai már az előző évekről is drámai képet festenek, igen erőteljes lemorzsolódásról tanúskodnak: míg 1998 közepén csaknem 31 ezren dolgoztak a szigorúan vett bankszektorban – a brókercégeket, pénzügyi tanácsadókat leszámítva -, addig a múlt év végére már alig 27 ezren maradtak, vagyis éves átlagban durván 1500-an voltak kénytelenek szomorú búcsút inteni a pénz világának. A szakmában általános vélekedés szerint a “feketeleves” még korántsem fogyott el, a következő években (legalább) hasonló ütemű leépítések várhatók.
A legnagyobbak racionalizálnak CIB BANK.
A bank az utóbbi években folyamatosan bővítette tevékenységét, növelte ügyfeleinek számát, és sorra nyitotta hálózatának új fiókjait. Három évvel ezelőtt például 26 fiókot működtetett, jelenleg 44 egységgel rendelkezik. A fiókhálózat bővítésével növekedett a létszám is. 1999-ben 16 százalékkal, 2000-ben 13 százalékkal dolgoztak többen, mint a megelőző évben. A bank jelenlegi dolgozói létszáma 927, az idei bővítés tervezett mértéke – éves szinten – 10 százalék. Az alkalmazottak átlagéletkora 32 év, 51százalékuk felsőfokú végzettségű.
MKB.
Nagyobb leépítés nem szerepel a tervekben, de a korábbi éveknek megfelelő fokozatos létszámszűkülés folytatódik a csoportnál. Míg 1997-ben 1590-en dolgoztak itt, addig 2000-ben 1440-en. Főleg a bankon kívüli érdekeltségek beolvasztása, a lízingcég átszervezése áll a csökkenő tendencia hátterében.
ERSTE B ANK.
A pénzintézet most 934 főt alkalmaz, a brókercégnél 75-en dolgoznak. A jövőben megnyíló tíz új budapesti bankfiókba a belső erőforrások részleges átcsoportosításán túl új kollégák felvételét is tervezik. A tervezett nagyarányú piaci terjeszkedéssel párhuzamosan valószínűleg a munkatársak létszámának növekedése lesz a jellemző.
K&H/ ABN AMRO.
A fúzió jelenleg is tart, a helyzet képlékeny. A két különálló pénzintézetnél már korábban megkezdődött racionalizálás most a párhuzamosságok lebontásával folytatódik, amit csak erősíthet, hogy jelentős informatikai fejlesztéseket is terveznek. Lapértesülések szerint a jelenlegi 4869 fős együttes létszám az év végére 3896-ra apad, vagyis csak az idén 1000 fős lesz a létszámsorvasztás. A banknál azt hangsúlyozták, hogy miközben a dolgozói létszám racionalizálása üzleti kényszer, a K&H Bank jelentõs anyagi és szellemi erõket fordít arra, hogy az önhibájukon kívül munkahelyüket elvesztõknek – tanácsadással, képzéssel, átképzéssel – segítsen az elhelyezkedésben.
ÁLT ALÁNOS ÉRTÉKFORG ALMI B ANK.
A banknál teljes és részmunkaidőben jelenleg 292-en dolgoznak, a tervek szerint az év végére 299-re emelkedik a létszám.
B ANK AUSTRI A CREDIT ANST ALT/ HYPOVEREINSB ANK.
A HVB Hungary néven fuzionáló pénzintézetnél semmilyen információt nem kívántak adni, még arról sem, hogy jelenleg külön-külön mennyien dolgoznak a két cégnél. Az egyesülési folyamat kellős közepén értesüléseink szerint az állások megpályáztatása zajlik, a párhuzamosságok miatt valószínűleg létszámleépítések lesznek.
R AIFFEISEN B ANK.
A banknál 1999 végén 772-ten, tavaly 858-an dolgoztak, az idei év végi terv 1015 fő. A csoport többi tagjánál, a brókercégnél, a lízing és ingatlan társaságnál, valamint a befektetési alapkezelőnél további 200 ember dolgozik. A pénzintézet tervei szerint a kilencvenes években végbement erőteljes bővülés lelassul, a létszám is csak kismértékben növekszik majd.
POST AB ANK.
Leépítéseket 1998 óta több lépcsőben hajtottak végre, az akkori 2200 fölötti létszám mára 1947-re mérséklődött, ráadásul úgy, hogy közben integráltak egy bankot (PK), a fiókhálózatával együtt. A leépítések mellett folyamatos és szisztematikus volt a munkatársak minőségi cseréje is, ez mintegy 700 fős fluktuációt jelentett. A pénzintézet nem tervez további komolyabb racionalizást, de a hoszszabb távú tervek természetesen függnek a Postabank jövőjét érintő tulajdonosi döntésektől is.
BNP P ARIB AS.
Az 1990 óta, a francia BNP és a német Dresdner Bank közös irányítása alá tartozó (a közel múltig BNP-Dresdner Bank néven működő) pénzintézet ez év áprilisában a francia BNP Paribas csoport 100 százalékos tulajdonába került. A “zöldmezős” beruházásként indult pénzintézet fokozatosan fejlődött, a hazai bankszektor leépítési hulláma elkerülte. Jelenleg a csoport létszáma – beleértve a Bank 100 százalékos tulajdonában lévő leánycégeket is – 160 fő, az év végéig lassú növekedése várható.
ING.
Jelenleg a pénzintézetnél 286-an dolgoznak, a jövőbeni tervekről nem közöltek információkat.
OTP B ANK.
Többéves racionalizációt és reorganizációt valósítottak meg, ennek keretében jelentősen apasztotta az alkalmazotti állományt. Az átlagos létszám 1995 óta mintegy 40 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a banknál 1999-ben 6 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint négy évvel korábban. Az összes foglalkoztatott 2000 végén 8137 főből állt, ami egy év alatt 360 fős, 4,2 százalékos zsugorodást tükröz. Az eddigi informatikai és szervezetfejlesztés tehát nem zárul le. A közeljövőben bekövetkező egyszeri, nagyobb arányú leépítésről szóló híreszteléseket azonban cáfolták.
T AK ARÉKB ANK.
Miután a fiókhálózat egésze az integráció stratégiájának megfelelõen a takarékszövetkezetekhez került, a banknál jelenleg 220 fõkörül mozog a létszám és a tervek szerint ezen a szinten stabilizálódik.
BUD APEST B ANK.
A csoport létszáma tavaly 200 alkalmazottal 1800 főre csökkent, főként a fiókhálózat racionalizálása miatt. A folyamatok egyszerűsítése és digitalizálása eredményeként, az idei évben a létszám várhatóan mintegy 100 fővel csökken. Emellett a bank néhány, a bank alaptevékenységéhez nem tartozó egység kiszervezésén is gondolkodik.
INTER-EURÓP A B ANK.
A pénzintézetnél 1999 óta nem változott a létszám, a bővüléssel, a lakossági üzletág és értékesítőrendszer felállításával, az új fióknyitásokkal együtt járó igényeket belső racionalizálással oldották meg. Jelenleg 566-an dolgoznak a banknál, amely éppen most készül beolvasztani a brókercégét, az IE-New York Brokert. Leépítéseket nem terveznek.
CITIB ANK.
A pénzintézet tavaly vásárolta meg az ING Bank lakossági üzletágát, ügyfeleit és vele együtt átvett 172 alkalmazottat. Az elmúlt években a bank létszáma dinamikusan nőtt, jelenleg 750 fő körül van. A közeljövőben a tervek szerint marad a 750 körüli létszám.
Idén egyébként csak a nagyobb tételeket figyelembe véve is összejöhet az 1000-1200 felmondólevél, ehhez elég számba venni a nyilvánosságra hozott létszámcsökkentést, amely a K&H és az ABN Amro fúziója miatt következik be, továbbá a hazai nagybankokra már az összeolvadások nélkül amúgy is jellemző ütemes racionalizálásból eredő leépítést. A Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB), a Budapest Banknál (BB) éppen úgy az enyhén csökkenő tendenciát említették a létszámgazdálkodás legfontosabb jellemzőjeként, mint ahogyan az OTP Banknál sem rejtették véka alá, hogy egyáltalán nincs vége az évek óta tartó folyamatnak. Habár egyes piaci híresztelések szerint a legnagyobb hazai pénzintézetnél hamarosan nagyobb arányú, akár ezer főt is érintő leépítés szerepel a napirenden, ezt a pletykát a bank sajtóosztálya cáfolta. Jelzésértékű viszont, hogy a Figyelő kérdésére reagálva azokat a hatékonysági mutatószámokat idézték, amelyek csökkentésével az OTP Bank középtávú stratégiájában az európai átlagnak kíván megfelelni. Az eddigi következetes informatikai és szervezetfejlesztési folyamat tehát még nem zárult le.
Az is árulkodó lehet, hogy mely bankok, mit igyekeznek titokban tartani. Mivel azok a társaságok, amelyeknél enyhe létszámbővülést terveznek, készségesen szolgáltattak magukról adatot, valószínű, hogy a terveiket eltitkoló pénzintézetek nem a nagyarányú toborzást akarták elleplezni. E logika szerint igencsak súlyos lehet a helyzet a BA-CA-nál és a HypoVereinsbanknál, ahol furcsa módon még a jelenlegi létszámot sem voltak hajlandóak közölni.
MÉG NINCS VÉGE. A szakemberek szerint nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy valaki a következő évekre is hasonló leépítési ütemet jelezzen előre, bár a PSZÁF-nak a 2000-es évről szóló kimutatásai arról tanúskodnak, hogy a leépítéseknek érezhető hatása volt a bankárok lelkére bűvös erővel ható arányszámokban. Miközben például a hitelintézeti szektor egésze tavaly az előző évhez képest reálértéken 4,7 százalékkal növelte a mérlegfőösszegét, s látványosan, 160 százalékkal az adózás előtti nyereségét, a működési költségek reálértéken csökkentek. Nem utolsósorban azért, mert a tavalyi átlagosan 6 százalékos létszámleépítésnek köszönhetően e terhek legnagyobb részét – tb-járulékokkal együtt közel 40 százalékát – alkotó személyi kifizetések is zuhantak reálértéken. Így az átlagos eszközállományra vetített működési költségek aránya – ami a bankok hatékonyságának egyik mutatója – az 1999. évi 4,05 százalékról, 3,76 százalékra javult. A pénzintézetek azonban – kényszerű módon – idén is haladnak tovább a megkezdett úton. “Két oldalról is óriási nyomás nehezedik a magyar bankokra” – mondja ifj. Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára. Egyrészt meg kell küzdeniük a múlt örökségével – azzal tehát, hogy a magyar mamutok fejletlen technológiával és túlméretezett üzemmel vágtak bele a versenybe -, másrészt a kilencvenes évek második felétől a lassan teljesen nyitottá váló, liberalizált piacon még a nemzetközi versenytársakkal is fel kell venniük a veresenyt. “Az általános nemzetközi trend, amely külföldön is a fúziók és a racionalizálás irányában hat, nálunk éppen ezért még erősebben jelentkezik” – hangsúlyozza a főtitkár.
Az óriási nyomásnak éppen ezért a következő években is a technológia fejlesztésével, egyes tevékenységek kiszervezésével (outsourcing) és – a gazdaságos üzemméret eléréséhez – további fúziókkal és felvásárlásokkal próbálnak majd megfelelni, márpedig ezek külön-külön is a létszámcsökkentés irányában hatnak. Szinte minden megkérdezett banknál hangsúlyozták azt is, hogy a leépítéseknek elsősorban az alacsonyabban képzett alkalmazottak esnek áldozatul, a pénzintézetek ugyanis igyekeznek minőségi cserét is végrehajtani a létszám racionalizálásával együtt.
KÉNYSZERŰ SZAKMAVÁLTÁS? Nem lesz könnyű dolga azoknak, akik “pechjükre” éppen a banki konszolidációs hullám kellős közepén szeretnének maguknak ebben a szektorban állást találni. “Már 3-4 éve tapasztalható, hogy bankalkalmazottak megpróbálnak másutt elhelyezkedni, sokan jelentkeznek nálunk is” – igazolja vissza a bankszféra tapasztalatait Kelemen András, a Multijob munkaerő-közvetítő ügyvezető partnere. Mint mondja, nem sok jóval tudja biztatni a jelentkezőket. Habár vannak banki megbízásaik, ilyenkor azonban csak bizonyos területekre keresnek specialistákat – az általános szaktudással rendelkezők tehát hiába próbálkoznak. Ha ehhez a szférához ragaszkodnak, csak ismerőseikben bízhatnak. A szakember szerint nehézséget jelent az is, hogy míg a bankok sokszor szívesen vesznek fel vállalati tapasztalattal rendelkezőket – a lakossági szolgáltatások terjedésével például igencsak keresettek lettek a fogyasztási cikkek (az úgynevezett FMCG áruk) piacáról érkező értékesítők és marketingesek -, fordított irányú mozgás nemigen tapasztalható. “Rendszeresen előfordul, hogy banki pénzügyeseket kérdezünk meg arról, tudnának-e egy vállalati mérleget értelmezni, amire nemleges a válasz” – mondja Kelemen András. De ha mégis sikerülne az átállás, a vállalatnál elhelyezkedőknek akkor is jelentős jövedelemcsökkenéssel kell számolniuk. “A vállalatoknál az első számú pénzügyi vezető havi 1-3 millió forint bruttó fizetést kap, cégtől függően. A bankokban már alacsonyabb szinteken is ekkorák a bérek, ráadásul a vállalati szervezetek laposak, s lefelé haladva osztódnak a jövedelmek” – mutat rá a szakember.
Cservenyák Tamás, a Drake Beam Morin karriertanácsadó cég ügyvezető partnere szerint a bankokból elbocsátottakat képtelen a szektor felszívni, ezért ők mindenképpen arra kényszerülnek, hogy szakterületet váltsanak. Aki például banki értékesítési területen dolgozott, megpróbálkozhat más területeken szolgáltatásértékesítéssel foglalkozni, s a pénzügyi, számviteli szakemberek, a bérszámfejtők, a könyvelők is végezhetik munkájukat más ágazatokban. A legnehezebb helyzetben valószínűleg a bankoperációban dolgozók vannak, vagyis azok, akik számlavezetéssel és átutalással foglalkoznak, különösen, ha legfeljebb érettségijük van, nem beszélnek idegen nyelvet, s esetleg az életkoruk sem vonzó már a munkaerőpiacon. Adminisztratív munkára ugyanis valamennyi ágazatban egyre kisebb igény van. Multinacionális vállalatoknál ilyen adottságokkal biztosan nem lehet elhelyezkedni, a közszolgálat is telített, így Cservenyák Tamás szerint a feltörekvő kis- és középvállalatoknál vagy a termelő cégeknél érdemes ilyen állást keresni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy irodai munkához szokott dolgozók nem szívesen választják ezt az utat.
Sok múlik még ezen kívül a helytől – Budapesten például több lehetőség van a horizontális mozgásra – és attól is, hogy a létszámleépítő bankok ajánlanak-e segítséget, átképzést az elbocsátottaknak. A legvalószínűbb azonban – mondja a szakember – az, hogy az új állásban mindenképpen lejjebb kell adni az igényekből: a fizetésből éppen úgy, mint a kényelmes munkakörülményekből vagy akár abból, hogy a munkahely magas presztízsű helyen volt, valahol a Belvárosban, a Váci utcában…
