Lehet, hogy nem tudatosan, kidolgozott iprogram szerint történik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elsorvasztása, de valószínűleg előre kitervelten sem menne flottabbul. Miközben egymás után táncolnak el a parkettől a magyar tőkepiac utóbbi évekbeli történetét meghatározó személyiségek, a tőzsdei cégek profitja is kiábrándítóan alakul.
A tőzsdei társaságok idei első negyedéves gyorsjelentései a legpesszimistább várakozásokat igazolják. A múlt évben a BÉT-en jegyzett társaságok összesített profitja – az intézmény történetében először esve – még mindössze 3,5 százalékkal csökkent, az idei első negyedévben a zuhanás mértéke jóval meghaladta az 50 százalékot. (A helyzetet jól jellemzi, hogy az orosz válságot követő 1999. évi első negyedév összesített nettó profitja ennél lényegesen kisebb mértékben, 20 százalékkal maradt el az addigi rekordnak számító 1998-as első negyedévi közel 60 milliárdtól.) A tavalyi első negyedévben az összesített adózott eredmény még meghaladta a 70 milliárd forintot, míg az idén már nem érte el a 30 milliárdot sem. Igaz, a képet alaposan módosítja, ha a gyorsjelentések szerinti eredményt a Molnak a gázüzletágon elszenvedett 35,6 milliárd forintos veszteségével korrigáljuk. E tétel nélkül mindjárt 65 milliárd közelébe emelkedne a tőzsdei összesített profit, de még így is 5 százalékot meghaladó mértékű visszaesést kellene regisztrálni.
A másik blue chipnek számító Matáv nettó eredménye 5 milliárd forinttal maradt el a tavalyi első negyedéves szinttől. A távközlési cég gyenge teljesítménye elemzők szerint a Maktel privatizáció pénzügyi terhein, illetve az átszervezéssel összefüggő létszámleépítés költségein túl a várakozásoktól elmaradó árbevétellel magyarázható. Az utóbbi két negyedévben ugyanis – a gazdaság dinamikus növekedése ellenére – a vonalas előfizetők számának csökkenését már nem tudta ellensúlyozni a jelentős részben Matáv-tulajdonú mobil társaságok – a Westelek – árbevételének növekedése.
Több mint 50 százalékkal, 21 milliárd forintra nőtt a tőzsdei cégek összesített pénzügyi vesztesége – igaz, ez az összeg nem csak a nettó kamatkiadásokat, hanem a fedezeti ügyletek veszteségét is tartalmazza – ami jól jelzi, hogy a tőzsdei cégek beruházásaikat hitelekből kénytelenek finanszírozni, hiszen a jelenlegi árfolyamok és forgalom mellett nincs is esélyük a tőkepiaci finanszírozást választani.
Elgondolkodtató, hogy miközben a nettó profit ilyen hatalmasat zuhant, a cégek összesített árbevétele 9,9 százalékkal, azaz az inflációval közel megegyező mértékben bővült. Viszont az 5 százalékot közelítő hazai gazdasági növekedéssel már nem tartott lépést a vizsgált kör forgalombővülése.
A bázisadatokhoz hasonlítva mindössze hét társaság – az Egis, a Richter, az OTP, a TVK, a NABI, a Mezőgép és a Zalakerámia – nettó eredménye bővült. Ráadásul az utóbbi három társaság esetében a javulás a rendkívül rossz – a Zalakerámia esetében félmilliárd forintot meghaladó veszteséget hozó – tavalyi első negyedévnek tudható be. Az üzemi eredmény leginkább azoknál a cégeknél javult, amelyeknél a tavalyi első negyedév üzemi szinten veszteséges vagy nullszaldó közeli volt (Graboplast, Prímagáz, Mezőgép, NABI), az inflációt erőteljesen meghaladó mértékben nőtt a Richter, a Pannonplast és az OTP működési eredménye, miközben az Egis üzemi szintű nyeresége kiemelkedő mértékben, 79 százalékkal bővült. Üzemi szinten az Econet, a Synergon, a Graphisoft és a Danubius volt veszteséges, közülük a szállodavállalatnál ez szezonális okokra vezethető vissza. A kormány árpolitikájának következtében megfeleződött a Démász eredménye is, mind üzemi, mind adózás utáni szinten. Ugyanakkor a várakozásokhoz képest is jól szerepeltek a gyógyszergyárak, profitjuk az idén ismét megközelítette az orosz válság előtti szintet. Ha a tavalyinál kisebb mértékben is, de továbbra is növekvő nyereségről számolt be az OTP. A Richter mellett ma ez a részvény tekinthető szinte az egyetlen valódi blue chipnek a magyar tőzsdén.
Kellemes meglepetésnek tekinthető a Prímagáz, a Graboplast és a Zalakerámia teljesítménye. A gázipari cég üzemi és adózás utáni eredménye is pozitív volt a tavalyi jókora veszteségek után. A Graboplast adózás utáni eredménye 154 millióra csökkent ugyan a tavalyi rendkívüli tételeket is tartalmazó 645 millióról, de ennél lényegesebb, hogy az üzemi eredmény a bázisként szolgáló 80 milliós mínusszal szemben plusz 169 millió forint lett. A Zalakerámiának az előző évitől 10 százalékkal elmaradó üzemi eredmény mellett sikerült a tavalyi félmilliárdot meghaladó veszteség helyett közel 270 milliós nettó eredményt elérnie.
A gyorsjelentési szezon negatív szenzációja a Pick volt, a patinás szalámigyár nulla közeli üzemi és 100 millió forint alatti, a bázistól 90 százalékkal elmaradó nettó eredményt ért el. A költségek emelkedését sok elemző az új nagytulajdonos, az Arago megjelenésével hozza összefüggésbe, mások azonban a járványok miatti alapanyagár-emelkedés és az elmaradó exporttámogatás negatív hatásáról beszélnek. A szegedi cég az árfolyamokat tekintve is a negatív rekorderek között van, részvényének kurzusa egy év alatt – a Zalakerámiában is tulajdonos Arago megjelenése óta – több mint 60 százalékkal esett. Ez közel háromszorosan múlja felül a tőzsdeindex csökkenését, a BUX ugyanis mintegy 20 százalékkal tanyázik egy évvel ezelőtti értéke alatt.
