Meghalt a törvényesség, éljen a törvényesség – mondható el a kormány egyedi kezességvállalásairól. Eseti döntésekkel ugyanis az év elejétől a múlt hétig már 110,6 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt a kabinet, jóval többet a kétéves költségvetésben engedélyezett 95,1 milliárdos keretnél. Ám múlt kedden végre megszületett az MFB-ről szóló törvény, s ezzel a 60 milliárdos – a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséhez felveendő hitelre hivatkozó – kezességvállalás “egyediből “MFB-s” kötelezettséggé minősült át. Legalábbis a kormány így értelmezi a jogot.
ÚJÍTÁS. Az MFB-törvény csakugyan merőben új típusú kezességgel gazdagítja a kabinet korábban sem szerény eszköztárát. Eddig kettős korlátnak kellett érvényesülnie a kormány kötelezettségvállalásainál. Egyrészt megállapították a vállalható kezességek mértékének plafonját – az egyedi garanciák például az idén és jövőre nem haladhatják meg a központi költségvetés összes kiadásának 2,2 százalékát -, másrészt határt szabtak a ténylegesen beváltott, kifizetett kezesességeknek is. Eltekintve az olyan “bombabiztosnak” számító esetektől, mint az energiaimport vagy a nemzetközi bankokkal kötött hitelszerződések – amelyekben az állami garancia határa a csillagos ég -, a költségvetésekben lehetővé tett kezességvállalások minden esetben ennek a kettős korlátozásnak voltak alávetve.
Az állami kezességekkel támogatott hitelező, biztosító és garancianyújtó intézmények – a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Rt., a Magyar Exporhitel Biztosító (Mehib) Rt., a Hitelgarancia Rt., az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány – esetében a büdzsé meghatározott év végi kockázatos állományokat ír elő, de azoknak csak töredékét – 2001-ben 1,3-5,0 százalékát – teszi ki a ténylegesen beváltható kezességek kerete. Az egyedi garanciáknál az idén a megengedett kifizetések a tavalyi keret háromszorosára ugrottak ugyan, de még így is lényegesen elmaradnak a vállalható kezességek összegétől (lásd a táblázatainkat).
Más most az MFB helyzete. Az új törvény szerint a kormány a költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a fejlesztési bank kötelezettségeire, de a költségvetési törvényben meg kell határozni, mekkora lehet az MFB kül- és belföldről fölvett hiteleinek, kölcsöneinek együttes állománya. Magyarán: az MFB-re nem vonatkozik a kettős korlát. Sőt 2001-2002-ben csak a fejlesztési bank állami garanciákkal lefedett külföldi forrásait korlátozzák: ez az idei év végén legföljebb 180, egy év múlva 200 milliárd forint lehet. Egyes hírek szerint ugyan összhangba akarják hozni a költségvetési törvényt az MFB-kódexszel, azaz bevezetik a belföldi hitelfelvételi korlátot is. A Figyelő viszont úgy értesült a pénzügyi tárcánál, hogy értelmezésük szerint az összhang megteremtésére már csak a legközelebbi, a 2003-as büdzsé elkészítésekor lesz szükség.
ZAVARTALAN TEVÉKENYSÉG. Április közepén már élt a kormány a MFB-re szabott felemás szabályozással, s kezességet vállalt arra, hogy a bank zárt körben devizakötvényt bocsáthasson ki, 450 millió euró (mai árfolyamon 115,7 milliárd forint) értékben. Finom különbség: a 60 milliárdos, hazai forrásból (a Népszabadság értesülése szerint a CIB, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP konzorciumától) felveendő hitelre adott garanciát a Magyar Közlönyben – “1000-es” számozású határozatban – tette közzé, megnevezte a kölcsön célját (gyorsforgalmi útépítés), ám a hitelfelvevőt nem. Úgyis az MFB-re gondolunk mindnyájan. A 450 millió eurós kötelezettségvállalást viszont csak a kisebb példányszámú Határozatok Tárában, “2000-es” határozatként kürtölték világgá, és a forrásbevonás közelebbi céljáról csupán annyit olvasható: a pénz “az MFB Rt. tevékenységének zavartalan biztosításához” kell.
Most jó lenni katonának 
A NATO-tagsághoz kapcsolódó stratégiai felülvizsgálat kiemelt célja a személyi állomány életkörülményeinek javítása; ennek jegyében dolgozták ki a 2001-2006. évekre szóló laktanya-felújítási és tiszti, tiszthelyettesi lakásépítési programot – mondta el a Figyelő érdeklődésére Harró Béla, a Honvédelmi Minisztérium (HM) infrastrukturális főosztályvezetője. A programot már megtárgyalta a nemzetbiztonsági kabinet és a kormány. Most a parlament gazdasági bizottsága elé terjesztik, kérve a honatyáktól: a laktanya-rekonstrukciók esetében adjanak felmentést a közbeszerzési eljárás alól. Erre – honvédségi ügyről lévén szó – lehetőséget ad a törvény.
Az évtizedekkel ezelőtt épült, lerobbant műszaki állapotú, hodályszerű körleteket rejtő laktanyákat úgy alakítják át, hogy a hálók 2-4, legföljebb 6-8 férőhelyesek legyenek, emeletes ágy nélkül, melegvíz-ellátással. “A program több mint 13 ezer legénységi férőhelyet, közel 7 ezer irodai munkahelyet, több mint 21 ezer adagos konyhai kapacitást, 8 ezer éttermi férőhelyet, mintegy 1400 nőtlenszálló-férőhelyet érint” – sorolta Harró Béla.
Az ország katonai objektumait “kiemelten fontos”, “fontos” és “forrástól függő” kategóriákba sorolták; az előbbi két körben a rekonstrukcióra mindenképpen sort kerítenek, ennek költségigénye közel 64 milliárd forint. (A kiemelt csoportba tartozik a már átadott győri projekt, de ide sorolják például az egri és a székesfehérvári laktanyát is.)
Korábban évente csupán 400-500 milliót fordíthatott a tárca a laktanyák felújítására, amit a csapatoknál lévő keretekből legföljebb 1 milliárdra egészítettek ki. A kétéves büdzsében viszont az idén 5, jövőre 8 milliárd forintot különítettek el erre – “HM háttérintézményei” címszó alatt, hiszen a munkálatokért a HM Ingatlankezelési Hivatal nevű háttérintézmény felel -, s a továbbiakban évi 9-10 milliárdot irányoznak elő. Így a tárca saját költségvetéséből hat év alatt közel 49 milliárd forintot állhat, a szükséges további 15 milliárdot pedig hitelből teremtenék elő. (A költségkalkulációk a tavalyi árak figyelembevételével készültek.) Több helyütt a korszerűbb elhelyezés csak kapacitásbővítéssel, azaz új építkezéssel biztosítható. Ekkor sorompóba lép a HM belső szervezete, a beruházási és ingatlanfejlesztési iroda, amely az idén és jövőre egyaránt 3,5 milliárdos központi beruházási kerettel rendelkezik.
Jelenleg mintegy 2300 tiszti, tiszthelyettesi lakásigényt tartanak nyilván az országban, s a várható szervezeti átalakulásokkal a lakásszükséglet újabb 2700-zal bővül. A tárca irányításával 1700 otthont építenek hat év alatt, mintegy 21,5 milliárd forintból. További 2 ezer lakás építését munkáltatói kölcsönből segítik, ennek során megemelik az igénylőnként ma “dukáló” 3-4 milliós összeget. A fennmaradó 1300 lakáshoz azonban ismét külső forrásra van szükség, és a kormány hozzá is járult 13 milliárd forint hitel felvételéhez.
Összesen tehát 28 milliárd forint kölcsön is szükségeltetik, s azt a tárca egyszemélyes társasága, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Rt. veszi majd föl. Az rt. nyerte el néhány éve a pályázatot a laktanyákból egykor “kiszervezett” gazdasági, ellátó szolgáltatásokra, így a hiteltörlesztés egyik módja a HM EI-nek fizetett szolgáltatási díj emelése lehet. A 717 millió forint saját tőkéjű, tavaly több mint 17 milliárd forint árbevételt produkáló cég még nem kapott megbízást a hitel felvételére – tudtuk meg.
“A kormány még nem döntött arról, pontosan mire fordítják a 450 millió eurót” – ismerte el kérdésünkre Matolcsy György gazdasági miniszter, aki sietett hozzátenni: csak átmenetileg tartozik tárcájához a bank, az év közepétől várhatóan a Miniszterelnöki Hivatal lesz illetékes. A gyorsforgalmi útépítésre mindenesetre több pénz kell, mivel a hazai hitelből biztosított 60 milliárdot az M3-as projektre szánták, emellett azonban finanszírozni kell a hídépítési, valamint az M7-es programot is. Vállalkozásfejlesztésre, valamint szennyvízcsatorna-beruházásokhoz, s az ezekhez szükséges Ispa-források bevonásához is bővítenék az MFB kölcsönkereteit, tette hozzá érdeklődésünkre Matolcsy.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy nyilatkozatában a fejlesztési bank külföldi kölcsönfelvételének további céljaként nevezte meg a vidéki gázközmű-hálózat fejlesztését, a Malévnak adandó 20 milliárdos tőkejuttatást, a japán Eximbanktól korábban kapott Start-hitelek kiváltását, sőt – kérdésre – elképzelhetőnek mondotta a külső szövetkezeti üzletrészek állami felvásárlásának finanszírozását is. A Figyelőnek hozzátette: az MFB-vel kapcsolatos garanciavállalások miatt nincs szükség a 2001-2002-es költségvetési törvény módosítására, és cáfolta a lábra kapott hírt, miszerint további, kétszer 60 milliárdos MFB-hitelfelvételre volna kilátás.
A kormánykezességek persze távolról sem jelentik azt, hogy a költségvetésnek fizetni is kell. Átlagosan mintegy 10 százalékra teszik a kezesség-beváltás arányát a pénzügyi tárcánál. A múlt év közepén az állami kezességek állománya 630 milliárd forintra rúgott, ebből 114 milliárd beváltása a szerződések szerint az idén lenne esedékes. Ennek minden bizonnyal csak viszonylag kis része válik tényleges kifizetéssé: a költségvetés készítésekor már “csak” 46,2 milliárd forintnyi kiadással számoltak, de ennek csupán töredékét fizették ki április végéig: mindössze 1,2 milliárd forintot a Mehib, a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány jótállásai után. Az egyedi garanciák az idén még nem kerültek az állam egy fillérjébe sem, e kifizetések egyébként már tavaly is szerény mértékűek voltak (lásd táblázatunkat).
Viszont az új kezességvállalások, amelyek csak néhány év múlva rónak, róhatnak kötelezettséget az adófizetőkre, az expanzió jeleit mutatják. És nem csak az MFB hitelfelvételét aládúcoló 180 milliárdos garancia miatt.
VÁLLALKOZÓ KEDV. Az 1996 eleji fehéroroszországi T-72-es tankbeszerzés esete után most újabb burkolt kezességvállalás készül a honvédségnél, a részben már beindított hatéves laktanya-felújítási és lakásépítési program kapcsán (lásd külön írásunkat). A programhoz hiányzó forrásokat 28 milliárd forint erejéig hitelből pótolnák, a kölcsönt a honvédelmi tárca egyszemélyes vállalkozása venné föl, a minisztérium lízing- és üzemeltetési díj formájában törleszt majd – vázolja föl a vonatkozó kormányhatározat. A parlament honvédelmi bizottsága elé terjesztendő konstrukció fő kérdése: vajon miből törleszt a HM, ha a kölcsön éppen a költségvetéséből hiányzó pótlásokat szolgálja?
PÁRTOLT KICSIK. A kisvállalkozói hitelezés föllendítését is támogatnák a kezességvállalásokkal, szeretnék, ha az ezt segítő Hitelgarancia Rt. garanciakerete az év végén elérje akár a 150 milliárd forintot is, s 7 milliárdra növelték a hozzá kapcsolódó költségvetési előirányzatot. Ha ezt mégsem használnák ki, akkor a maradványt – a költségvetési törvény felhatalmazása, s ennek megfelelően a pénzügyminiszter döntése alapján – kisvállalkozói tőkejuttatásra használhatják föl. “Tudatosan a mikro- és kisvállalkozások hitelhez jutásának bővítését segítjük, hiszen az április 30-ig vállalt garanciaügyletek száma 2,3-szorosan meghaladja a tavalyi első négy havit” – mondta el kérdésünkre Cseresznyák Istvánné, a Hitelgarancia Rt. ügyvezető igazgatója. Értékben azonban a vállalt új kezességek első négy havi, 17,8 milliárdos összege valamivel elmaradt a tavalyi azonos időszakban regisztrálttól.
Az állami kezesség nem kis részben gumifogalom, mert a jövőbeli tényleges fizetés nemcsak az élet hozta kockázatoktól függ, hanem attól is, hogy milyen kormányzati szándék húzódik meg a kötelezettségvállalás mögött. A leégett Budapest Sportcsarnok (BS) helyén építendő létesítményre vállalt 25 milliárdos állami garanciával a kormány voltaképpen utódait kötelezte, hogy 2003-tól kezdődően 12 évig fizessék a részleteket. Itt tehát maga is biztosra veszi, hogy fizet, bár az összeget később még pontosítják. A budapesti Erzsébet téri “gödör” beépítésére vállalt 2,5 milliárdos kormánygarancia előrehozott fizetéssel járhat (ha ugyan beváltják), hiszen a fővárossal kötött megállapodás szerint jövőre eladják az ingatlant, és a bevételből a tervek szerint megtérülnek a beruházások.
Bebiztosítva
ERZSÉBET TÉR.
Az ominózus “gödör” helyén a föld alatti garázs és kulturális központ megépítésének, illetve átadásának kemény határideje – Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) vezetője és Demszky Gábor főpolgármester megállapodása szerint – 2002. április 15-e, amikor az építmény az államtól Budapest tulajdonába kerül át, a főváros azt 90 napon belül eladásra meghirdeti, és a bevételen osztozkodnak a felek. Jelenleg a kivitelezőt kiválasztó pályázat második fordulója tart, a beadási határidő – Jordán Péter, a projekt irodavezetője elmondása szerint – június 19-23., eredményt június végén hirdetnek. “A várható építési költség 2,0-2,5 milliárd forint” – tudtuk meg Ács Tamástól, a NKÖM helyettes államtitkárától. A 2,5 milliárdos állami garancia arra az esetre kell, ha a pályanyertes kivitelező nem “hoz” finanszírozót. Ekkor egy éves hitelre lehet szükség, e célból a szerződést már megkötötte a lebonyolítással megbízott Budai Várgondnokság Kht. (információnk szerint a Kereskedelmi és Hitelbankkal). Az építkezést, illetve az ahhoz esetleg szükséges hitelt az eladási ár államnak jutó részéből finanszírozzák. A kétszintes földalatti építmény 11 ezer négyzetméteres lesz, a föld feletti – millenniumi – park pedig az októberben elköltöző buszpályaudvar helyével együtt mintegy 12 ezer négyzetméter. A belvárosi önkormányzat kerületi szabályozási terve tiltja a föld feletti építkezést, és ez megnehezítheti a majdani föld alatti kulturális központ értékesítését.
BUDAPEST SPORTCSARNOK. Az 1999 decemberében leégett csarnok helyén új létesítményt épít a francia Bouygues-csoport, s a beruházási, üzemeltetési költségek államot terhelő részét 2003-tól – fél évvel az új csarnok 2002. augusztusra tervezett átadása után – kezdik visszafizetni. “A törlesztésre 12 éven át, évi egyenlő részletekben kerül sor” – mondta el kérdésünkre Fürjes Balázs miniszteri biztos. A 25 milliárdos kezességet a francia fél kérésére vállalta a kormány. Konkrét szerződést ezen belül 1 milliárd 454 millió forint kormánygaranciáról kötöttek, ami a tervezés, az előkészítés, a bontás már fölmerült költségeit fedezi. A kezességi szerződést azért nem teljes körű, mert a végleges, mindenre kiterjedő megállapodás a francia társasággal csak júliusra készül el. A sportcsarnok 22 év múlva kerül vissza a magyar állam tulajdonába, addig 65 milliárd forint költség merül fel, amin belül előreláthatólag 20-23 milliárdot emészt fel az építés, a többi az üzemeltetésre kell. “Az állam a teljes költségből legfeljebb 30 milliárdot fizet a tizenkét éves törlesztés során, vagyis kevesebb mint a felét viseli” – mondta el Fürjes Balázs.
FOCIKÖTVÉNY. “A 8,3 milliárd forintra tervezett Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvény a tavaly nyáron bejelentett, 21 milliárdos állami támogatást ígérő Orth György Reformprogram része” – tájékoztatott kérdésünkre Dénes Ferenc, az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) helyettes államtitkára. A kötvényt a Hivatásos Labdarúgó Alszövetség, pontosabban az általa alapított Profi Liga Kereskedelmi és Szolgáltató (PL) Kft. bocsátja ki ez év március 28-a és jövő év július elseje között négy sorozatban. A sorozatonként öt év múlva esedékes törlesztést a kormány garantálja. A pénz az NB I-es és az NB I/B-s csapatokat működtető gazdasági társaságok reorganizációjára kell, azok hitel vagy tőkeemelés formájában jutnak hozzá, pályáztatás útján. A klubokat működtető társaságok alaptőkéjének átlagos nagyságát a mai 40 millióról 300 millió forintra kívánják növelni, így hozzájutnak a stabil gazdálkodáshoz szükséges forgótőkéhez is. Másodlagos célként a klubok az utánpótlásképzés fejlesztésére, valamint játékos- és játékjog-vásárlásra is fölhasználhatják a kölcsönt. A visszafizetés biztosítékául többek közt a központilag érékesített hirdetési és közvetítési díjak, valamint a helyezési díjak szolgálnak.
Egy tisztes garanciavállalásra leginkább a Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvényre vállalt 8,3 milliárdos kezesség hasonlít, legalábbis ez az egyetlen eset, amikor a kormány 0,5 százalékos kezességvállalási díjat kötött ki. A többi esetben ezt nem tette, nyilván nem akarta ezzel az egyik zsebéből a másikba tenni a pénzt.
KUSZA ÁLLAPOT. Az esetek persze sokfélék. Éppen ezért átláthatatlanok az MFB kül- és belföldi forrásaira vállalt 180 milliárdos garancia következményei. Mivel a kormány a bank hitelfelvételeit dúcolja alá, az egyszerű földi halandó számára rejtéllyé válik, valójában milyen bukások történnek eszközoldalon, a konkrét ügyletek, kölcsönnyújtások szintjén.
Kérdésünkre Varga Mihály leszögezte: nem várható, hogy sor kerül az MFB kapcsán vállalt kezesség beváltására. Csakhogy az MFB törvény adta tiszte a nemzetgazdaság előtt álló feladatok ellátása, s így nyilvánvalóan ráfizetéses ügyleteket is vállal (a beiktatásával finanszírozott autópálya-beruházás például aligha térül meg). Ha pedig nagy mínuszok támadnak, az állam csak úgy úszhatja meg a kezességbeváltást, hogy a fejlesztési bank újabb és újabb hiteleket vesz fel, újabb és újabb kezességvállalásokkal. Van már egy államadósság-finanszírozó intézmény – az Államadósság-kezelő Központ Rt. -, most lesz még egy, amelyet amúgy fejlesztési banknak hívnak.
