Gazdaság

Költségcsökkentési kényszer az Ericssonnál – Feltöltésre várva

Negatív tendenciák jellemzik az Ericsson működését. A Sony-együttműködés sem oldja meg egy csapásra a problémákat.

Kurt Hellströmről lerí, hogy nem aludt valami jól. Zakójának gallérja felgyűrődött, kedve harapós. “Már annyiszor elmagyaráztam” – morogja a svéd távközlési óriás, az Ericsson vezérigazgatója arra kérdésre, hogy vállalatánál miért romlik a nyereségráta.

Költségcsökkentési kényszer az Ericssonnál – Feltöltésre várva 1Az utóbbi pár hét durva időszak volt az 57 esztendős, vezérigazgatóként 1999 óta ténykedő Hellström számára. A globális technológiai visszaesés elkapta a legnagyobb svéd vállalatot is, ami országszerte megrázkódtatásokat okozott. A kulcsfontosságú mobilhálózati üzletág a társaság prognózisa szerint az idén már csak 5-15 százalékkal növekszik, szemben a tavalyi 25 százalékkal. A gyötrődő mobiltelefon-részleg eladásai az első negyedében 52 százalékkal viszszaestek, s ez 570 millió dolláros veszteséget vont maga után.

Gondok csőstül NEGATÍV KÉSZPÉNZÁRAMLÁS.

A társaságtól rohamosan folyik el a készpénz, apadnak rendelkezésre álló saját forrásai, és bizonytalan, hogy képes-e friss pénzhez jutni.

HÁLÓZATI ESZKÖZÖK. Az Ericsson világelső ugyan, de nyereségrátája romlik, és fennáll annak kockázata is, hogy veszít piaci részesedéséből.

TULAJDONOSI SZERKEZET. Két svéd tulajdonos, a Wallenberg-család és a Handelsbanken a részvények többségének birtokában ellenőrzése alatt tartja az Ericssont, ami megnehezíti a döntéshozatalt és egy erős menedzsment felállítását.

KÉSZÜLÉKGYÁRTÁS. A mobilkészülék-üzletág a piaci részesedés csökkenése közepette csak halmozza a veszteségeket, negyedévente úgy félmilliárd dolláros tempóban. A Sonyval kötött vegyes vállalati ügylet nem bizonyul csodaszernek.

ÉRVÁGÁS. Hellströmnek nemigen van más választása, mint hozzáfogni a svédországi munkaerőpiacot súlyosan érintő költségcsökkentési programhoz. Mindent egybevéve az Ericsson a 107 ezer fős állományból 22 ezer embertől megválik, ami a remények szerint közel 4 milliárd dolláros költségmegtakarítást tesz lehetővé. Svédországban a terv heves tiltakozást váltott ki, és rengetegen követelik Hellström távozását. Ő maga, mint mondja, “filozofikusan” viszonyul ahhoz, hogy neki kell a rossz híreket közölnie. A bírálatok mindazonáltal láthatóan megviselik. “Nem szerepeltünk rosszabbul, mint a többiek, kivéve talán egyet – szögezi le, nyilvánvalóan a Nokiára utalva -; nézzék meg a Ciscót, a Nortelt és a Motorolát. Többé-kevésbé követjük egymást. Csak éppen ezt Svédországban nem nagyon veszik tudomásul.” Így aztán Hellström április 24-én boldog lehetett, hogy végre alkalma nyílt valami vidámabbat közölni. Azt nevezetesen, hogy az Ericsson a mobilkészülék-gyártásban egyesíteni készül erőit a japán Sonyval. A két társaság egy közös – londoni székhelyű – cégbe vonja össze a készülékek fejlesztését és marketingjét. Az ügylettel az Ericssonnak tehetős partnere lesz, továbbá lehetőség nyílik a Sony marketing- és design-tapasztalatait átvinni az Ericsson termékeire, amelyek műszakilag magas színvonalúak ugyan, viszont világszerte csúnyának tartják őket.

LEKÖTÖTT ENERGIÁK. Momentán persze bizonytalan, megmenthetik-e Hellström új húzásai az egykor a mobilágazat globális vezetőjének számító Ericssont attól, hogy végérvényesen visszaessen a második vonalba, vagy esetleg még ennél is rosszabb sorsra jusson. A mobiltelefónia, ahol a társaság a legerősebb, most lép az úgynevezett harmadikgenerációs (3G) rendszerek szép új világába. Az új technológia hatalmas ígéreteket rejt magában: a fogyasztók fantasztikus szolgáltatásokat élvezhetnek, az eszközöket gyártó vállalatok pedig óriási összegű megrendeléseknek néznek elébe. Ám az Ericsson energiáit lekötik saját gondjai, és a vállalat pénzügyileg is zűrös helyzetben áll az új korszak hajnalán. “A növekedés helyett a megszorításokra kénytelenek összpontosítani” – jegyzi meg Mark Davis, a Schroeder Salomon Smith Barney londoni elemzője. A pénzügyi bajok miatt az Ericsson a hálózati ügyfeleknek való hitelezés új játszmájában is hátrányba kerülhet.

Költségcsökkentési kényszer az Ericssonnál – Feltöltésre várva 2LESZ-E ÜTŐS MÁRKA? Hellström azt reméli, hogy a Sony-ügylet révén a fogyasztói elektronikai vonalon rendeződnek a dolgok. Kérdéses azonban, hogy a két vállalat képes lesz-e gyorsan kifejleszteni egy olyan ütős mobiltelefon-márkát, amilyen a Sony-féle Walkman-család a hordozható audioeszközök terén, vagy a PlayStation a számítógépes játékok kategóriájában. Az új cég előreláthatólag csak októberben kezdi meg működését, s 12 százalékos világpiaci részesedésével középmezőnyös szereplő lesz.

Az Ericsson mobilkészülék-divíziója jelenleg “katasztrófa sújtotta” övezet. Tavaly 2,4 milliárd dolláros veszteséget termelt, majd az idei első negyedévet újabb 570 millió dolláros mínusszal zárta. Hellström abban bízik, hogy miután a 16,8 ezer fős dolgozói létszámot 5 ezer alá csökkentik, a gyártást pedig egy outsourcing-szerződés alapján kihelyezik a Flextronics Internationalhez, az üzletág a negyedik negyedévben – a Sonytól függetlenül is – nyereséges lesz.

Mások nem annyira biztosak ebben. Douglas Smith, a Credit Suisse First Boston londoni elemzője úgy véli: még 2002 első negyedében is veszteség várható. Előrejelzése szerint az Ericsson az idén 26 milliárd dolláros árbevétel mellett 1,4 milliárd dolláros üzemi veszteséget produkál, szemben a tavalyi 27 milliárd dolláros forgalommal és 3,1 milliárd dolláros nyereséggel. Ez a kilátás aggodalmakra ad okot a készpénzáramlást illetően is. Az első negyedévben több mint 2 milliárd dolláros készpénzkiáramlást könyveltek el, így a rendelkezésre álló összeg körülbelül 2 milliárd dollárra csökkent. “A negatív készpénzáramlás olyasmi, ami nem tarthat örökké” – figyelmeztet Smith.

Költségcsökkentési kényszer az Ericssonnál – Feltöltésre várva 3Nem a készülékek jelentik az egyetlen problémát. A hálózati eszközök gyártásában kezd romlani a nyereségráta, holott ez az ágazat létfontosságú az Ericsson számára: tavaly 19 milliárd dolláros árbevétel mellett 3,3 milliárd dolláros nyereséget hozott a konyhára, ellensúlyozva a készülékgyártás veszteségét. Az első negyedévben a profitráta mindössze 4 százalék volt, ami alapos visszaesés a tavalyi robusztus 14 százalékhoz képest. Eközben az ősrivális, a finn Nokia 18 százalékra növelte saját rátáját. Az egyik gond az Egyesült Államokban, az Ericsson legnagyobb piacán tapasztalt lassulás. Emellett a hatalmas adósságokkal terhelt távközlési vállalatok a fizetések halasztásával az Ericssont de facto hitelintézetként használták. Miként Hellström fogalmaz, “a piaci helyzet arra késztette az ügyfeleket, hogy a mi mérlegünkből próbáljanak élni” a sajátjuk helyett.

Könnyen megeshet, hogy a Nokia árengedmények és hitelbe történő szállítások révén igyekszik majd előnybe kerülni az Ericssonnal szemben a 3G-s piacért folyó harcban. A vevők – informál Hellström – jelenleg 2 milliárd dollárral tartoznak az Ericssonnak, s ezért a vállalat a jövőben a hitelezést illetően “óvatos, konzervatív” állásponton lesz. A vezérigazgató helyteleníti a Nokia általa agresszívebbnek tartott gyakorlatát. A Nokiának 3,8 milliárd dolláros kinnlevősége van ügyfeleinél, s az összeg zömét az idén helyezték ki. “Nagyon súlyos kockázatokat vállalnak” – vélekedik Hellström.

Magyar bázisállomásAnyavállalatának nemzetközi nehézségei ellenére a korábbinál nagyobb forgalommal és – a cég közlése szerint – eredményesen zárta a múlt évet az Ericsson Magyarország Kft. A csaknem 700 főt foglalkoztató cég 2000-ben az előző évinél 25 százalékkal nagyobb, 44,8 milliárd forintos nettó árbevételt produkált. A társaság mobilüzletága, az eladott több mint 300 ezer készülékkel, becsülhetően 25 százalékos piaci részesedést mondhatott magáénak. Az Ericsson magyarországi szereplésének fényét emeli, hogy a svéd cég nyerte meg nálunk a két vezető mobiltelefon-szolgáltató, a Westel és a Pannon csomagkapcsolt adatátviteli (GPRS) hálózatának kiépítésére kiírt tendert. (Az eredményességet árnyalja, hogy tavaly a magyar leányvállalatot a maroktelefonok értékesítésében nem csak a nagy rivális Nokia előzte meg, de – némi meglepetésre – a 26 százalékos piaci részesedésével a francia Alcatel is.)

A vállalat a többi üzletágban is növekedésről számolt be. A tavaly szolgálatba állított Ericsson főközpontok 250 ezer telefonvonalat szolgálnak ki. A márka berendezéseit összesen 300 ezer új vezetékes telefonvonal építéséhez használták fel. Ezen belül az ISDN vonalak száma meghaladta az 50 ezret. A cég kutatás-fejlesztésre létrehozott központja az ország legnagyobb telekommunikációs és informatikai kutatással, illetve szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozása. Ezen a területen az Ericsson Magyarország megszerezte az ISO 9001 minősítést, és az Ericsson-szoftverházak közötti globális rangsorban a minőségi és a hatékonysági mutatók alapján is az első helyen áll.

Kapitány Szabó Attila

Miután a 3G-s szolgáltatások világszerte késésben vannak, nehéz felmérni, hogy az egyes társaságok hogyan teljesítenek. Néhány elemző mindazonáltal úgy véli, a hálózati rendszerek terén a Nokia az idén 2-3 százalékponttal javította piaci részesedését, míg az Ericssoné pár százalékponttal romlott. Persze a Nokia, amelynek tavaly 12 százalékos részesedése volt a mobilrendszerek piacán, még nagyon messze van attól, hogy behozza az akkor 32 százalékkal rendelkező Ericssont. Ez utóbbi cég mobilrendszer részlegét vezető Mats Dahlin tájékoztatása szerint az eddig bejelentett 47 3G-ügylet közül 27-ben ők a fő szállítók.

KONCENTRÁLNAK. Hellström célja az, hogy elkülönítsék a mellékes tevékenységeket, és arra koncentráljanak, amihez az Ericsson a legjobban ért: rendszereket és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat kínálni a nagy távközlési vállalatoknak. “A tesztelést és a rendszerintegrációt megtartjuk” – mondja Hellström. Szerinte az Ericsson versenyhátrányba kerülne, ha feladná a telefonkészülék-gyártást, mert a hálózatok megrendelői a 3G esetében is azt akarják, hogy a szállító cég a telefonokat is biztosítsa.

Hellströmöt túl korai lenne még a partvonalon kívül látni. Eltökélt ember, s a társaságon belül tiszteletnek örvend. Az Ericsson két fő tulajdonosa, a Wallenberg-család és a Handelsbanken-csoport valószínűleg nem fog egykönnyen menesztése mellett dönteni, mivel ez három éven belül már a harmadik vezérigazgató-váltás lenne. A társaságot váratlan megrázkódtatások sora érte, úgyhogy nincs szüksége arra, hogy még az igazgatóságban is felboruljon a rend. Mindennél jobban szüksége van viszont a cégnek arra, hogy magához térjen.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik