Az Európai Központi Banknak (ECB) meg van kötve a keze#<#: a legfrissebb adatok arról tanúskodnak, hogy a globális lefékeződés az infláció nekilódulása ellenére egyre erőteljesebb hatással van az euró-zónára. Ám az ECB továbbra is elkötelezett az árstabilitás megőrzése iránt, így nincs más választása, mint várni az alkalmas pillanatra, amikor végre kamatot csökkenthet.
Ez a pillanat pedig aligha jön el a nyár előtt. Az egységes valuta övezetében csökken az üzleti bizalom. Legutóbb Belgiumból és Hollandiából, de ami sokkal fontosabb, Németországból is ilyen hírek érkeztek – utóbbi helyen ez a mutató márciusban 20 hónapja nem tapasztalt mélypontra sülylyedt. Való igaz, Franciaországban – akárcsak Olaszországban – a belföldi keresletre élénkítőleg hatott az adócsökkentés és a javuló foglalkoztatási helyzet. Az export viszszaesése azonban széles körben sújtja a gyártó cégeket. A fentiek meggyőző bizonyságaként a német kormányzat a minap 2,75-ről 2,00 százalékra szállította le a 2001-re szóló növekedési előrejelzését.
Az ECB azzal a dilemmával szembesül, hogy bár szeretné kamatvágással ösztönözni a növekedést, a nekilóduló infláció megakadályozza ebben. Mi több, az emelkedő infláció még jobban visszaveti a belföldi keresletet, a fölfelé kúszó árak ugyanis megcsapolják a háztartások vásárlóerejét. A Németországból, Olaszországból és Belgiumból származó inflációs hírek azt vetítik előre, hogy az euró-övezetbeli pénzromlás a márciusi 2,6 százalékról áprilisban 3 százalék környékére ugorhat, azaz egy teljes százalékponttal magasabbra, mint az ECB által megengedett 2 százalékos felső határ. Az euró-zónában regisztrált infláció immár 11 hónapja haladja meg ezt az plafont (lásd a grafikont).
A legjelentősebb inflációs nyomás az energia- és élelmiszerárak ismétlődő megugrásaiból fakad – az utóbbi jelenség döntően a száj- és körömfájás járvány miatti pánikra vezethető vissza. Mindazonáltal a maginfláció is erősödik: ma már a 2 százalékos plafont súrolja. A várakozások szerint az infláció – s párhuzamosan a maginfláció is – ez év nyarán tetőzik, s akkor az ECB végre elérkezettnek láthatja az időt, hogy csatlakozzon a világ többi részén tapasztalható kamatcsökkentési hullámhoz.
