Kisbefektető módjára viselkednek a biztosítottak. Erre a megállapításra juthattak a biztosítók az elmúlt hónapokban a befektetési egységekhez kötött termékeik kelendőségének adatait figyelve. A tőzsdei mélyrepülés és az egyéb kevéssé kedvező befektetési trendek ugyanis e konstrukcióktól is távol tartják az ügyfeleket. Éspedig olyannyira, hogy egyes biztosítóknál már-már az elmúlt két évben a közel s távoli jövő szinte kizárólagos sikertermékének kikiáltott unit-linked életbiztosítások piacának összeomlásáról beszélnek. S mint e vészmadarak mondják, e szegmensen belül természetesen főként az egyszeri befizetéssel életre hívott konstrukciókon hízott állományok vannak halálra ítélve.
ÁTMENETI GOND?A biztosítók többsége ugyanakkor mindössze rövid távú visszaesésnek tartja, hogy az új szerződések száma messze alulmúlja az egy évvel ezelőtti kötésekét, és azt is higgadtan igyekszik bejelenteni, hogy a már meglévő befektetési egységeket is kezdik az ügyfelek kiüríteni. Hogy ez a “megingás” milyen mérvű, arra azonban legfeljebb következtetni lehet, a biztosítók ugyanis a Figyelő kérdésére sorra közölték: ezen adataikat inkább megtartják maguknak. Számok híján jellemző ugyanakkor, hogy többük “drámai visszaesésről” ejt szót, sőt egy helyütt – utóbb aztán visszavont – 80 százalékos csökkenési adat is napvilágra került; a szóban forgó társaságnál tehát ennyivel vélhető kevesebbnek az idei első negyedévben kötött egyszeri díjas szerződések állománydíja, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A hírek szerint olyan biztosítók is akadnak, ahol nem csupán az új szerzések, hanem – és ez jóval kínosabb – összességében a díjbevétel is alulmúlja a tavalyi első negyedévét.
Az adatközlést illetően leginkább az OTP Garancia, a Generali-Providencia és az Union bizonyult karakánnak, az utóbbi persze nem véletlenül, hiszen egyszeri díjas bevételei növekvő ütemben gyarapodnak – ezzel e mezőnyben teljesen egyedül áll. A csökkenést elszenvedők közül az OTP-Garancia legalább azt elárulta, hogy e termékeknél a tavalyi első negyedév termésénél az idei kereken 20 százalékkal gyengébb. A Generali-Providenciánál az előző negyedévhez viszonyítanak, az akkori új kötések állománydíjának a mostani csupán valamivel több mint az egyharmada
PÉNZKIVONÁS.Habár darabszámban és összegben az új egyszeri díjas szerződések elmaradozása okozza a nagyobb kiesést (idei adat híján lásd a leginkább érintett társaságok tavalyi díjbevételéről összeállított táblázatunkat), hasonlóképpen fájó biztosítói pont, hogy a már megkötött szerződésekből is kivonják az ügyfelek a pénzüket. “Nem mondhatni, hogy menekülnek – hangsúlyozza Paál Zoltán, a Generali-Providencia életbiztosítási osztályvezetője -, de érezhető a visszavonulás.” Ráadásul a jelenség mögött nem csupán a könnyebben visszaváltható, vagy éppen hamarabb lejáró egyszeri díjasok keresendők, de a stabilabb állománynak tételezett rendszeres díjfizetésű unit-linked konstrukciókból is hátrálnak ki ügyfelek.
A kivonás mértékére abból azért jócskán lehet következtetni, hogy kirívón megugrottak a befektetéshez kötött biztosítások kárkifizetései és szolgáltatásai. Ebben a tételben ugyan bennfoglaltatnak a bekövetkezett károk után kiutalt összegek, a lejárt szerződések, de ezek tanúskodnak a visszavásárlásokról is. A tavalyi utolsó negyedévben pedig éppen kétszer annyit – 5 milliárdot – fizettek ki a biztosítók, mint az év első három hónapja során (a tavalyi kárkifizetések alakulásáról lásd grafikonunkat). Összességében a befektetésekhez kötött életbiztosítások tavalyi 76 milliárd forintos díjbevételével szemben több mint 14 milliárd forintnyi kifizetés halmozódott fel az év végére.
Az egyszeri díjas szerződések hullámzása ugyanakkor nem meglepő, ez a nemzetközi tapasztalat. Éppen ezért javallják, hogy ezeknek a biztosításoknak csak a tizedét vegyék a piac értékelésénél figyelembe. Így a tavalyi eufória után nem kell feltétlenül depressziónak következnie, legfeljebb a piacbővülési adatok nem voltak és lesznek olyan látványosak (lásd grafikonunkat).
E tendenciák mentén mégis van olyan biztosító, mely azzal dicsekedhet, hogy folyamatos díjas unit-linked terméke szépen vonzza az új ügyfeleket. Ilyen állományuk növekvő ütemű gyarapodásáról számoltak be az ÁB-Aegonnál, amit Tunner János életbiztosítási igazgató szerint az vált ki, hogy a jelenlegi kedvezőtlen hozamkilátások az ügyfeleket nagyobb összegű befektetési szándékaik “szeletelésre” késztetik. Azaz kisebb pénzek időszakos elhelyezésével remélik kijátszani a mostani kedvezőtlen lehetőségeket.
Kifejezetten érdekes ugyanakkor, hogy azok, akik továbbra is bizalmat szavaznak e biztosításoknak, meg sem kísérlik veszteségeiket minimalizálni, azaz portfóliójukat átrendezni. A befektetési egységek alapok közötti mozgatásának lehetősége eddig sem aratott nagy sikert, általában hosszú távon is a kezdetben kiókumlált értékpapír arányokat tartják az ügyfelek üdvözítőnek. Jellemző viszont, hogy az új kötéseknél az ügyfelek a korábbinál konzervatívabb portfóliókat részesítik előnyben.
Hogyan lehet a gödörből kikecmeregni? A biztosítóknak – persze a tőzsdei folyamatok megváltozása mellett – e kérdésről elsősorban az üzletkötők további képzése jut az eszébe. Azok ugyanis láthatóan éppen ugyanazzal a kisbefektetői attitűddel közelítenek a termékhez. Startégia váltásról sehol sem beszélnek, de a társaságok mindinkább a hagyományos termékeiket tolják ismét előtérbe. A Nationale-Nederlandennél most azt hangsúlyozzák, hogy portfóliójuk jelentős részét a klasszikus termékek teszik ki. Ez pedig “jótékony hatással” volt az első negyedévi bevételekre: részben kompenzálta az egyszeri díjas konstrukció hanyatlását. “A unit-linked egyébként is immár túl elterjedt a piacon ahhoz, hogy egyszerre sok új ügyfelet lehessen elérni, új termékekre van szükség” – jelzi a CU Mébit szándékait Bosnyák Attila, a biztosító befektetésekért felelős igazgatója. Fábián Attila, az OTP-Garancia életbiztosítási főosztályvezetője szintén a “modern klasszikusokra” esküszik.
REMÉNYEK.Mindazonáltal az értékpapírpiacok erősödésével a bizalom némi átmenet után a unit-linkedeknél is visszanyerhető. Kepecs Gábor, az ÁB-Aegon vezérigazgatója egyenesen arra számít, hogy amennyiben egy nagyjából két hetes periódusban mintegy 15 százalékot menetel fölfelé a BUX vagy a Dow Jones, biztos, hogy meglódul az értékesítés. Sőt, sok ügyfél reklamálni fog: miért nem jelezte a biztosító, hogy most kell vásárolni.
