Villanyozza fel magát! Most 10 százalékkal olcsóbban előre megválthatja havi áramfogyasztását – ilyen és hasonló szlogenekkel kelletik magukat és szolgáltatásaikat az újságok hirdetési oldalain a nyugat-európai országok energiakereskedői. A villamosenergia-piac liberalizációjának menetét körvonalazó eredeti irányelveket 1996 karácsonyán, a földgáz-kereskedelem felszabadításának menetrendjét 1998 nyarán fogadta el az Európai Unió brüsszeli bizottsága. Az energiaszektor két meghatározó területének liberalizációja azonban az unió tagállamaiban eddig meglehetősen eltérő eredményeket hozott. Így a magyar energiapiac eredetileg 2002 januárjára programozott felszabadítását a döntéshozók nem akarják elkapkodni.
NEHÉZ LECKE. A piacnyitás előkészítése az elektromos ágazatban lényegében a befejező szakaszához érkezett. A villamosenergia-törvény módosításának tervezetét a kormány már az országgyűlés elé terjesztette. Ha a képviselők elfogadják, jövő januárban a villamosenergia-piac 25 százaléka nyílhat meg. A Gazdasági Minisztérium (GM) a nyitás folytatására kétféle változatot dolgozott ki. A radikálisabb, a liberalizáció 2004-es, tehát a magyar EU-csatlakozás várható időpontjával egyszerre történő befejezésével számol. A kevésbé sietős változat szerint ugyanakkor a teljes piacnyitásnak 2010-ig kell megtörténnie. Az ütemezésről azonban nem kell végleges, visszavonhatatlan döntést hozni. A szakértők úgy vélik: elegendő, ha a kormány évről évre határoz a következő lépésekről. Ennek megfelelően elég, ha az idén 2003-ig bezárólag döntenek a piacnyitás mértékéről. A végleges menetrend kijelölése egyébként is nehéz lecke lenne, elég csak az uniós direktívák többszöri módosulására utalni.
A szakemberek elismerik: nem biztos, hogy mindenkit kielégítenek a szolgáltatói árakkal kapcsolatos előrejelzések (lásd ábránkat). De nem új keletűek azok a vélekedések sem, amelyek szerint a kisfogyasztók a fokozatosan liberalizálódó piacon segítségre szorulhatnak. Rájuk gondolva az új szabályozás lehetőséget biztosít arra is, hogy bármely fogyasztó a jelenlegi keretekhez hasonlóan, közüzemi szolgáltatás keretében, hatósági áron vásároljon energiát. A legrászorultabbakról a törvénytervezet külön gondoskodik; a GM által néhány hónapja körvonalazott szociális tarifa bevezetése révén. A még mindig kétséges sorsú kezdeményezés szerint a speciális tarifacsomagot azok igényelhetnék, akiknek éves áramfelhasználása a 150 és 600 kilowattóra közé esik. E meglehetősen tág határok azonban jelzik, hogy a népszerű ötletek közé tartozó szociális tarifáról az illetékesek még nem mondták ki a végső szót.
A villamosenergia-piac liberalizációjának távolról sem az a legnagyobb veszélye, hogy az árak egyes előfizetők számára kedvezőtlenül alakulnak. A GM szakemberei úgy vélik: az országgyűlés előtt lévő törvénytervezetbe elegendő biztosítékot építettek be ahhoz, hogy a liberalizáció után hazánkban ne omoljon össze a szolgáltatói piac úgy, miként az Kaliforniában történt. Az elemzések szerint a liberalizáció zászlóvivőjének számító Egyesült Államok e tagállamában azért bukott meg a villamosenergia-piac megnyitása, mert hiányzott a megfelelő termelői áramkínálat. Ez – párosulva a fogyasztói árak maximalizálásával és az erőművi árak alakításának a piacra bízásával – oda vezetett, hogy fogyasztók tömegei maradtak áram nélkül a szolgáltatói csődök következtében.
Az illetékesek véleménye szerint Magyarországon az ellátás biztonságának garantálásához elegendő a független termelői áramkínálat. A nemzetközi szabványok 25 százalékos tartalékolási kötelezettséget írnak elő. A jelenlegi magyar többletkapacitás pedig a 35 százalékot is eléri.
Az árampiac megnyitásának hatásai NAGYFOGYASZTÓK
A hivatalos prognózisok szerint számukra valószínűleg árcsökkenést hoz majd a liberalizáció. Az 1999-es áramfogyasztási adatok alapján készült számítások alapján a legtöbb energiát használó ipari ágazatok esetében a megtakarítás éves szinten több milliárd forint is lehet.
KÖZEPES FOGYASZTÓKMeg kell barátkozniuk a lehetőséggel, hogy számukra az árampiac megnyitása mérsékelt áremelkedést hoz majd.
KISFOGYASZTÓK Az áramárak növekedésének lelassulását, esetleg megtorpanását érzékelhetik majd villanyszámlájukban. Egyes vélekedések szerint e kör a fokozatosan liberalizálódó piacon segítségre szorulhat.
Miközben a villamosenergia-ágazatban a liberalizációs lépések Európa-szerte rendre kedvező eredményeket hoztak, a földgázpiacon váratnak magukra a látványos sikerek. Az EU illetékesei azt tartják a legnagyobb kudarcnak, hogy a földgázszolgáltatásoknál nem sikerült elérni a díjak mérséklődését. Ezt részben annak tudják be, hogy a piacnyitásra rossz pillanatban, a földgázárak világpiaci növekedésének megindulásával egyidejűleg került sor. Mindehhez társul, hogy miközben a villamosenergia-piacon termelői túlkapacitások vannak, a földgázágazatról ez nem mondható el. Az európai szolgáltatók lényegében csak az orosz, a norvég és az algériai gázszállítók közül választhatnak. A fogyasztói árak csökkenése ellen hat az is, hogy az EU-tagállamokban a fogyasztók a hangzatos szlogenek ellenére a technikai korlátok miatt nem választhatják meg szabadon, kitől vesznek gázt. A kegyelemdöfést pedig az adja meg az árcsökkentési várakozásoknak, hogy a 30-40 százaléknyi vezetékhasználati költségek, valamint a fogyasztói ár felét kitevő termelői árak mellett a szolgáltatóknak nem marad mozgásterük.
ÜTEMEZÉS.Az eredeti elképzelések szerint a földgázpiac liberalizációjára a villamosenergia-piac megnyitása után egy évvel kerülhet sor. A GM illetékesei szerint, a gáztörvény az idén elkészülhet, s ha a kormány úgy határoz, még az év vége előtt az országgyűlés elé kerülhet. A törvény előterjesztésének, illetve a gázpiac liberalizációjának végleges menetrendjéről azonban egyelőre nincs döntés. A tárcánál hangoztatják, hogy a földgázpiac megnyitása nem lehet önmagáért való cél. Olyan EU-konform szabályozást kívánnak előkészíteni, amely előnyt biztosít a fogyasztók számára. A legnagyobb pozitívumnak azt tartanák, ha a nyitás árcsökkenést eredményezne. Azt azonban, hogy ezt sikerül-e elérni, a nyugat-európai kudarcok után csak kevesen merik megjósolni.
MENETREND.Első lépésben, valószínűleg 2003 januárjában a földgázpiac 38 százalékát liberalizálnák. A piaci modell készítői kezdetben kizárólag a nagyfogyasztók számára teremtenék meg a lehetőséget, hogy a versenypiacról vásároljanak. Természetesen a mindenkori versenypiaci árak alapján. Egyúttal lehetővé akarják tenni azt is, hogy a fogyasztó – ha akar – jelenlegi közüzemi szolgáltatójánál maradjon. Akik a piacnyitás után is a közszolgáltatást választják, hatósági áron vásárolhatnak majd. A földgázpiacon is minden, a versenypiacra átlépő fogyasztónak lehetősége lesz visszatérni közszolgáltatójához. A gáztörvény tervezetébe azonban készítői igyekeznek olyan garanciákat is beépíteni, amelyek a visszaélések elkerülése érdekében lehetetlenné teszik, hogy a fogyasztók az aktuális árelőnyök alapján vándoroljanak a versenypiaci és a közüzemi szolgáltatók között. Erre az elképzelések szerint az egyik garancia az lehet, ha a közüzemi szolgáltatóhoz csak adott évfordulókon lehet majd visszatérni.
