Gazdaság

BSE-ügy: magyarország kontra EU – Tesztbeszéd

Az unió - állategészségügyi hiányosságokra hivatkozva - azt valószínűsíti, hogy nálunk is vannak szivacsos agysorvadással (BSE) fertőzött marhák. A magyar agrárvezetés ezt cáfolja.

Nyolcan vannak, senki nem ismeri, mégis mindenki szapulja őket. Az Európai Unió (EU) tudományos tanácsadó bizottságának (SSC) neve a hazai marhakór-veszélyről készült szakmai vélemény publikálása kapcsán néhány napja Magyarországon is bekerült a köztudatba, s nem feltétlenül kedvező megvilágításban.

BSE-ügy: magyarország kontra EU – Tesztbeszéd 1A GYANÚ ÁRNYÉKA.Az SSC – tagjai valamennyien tudósok, illetve magas rangú szakértők (a neveket lásd külön) – az utóbbi másfél évtizedben az unióból hazánkba importált élő marha és állati eredetű hús- és csontliszt mennyisége alapján arra a következtetésre jutott, hogy hiába nem találtak nálunk még egyetlen beteg állatot sem, a honi állományban valószínű a marhakór előfordulása. E vélemény megfogalmazását hat hónapos gyűjtőmunka előzte meg, ennek során elsősorban a magyar hatóságok által szolgáltatott adatokat dolgozták fel, illetve az Eurostat, a közösség statisztikai hivatalának mutatóit vették figyelembe. A jelentésben ugyanakkor némi kételyt ébresztően az is szerepel, hogy a tagjelöltek által szolgáltatott információkat az EU-tagállamokban végzett felmérésektől eltérően nem támasztják alá helyszíni vizsgálódások. Az Európai Bizottság szakértői rendszeresen végeznek állat- és növény-egészségügyi szemléket Magyarországon, de ezek mostanáig nem terjedtek ki a BSE-helyzet vizsgálatára.

KasszandraA tudományos tanácsadó bizottság véleménye nem először kavar vihart. Tavaly nyáron az unión belüli helyzet áttanulmányozása során az SSC arra a következtetésre jutott, hogy a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása nagy valószínűséggel olyan tagállamokban is előfordul, amelyek eddig teljesen mentesnek hitték magukat a kórtól. Németországból, Olaszországból és máshonnan – a mostani cseh, magyar és lengyel reakciókhoz hasonlóan – felháborodott visszautasítás volt a válasz. A kasszandrai jóslat beigazolódásához csak néhány hónapot kellett várni, amikor az Európa nyugati felén végigsöprő marhafrász immár Németországot sem kímélte.

Az Eurostat adatai szerint 1988 előtt 105 élő marha érkezett hozzánk Nagy-Britanniából, ahol 1986-ban diagnosztizálták az első szivacsos agysorvadást, s ez év február 28-ig összesen 181 ezer beteg egyedet azonosítottak. Az unió többi tagállamában ehhez képest csak alig 1900 marhakóros esetre derült eddig fény. Az utóbbi két évtizedben körülbelül 10 ezer szarvasmarhát szállítottak Magyarországra olyan EU-tagállamokból, ahol találtak kergemarhakórral fertőzött állatot. Ebből 7600 kérődzőt 1994 és 1999 között importáltunk, aminek abból a szempontból lehet jelentősége, hogy a betegség lappangási ideje általában négy-öt év.

Magyarország ugyanakkor – mutatnak rá hazai szakértők – az EU-t évekkel megelőzve, 1990 óta tiltja a kérődzőkből készült hús- és csontliszt takarmányozási célú felhasználását, s 1997-ben valamennyi emlősállatra kiterjesztette a korlátozást. A magyar agrárvezetés éppen ezért elfogadhatatlannak tartja a BSE hazai előfordulásával kapcsolatos uniós minősítést. Herpay Laura, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékese szerint Budapest tiltakozni fog az EU tanácsadó testületének az országot a BSE előfordulásának szempontjából a harmadik – “elvileg előfordulhat” – osztályba soroló minősítése ellen. A besorolást annál furcsábbnak tartja a tárca munkatársa, mert Kanada, ahol pedig 1992-ben már észleltek BSE megbetegedést, a kedvezőbb második minősítési osztályba került.

Az SSC tagjai• Gérard Pascal (francia)

• Albert Osterhaus (holland)

• Vittorio Silano (olasz)

• Keith H. Jones (brit)

• Werner Klein (német)

• Ib Knudsen (dán)

• taffan Skerfving (svéd)

• Pere Puigdomenech (spanyol)

CÁFOLATOK.Hazánkban eddig nem találtak egyetlen fertőzött egyedet sem, pedig több mint tíz éve vizsgálják az elhullott, levágott állatok idegrendszerét. Az idegszövetek vizsgálatát korábban a veszettség megelőzésére indították, de ezt kiterjesztették a szivacsos agyvelősorvadásra is. A vádakat tovább cáfolandó, az FVM-nél rámutatnak: már csak gazdasági okok miatt sem valószínű a BSE előfordulása. A szarvasmarhatartásban a kis jövedelmezőség miatt ugyanis a külföldi húslisztet eleve ráfizetéses lett volna felhasználni.

Mindenesetre tény, hogy az EU-ban a magyarországi tilalomnál később vezették be a hús- és csontliszt tilalmát: 1994 júliusa óta nem megengedett a kérődzőket (marhákat, juhokat és kecskéket) emlősök maradványaiból készült takarmányokkal táplálni. Elkerülendő, hogy a farmokon esetleg keveredjenek a takarmányok, 2001 januárjától júniusig teljesen tilalmi listára helyezték a hús- és csontlisztet. Az EU kategorizálása ellen tiltakozó tagjelölt országok tehát bizonyos szempontból előbb felismerték a veszélyt, előbb tettek óvintézkedéseket, mint a tizenötök.

“Jó ha van, de önmagában nem sokat ér a tilalom, ha nem társul hozzá megfelelő ellenőrzés. Márpedig ezen a téren jócskán mutatkoznak hiányosságok” – replikázott a Figyelőnek egy, a tudományos tanácsadó bizottsághoz közelálló forrás.

BSE-ügy: magyarország kontra EU – Tesztbeszéd 2ESÉLYEK.Bár a tudományos testület véleménye elismeri, hogy Magyarországon az állat-egészségügyi fejlesztések terén is történtek lépések, a rendszert egészében véve “felettébb instabilnak” minősíti, ami miatt “a marhakór előfordulásának veszélye növekszik”. Az EU-ban tavaly október elseje óta a marhahúsból kötelezően el kell távolítani és meg kell semmisíteni az agy- és gerincvelőt, a szemeket, a bél bizonyos részeit, s hamarosan a csonthoz tapadó húsokat is. Mindezt áprilistól már az unió tagországaiba marhahúst exportáló azon országokban is kötelező elvégezni, ahol a tudományos vélemény szerint nem zárható ki a kergemarhakór előfordulása. “Többé-kevésbé mindenhol fennáll a betegség veszélye. Ezért egyre indokoltabbnak tűnik nemzetközi szinten gondoskodni a veszélyes kategóriába sorolt szervek kötelező eltávolításáról és arról, hogy ez rendben működjön. Ez az egyetlen járható út” – szögezte le a Figyelőnek az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekben illetékes tagja. Franz Fischler szerint az EU-ban több szűrőtesztet hajtanak végre, mint más országokban, ezért nagyobb eséllyel bukkannak a betegség nyomára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik