Gazdaság

Csatlakozási tárgyalások – Gyorsuló tricikli

Felgyorsultak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió (EU) és Magyarország között. A svéd után következő belga elnökségre valószínûleg már csak hét fejezet lezárása marad.

Öveket bekapcsolni, néhány másodperc múlva felszállunk – Gunnar Lund Svédország EU-nagykövete stílszerűen akár így is felkonferálhatná a több hónapos szünet után március 29-én folytatódó felvételi tárgyalások legújabb fordulóját a 12 tagjelölttel. Az uniós tagságra pályázó országok delegációi a tárgyalások két és fél évvel ezelőtti megkezdése óta először érzik majd úgy, hogy – képletesen – repülőn és nem döcögő szekéren ülnek.

Csatlakozási tárgyalások – Gyorsuló tricikli 1A jelöltek ugyanis a folyamat kezdete óta rengeteget panaszkodtak a közösség szerintük időhúzó taktikájára, amely az esetek többségében az érdemi válaszok megkerülésében nyilvánult meg. A múlt év végén azonban kedvező fordulat következett be, amikor a tizenötök állam- és kormányfői beleegyeztek a tárgyalások – és így a bővítési folyamat – felgyorsításába. A ritmusváltás garanciája az Európai Bizottság által készített “útiterv”, amely a következő 18 hónapban precíz menetrendet vázol fel a tárgyalások végigvitelére. A Verheugen-csapat találmányának “trükkje”, hogy a bővítési játék mindhárom szereplőjét (a tagállamokat, az Európai Bizottságot és a jelölteket) maximális erőbedobásra ösztönzi. Mintha egy olyan triciklit hajtanának, amely azonnal leáll, ha egyikük abbahagyja a pedálozást.

Amikor a küldöttségek március utolsó csütörtökjén tárgyalóasztalhoz ülnek, már “jó néhány kilométer a lábukban lesz”. A szakértők a színfalak mögött már hónapok óta keményen dolgoznak, hogy tartani tudják a rendkívül szoros menetrendet. A svéd elnökség idején csak a bővítés tárgyában több mint ezer találkozót tartanak. A feladat nehézségi fokát mutatja, hogy a féléves menün olyan kiadós fogások szerepelnek, mint a környezetvédelem, a külföldiek földszerzésének lehetősége és az alighanem legnagyobb “slágernek” számító szabad munkavállalás kérdése.

SvédasztalA felhőtlen jövő megtervezésére és előkészítésére gyűltek össze, találkozójuk első részében mégis a jelen komor kérdéseivel (a legújabb balkáni válsággal, a száj- és körömfájás járvánnyal, valamint a mindig kiszámíthatatlan Oroszország gazdaságával) kényszerültek bajlódni a hét végén Stockholmban az Európai Unió állam- és kormányfői. A most már hagyományos, mégis rendkívülinek nevezett csúcs meghirdetett célja az egy évvel ezelőtti lisszaboni dzsembori óta elért eredmények számbavétele és az uniót az Új Gazdaságba elvezető folyamat felgyorsítása volt.

A tizenötök vezetői tavaly a portugál fővárosban a tartós és dinamikus gazdasági növekedés várásának már-már eufórikus hangulatában – a pátoszt sem mellőzve – elhatározták, hogy 2010-re a legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságot felmutató övezetté varázsolják a ma még számos tekintetben legnagyobb riválisai, az Egyesült Államok és Japán mögött kullogó EU-t.

A csúcstalálkozó legfontosabb eredménye az úgynevezett Bölcsek Bizottsága – az értékpapírpiacokkal kapcsolatos döntéshozatal felgyorsításán dolgozó testület – által előterjesztett javaslatcsomag elfogadása volt, amelyet alig egy hónappal ezelőtt ismertetett a nyilvánossággal a szakértői csoport vezetésére felkért Lámfalussy Sándor (Figyelő, 2001/9. szám). Mint a róla elnevezett jelentés is megállapította, a jelenlegi nehézkes és túlbonyolított szabályozás képtelen lépést tartani a nemzetközi tőkepiacokon lélegzetelállítóan gyorsan végbemenő változásokkal, mely hiányosság komolyan veszélyezteti az integrált európai tőkepiac 2005-ös létrehozásának tervét. A Bölcsek által javasolt négyszintű döntéshozatali struktúra részeként, a végrehajtás kérdéseit illetően döntéshozói jogosítványokkal egy európai értékpapír-bizottság és tanácsadó hatáskörökkel a tagországok megbízottaiból álló európai értékpapír-szabályozói bizottság alakul. Az új struktúrának az állam- és kormányfők döntésének értelmében legkésőbb jövő év elejére működőképesnek kell lennie, ami jó hír a jelenlegi rendszerrel elégedetlen üzleti élet számára.

A csúcs legnagyobb csalódást keltő döntése a teljes energiapiaci liberalizáció felgyorsítására tett brüsszeli bizottsági javaslat elvetése volt. Az EU végrehajtó testülete az ipari fogyasztók számára az áramszolgáltatók szabad megválasztásának lehetőségét 2003-ra, a gázszolgáltatókét pedig 2004-re kívánta megvalósítani, az egyéni fogyasztóknál ugyanerre 2005-ben nyílt volna lehetőség. A liberalizációval szemben bizalmatlan Párizs azonban meghiúsította az időpontokhoz kötött piacnyitást, így ez ilyen formában egyelőre lekerült a napirendről.

Stockholmban emellett számos régebbről ismert és új fogadkozás hangzott el az internetes hozzáférés javításával, az egységes európai szabadalom bevezetésével és a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban. Egyfajta svéd csavarként az öregedő lakosság problémája, a környezetvédelem szerepe és a biotechnológia fejlesztése is beszédtéma volt az eredetileg csak gazdasági kérdések megvitatására összehívott találkozón.

TESZTFÉLÉV.A tagjelöltek számára egyfajta alkalmassági teszt lesz ez a félév, az ez idő alatti történések nagymértékben befolyásolhatják, hogy az unió – ha eljön az ideje – milyen csatlakozási forgatókönyv mellett teszi majd le a voksot. Részben a kedvező pozíciók kiharcolása szándékának tulajdonítható az a lázas sietség is, amellyel néhány jelölt hozzálátott az átmeneti mentességi kérelmek (derogációk) számának csökkentéséhez. A jövendőbeli tagok összesen 510 esetben kértek könnyítést a közösségi normák bevezetése alól: 340 igényt a mezőgazdaságban, 170-et pedig a többi fejezetben jeleztek. Lengyelország például 41 átmeneti kérelmének közel a felét készül beáldozni, hogy első körös csatlakozáshoz fűződő reményei életben maradjanak. A Brüsszelben a napokban átadott új magyar környezetvédelmi álláspont is legalább 5 igényt visszavont az eredeti 9-ből. “Üdvözöljük, hogy a belépésre pályázó államok lemondanak mellőzhető követeléseikről” – kommentálta a visszavonási hullámot egy EU-diplomata a Figyelőnek. A konstruktív hozzáállás elnyerheti méltó jutalmát: a svéd elnökség néhány jelölttel határozott esélyt lát a zöldfejezet ideiglenes lezárására. Az is nyílt titok, hogy az unió elsősorban a horribilis összegű közberuházásokat igénylő területeken (szennyvíztisztítás és hulladékkezelés) nem fog elzárkózni bizonyos kérések teljesítése elől (Figyelő, 2001/11. szám).

Egyelőre nem került időzavarba az EU a személyek szabad mozgásáról szóló tárgyalási álláspont kiérlelésével, így még az is elképzelhető, hogy a svéd elnökség végéig megszületik a kompromisszum a jelöltekkel. A szabad munkavállalás korlátozása az unió részéről nem annyira reális félelmeken alapul, bár egyes határ menti régiókat bizonyára hátrányosan érintene a sorompó azonnali felengedése a közép- és kelet-európai munkavállalók előtt. Gerhard Schröder német kancellár számára kőkemény politikai kérdésről van szó. Ha nem sikerül szilárd garanciákkal megnyugtatnia a lengyel rohamtól tartó honfitársait, a jövő őszi parlamenti választásokon minimálisra csökkennek esélyei a kormányfői szék megtartására. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a probléma végleges rendezése nem tér majd el lényegesen a Berlin által javasolt forgatókönyvtől (Figyelő, 2001/12. szám).

Ez távolról sem annyira rossz, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Ugyan a csatlakozást követően Németország és Ausztria egy átmeneti ideig alighanem zárva lesz az új tagországok munkavállalói előtt, egy rugalmas rezsim bevezetése azonban várhatóan mégis szavatolni fogja a hozzáférést más EU-tagállamok munkaerőpiacához. Hivatalosan ugyan senki nem köti össze a szabad munkavállalás, illetve a külföldiek földtulajdonlásának korlátozását, mégis kézenfekvőnek tűnik a kvázi árukapcsolás. Csupán a részletekben és főként az átmenetek időtartamában kell megállapodni.

NAPIRENDEN.A zöldfejezeten, a személyek szabad mozgásán és a tőke szabad áramlásán (ide tartozik a földkérdés) kívül még hat témakör szerepel a svéd elnökség hivatalos napirendjén. Magyarország ebből kettőt (a szociális politikai és a külgazdasági fejezetet) már korábban kipipált, s reális esélyt lát arra, hogy a hét aktuális mellett két régebbi témakört (az adópolitikát és a vámuniót) is további tárgyalást nem igénylőnek nyilvánítsanak a hat hónapos ciklus végén. A szolgáltatások nyújtásának szabadságáról szóló fejezet – uniós források szerint – már a március 29-i tárgyalási fordulón “megadja magát” a huszáros magyar attaknak, valamint az sem teljesen kizárt, hogy az áruk szabad mozgásáról és a társasági jogról szóló témakört egyaránt blokkoló gyógyszerszabadalmi vitát is sikerül megoldani. Az audiovizuális fejezet lezárásának kulcsa viszont Magyarország, pontosabban a magyar országgyűlés kezében van: a médiatörvény módosítása kétharmados többséget igényel.

A magyar-EU csatlakozási tárgyalások

még nyitott fejezetei• Áruk szabad mozgása

• Személyek szabad mozgása

Szolgáltatások szabad áramlása*

• Tőke szabad áramlása

• Társasági jog

• Versenyjog

• Mezőgazdaság

• Közlekedés

• Adózás

• Kultúra és audiovizuális politika

• Regionális politika

• Környezetvédelem

• Bel- és igazságügyi együttműködés

• Vámunió

• Pénzügyi és költségvetési fejezet

• Intézmények**

*Március 29-én várhatóan lezárják; ** Még nem nyitották meg

AGRÁRGONDOK.Az ország optimális esetben a 30-ból 23 ideiglenesen lezárt fejezettel vághatna neki a július elsején startoló belga elnökségi félévnek. Az EU nem véletlenül az alkufolyamat legvégére hagyta a pénzügyekkel kapcsolatos témakörök (mezőgazdaság, regionális politika és költségvetési kérdések) megvitatását. Amikor egyes tagállamok diplomatái az agrárfejezet lezárását csak 2003 első félévére jósolják, akkor mindenekelőtt két dologra gondolnak. Az egyik, hogy Franciaországban 2002 májusában lesz köztársaságielnök-választás, így nem valószínű, hogy Párizs addig kész lesz hozzájárulni az EU-álláspont elfogadásához. A másik – ezzel részben összefüggő – szempont, hogy a közös agrárpolitika (CAP) továbbfejlesztésének logikusan meg kell előznie a tagjelöltek integrálásáról folytatott tárgyalások befejezését. A közvetlen kifizetések kérdése ugyanis egészen más tartalmat kapna, ha az unió agrárpolitikája a piaci támogatások felől még jobban elmozdulna a vidékfejlesztés irányába.

Ha a távoli horizont még meglehetősen homályos is, a júniusi göteborgi EU-csúcsig terjedő látóhatár viszonylag tisztának ígérkezik. És, ami cseppet sem mellékes, a szélirány sem volt még soha ilyen kedvező. Ki tudja, legközelebb mikor lesz megint ilyen?!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik