Nekem biztosan lesz állásom, mert én kiküzdöm magamnak; addig megyek, amíg nem találok – mondja a Matáv létszámleépítése miatt elbocsátott egyik dolgozó két megbeszélés között a munkaerő-szolgálati irodán. Ez az a lelkiállapot, amelybe mindenkinek el kellene jutnia ahhoz, hogy a siker reményével kereshessen magának állást. Ebben a társaság úgynevezett outplacement programmal segíti azokat, akik az idei létszámleépítés miatt kényszerülnek új munkahelyet keresni. A lelki támasz mellett gyakorlati segítséget, képzést is nyújtanak az e célból megnyitott budapesti, miskolci és soproni munkaerő-szolgálati irodákban.
FOGYÓKÚRA. Magyarországon egyelőre ritka, hogy a tömeges elbocsátást outplacement programmal (Figyelő, 2000/17. szám) párosítva hajtsa végre egy vállalat, s a kevés eddigi példa közül is nagyságrendileg kiemelkedő a Matávé. A kilencvenes évek elején még 20 ezres létszámú, s azóta folyamatosan karcsúsodó vállalat számára is nagyarányú a mostani fogyókúra: 2 ezer embertől válnak meg, s így az év végére 9,5 ezren maradnak. A kisebb létszámot indokolja a költséglefaragási kényszer, ugyanakkor az elmúlt évek technológiai fejlesztései lehetségessé is teszik ezt a lépést. “Érdemi szervezeti egyszerűsítés történik. Átgondoljuk a tevékenységeket, s csökken a vezetői létszám is” – mondja Pásztory Tamás emberi erőforrás és jogi vezérigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy az országos szolgáltató cégek közül elsőként hagyták el a regionális szervezetet. Centralizálták például a logisztikát, a belső szolgáltatásokat, vagyis nincs már minden régióban külön beszerzés, informatika vagy oktatás, ezek egy kézbe kerültek, s így kevesebben is el tudják látni a feladatot.
Vannak olyan területek is, amelyeken növekszik a létszám, s ezeket az állásokat igyekeznek belülről betölteni, százas nagyságrendben irányítanak át embereket, átképzést ajánlanak fel. Ilyenkor gyakran szembe találkoznak azzal, hogy az emberek nem egykönnyen költöznek – ez Magyarországon érthető, jegyzi meg Pásztory Tamás -, de másfajta munkakört sem vállalnak szívesen. “Ha egy műszaki szakembernek azt ajánlják, hogy menjen át értékesítési-marketing területre, ez azt jelenti, hogy ott kell hagynia azt, amit jól, begyakorlottan végzett. Ez az újdonság varázsát hozza magával, ugyanakkor kockázatot is jelent, amelyet az emberek felnagyítva látnak” – tapasztalja a vezérigazgató-helyettes.
MÁS VILÁG. Az elbocsátottak azonban rákényszerülnek arra, hogy váltsanak. A Matávnál ez a mostani már olyan tömeges létszámcsökkentés, hogy a törvényes kötelezettségeken túl is támogatják az érintetteket, javítandó esélyeiket a munkaerőpiacon. Az outplacement program végrehajtására pályázaton választották ki a Szakmai Továbbképző, Átképző és Vállalkozástámogató (SZTÁV) Rt.-t, amely a pályázók közül a legnagyobb oktatási háttérrel rendelkezett. A program fontos eleme ugyanis, hogy az érintettek ingyenes továbbképzésen vehetnek részt. “Legnagyobb az igény informatikai képzésre, utána a szolgáltatás-ügyviteli, majd a pénzügyi-számviteli tanfolyam következik” – ismerteti a január óta szerzett tapasztalatokat Pásztory Tamás. Ezek érettségire épülő képzések, s mivel a Matávnál az alkalmazottak túlnyomó többsége legalább érettségizett, az elbocsátottak zöme is ilyen, bár felsőfokú végzettségűek – fejlesztők, tervezők, szaktanárok – is vannak köztük.
A képzés mellett a SZTÁV Rt. feladata a náluk jelentkezők készségeinek értékelése, pszichológiai felkészítése, a konkrét álláskereséssel kapcsolatos támogatás. Segítenek az önéletrajz megírásában, az álláslehetőségek felkutatásában, felkészítik az érintetteket – akiket ők “partnereknek” neveznek – az állásinterjúra, s jogi támogatást is adnak például az új munkaszerződés megkötésénél, vállalkozás indításánál.
Januárban 300 ember munkahelye szűnt meg, ezren márciusban fognak erről értesítést kapni, mintegy 400-an júliusig bezárólag, a második félévre pedig 250 elbocsátás marad. “A belső működési szabályok kialakítása, a szervezetátalakítás miatt kockázatos lenne mindenkit egyszerre elküldeni. Ugyanakkor a gazdasági racionalitás azt kívánja, hogy a második félévre már ne maradjon érdemi leépítés” – indokolja az ütemezést Pásztory Tamás, aki elégedett az outplacement programmal. A munkaerő-szolgálati irodáknál eddig több mint 300-an érdeklődtek telefonon, 172-en személyesen is elmentek, s 100-an kétszer vagy többször is felkeresték az irodákat. A lehetőségekről az “esély-csomagban” adnak tájékoztatást, ebben benne van az irodák ingyenesen hívható zöld száma is.
A budapesti iroda “partnereivel” beszélgetve kiderül, az érintettek tudatában vannak annak, hogy hasonló esetben más cégek nem szoktak segítséget adni, értékelik tehát a Matáv erőfeszítéseit. Ennek ellenére eléggé el vannak keseredve, nem tudják, mi lesz velük, s rossznak ítélik meg az elhelyezkedési esélyeiket. “Húsz éve dolgozom a Matávnál, s csak most jövök rá, mi van a külvilágban. Valószínűleg eddig burokban voltunk” – mondja egyikőjük, akinek lelki válságot okozott, hogy az utolsó percben visszamondták az addig biztosnak ígért állást. Másnak is az a tapasztalata, hogy inkább elutasítást, mint együttérzést várhat felebarátaitól. Volt, akinek egy ismerőse – holott nem is akart tőle segítséget kérni – jóformán köszönés helyett mondta: “Nem tudok állást szerezni neked.” Pedig a Matáv volt dolgozói elvben az átlagosnál jobb esélyekkel indulhatnának a munkaerőpiacon, a telefontársaságnál ugyanis rendszeresen részt vettek továbbképzéseken.
RUGALMASSÁG. Füsti Molnár Ágnes, a budapesti munkaerő-szolgálati iroda vezetője azt tartja a legfőbb bajnak, hogy a hozzájuk érkezők legtöbbje már tíz éve ugyanazon a munkahelyen dolgozik, s pont ez alatt a tíz év alatt minden megváltozott az országban. “Hiányzik a külvilággal való kapcsolat, hiányosak az ismeretek. Pedig az elhelyezkedéshez a partnereinknek ismerniük kell a gazdasági környezetet, saját magukat, s ez alapján fel kell tárni a lehetőségeiket” – mondja. Szerinte nagyon fontos a rugalmasság, az, hogy az álláskereső tudjon alkalmazkodni az új munkáltató igényeihez, hiszen mindenütt más az elvárás. Ennek nehéz megfelelni, ha valaki öt-tíz éve ugyanazon a helyen – például a bérszámfejtésen vagy a dokumentáción -, dolgozott, mert így csak egy kis szeletét ismeri a szakterületének. Az irodavezető éppen azért tartja fontosnak az outplacement programot, mert segít alkalmazkodni a megváltozott világhoz.
A program a belső átképzésekkel együtt 100-150 millió forintba kerül, ez a töredéke az idei létszámleépítés teljes költségének. Pásztory Tamás szerint meg fog térülni a pénz, még akkor is, ha számításokkal nem lehet kimutatni. “Ez nemcsak szociális, emberi, pszichológiai, de közgazdasági kérdés is. Mégpedig az üzletben veszteségeket okoz, ha egy cég a munkaerő menedzselését nem tudja kiegyensúlyozottan végezni.”
