Hatalmas üzlet az autózás, rengeteg minident lehet rátelepíteni. Sokan például már csak a kocsijukban hallgatnak rádiót, s egyre többen vannak olyanok, akik a napi bevásárlásukat kizárólag üzemanyag-töltőállomásokon ejtik meg. Tankolni úgyis kell, s ha már kiad valaki 10-15 ezer forint körüli összeget a benzinre, nemigen törődik azzal, hogy mennyivel drágábban vesz sört, csokoládét, vagy éppen ablaktörlőt, mint egy szupermarketben.
KRITIKUS TÖMEG. A benzinkutak száma az utóbbi néhány évben rendkívül gyorsan növekedett: ma már csak a nagyobb társaságok üzemeltetésében csaknem ezer ilyen létesítmény működik. A forgalmasabb városokban minden nagyobb kereszteződésben, valamint a főutak mentén számtalan új kút épült, a régieket pedig korszerűsítették. A verseny azonban egyre élesebb, az üzemanyag-árrés pedig meglehetősen szűk, így a töltőállomások már egy ideje nem bizonyulnak igazán remek üzletnek. A szakma egy része szerint a benzinkút-lefedettség elérte a kritikus mértéket.
Ezzel kapcsolatban jóval optimistább az amerikai székhelyű multihoz, a Conocóhoz tartozó JET hálózat egyik hazai vezetője. Agócs Gábor kúthálózat-üzemeltetési igazgató szerint a JET évente 10 új benzinkutat szeretne építeni mindaddig, amíg el nem érik a 100-at (a piaci szereplőkről és kútjaik számáról lásd grafikonunkat a 64. oldalon). Az igen expanzív növekedési politika annak is betudható, hogy az amerikai cég mindeddig visszafogottan volt jelen Magyarországon: ma 33 kutat üzemeltetnek, ami a 8. helyre elég a ranglistán. A növekedésnek elvileg van ugyan tere, de egyre nehezebb annyira forgalmas helyet találni, ahol jövedelmezően üzemeltethető egy kút – vélik a konkurensek. Agócs Gábor azonban bizakodó, mint mondja, a lehetséges helyeket felkészült csapat kutatja a cégen belül. Azt sem szabad elfelejteni, hogy megindult a differenciálódás a kúttársaságok között. Mindegyikük megpróbálja kiugratni egy-egy résztevékenységét, s abban első helyre kerülni. Az alapszolgáltatás színvonalában a legnagyobbak között ma már csupán árnyalatnyiak a különbségek, versenyezni így mindinkább a plusszolgáltatások területén lehet. Tankolni ugyan mindig kell, ám az adott kúthoz csupán az elégedett vásárlók mennek vissza. Ezt ismerte fel a JET, amikor pár héttel ezelőtt Gödöllő térségében az M3-ason új, Jiffy névre keresztelt óriás shopot nyitott.
Mint Agócs Gábor mondja, a JET-nél éppen a shopok szolgáltatásaiban szeretnének különlegeset nyújtani: az üzlet mérete körülbelül két-háromszor nagyobb a megszokottnál, színvonalas pékség, többféle italautomata, a könnyű ételekhez asztalok, székek, és a kút-shopokban megszokott összetételű, de az általánosnál jóval nagyobb, egy-egy kisebb áruházra jellemző választék fogadja a tankoló autósokat. W. Rick Hamm, a Conoco európai kereskedelmi- és finomítási igazgatója azt tervezi, hogy a multi hosszú távon megduplázza magyarországi piaci részesedését. Azaz a JET/Conoco a piac 8 százalékának megszerzését lőtte be magának, amire évente mintegy 15 millió dollár (mai áron 4,6 milliárd forint) invesztíciót szán.
LASSÚ MEGTÉRÜLÉS. A szükséges tőke együtt van, ebben a versenytársak sem kételkednek, ám néhány nagyobb szereplő szerint a kúthálózat telítődésével olyannyira szorossá vált a verseny, hogy egy 200-300 millió forintba kerülő benzinkút megtérüléséhez ma akár 10-12 év is szükséges lehet a korábbi 5-8 éves időtartammal szemben. Ezt pedig már nem feltétlenül érdemes kivárni – magyarázzák a konkurensek.
A “nyeregben lévő” versenytársak ugyan szkeptikusak, de Agócs Gábor erre az osztrák példát hozza: a mienkhez sok tekintetben hasonló adottságú szomszédos országban 7,5 millióan élnek, de mintegy másfélszer annyi az autó, s azok évente nem 11-12 ezer, hanem legalább 15 ezer kilométert futnak, tehát a növekedésnek nálunk még bőven van tere.
A JET/Conoco igazgatója szerint a magas adótartam miatt olyan alacsony az árrés az üzemanyagokon, hogy egy kút gazdaságos üzemeltetéséhez elengedhetetlen egy nagy forgalmú, népszerű shop, mi több, a nyereség jelentős része ott képződhet.
Más véleményen van a legkorábban induló, s egyben leginnovatívabb shop-lánc, az immár 850 ezer kártyatulajdonossal rendelkező Shell Smart hálózat egyik felépítője. Erényi Balázs, a Shell kiskereskedelmi igazgatója úgy látja, hogy egy shopban átlagosan ugyan 20 százalék körüli az árrés, ám az egy kúton megtermelhető árrés több mint kétharmada (sőt egyes becslések szerint 80-85 százaléka) éppen az üzemanyag-eladásból származik, a fennmaradó részt termelik ki csupán a boltok. (Például egy – 5 százalék körüli árréssel – évi 4 millió liter üzemanyagot forgalmazó kút shopjában az összes árrés 15-20 százaléka termelhető meg.)
BŐVÜLŐ KÍNÁLAT. Természetesen a kínálat egyre bővül. Erényi szerint ma már a Westel Domino mobiltelefon-feltöltő kártyáinak negyede a Shell Shopokban talál vevőre, és 60 gyorsétkeztető egységével a Shell kutak csaknem elérik a vezető gyorsétterem-lánc méretét – igaz ezeknek az “étkezősarkoknak” más a funkciója. Ennek ellenére a verseny akkora, hogy a Shell sem ülhet babérjain, a Smart kártyák már a McDonald’s éttermekben is pontokkal gyarapíthatók, a Shopok választékát a CBA-val történt megállapodás teszi olcsóbbá és szélesebbé. Az alapterméket jelentő benzin fejlesztéséhez pedig a Forma-1-es technológiát is felhasználják, hogy az igényesebb autósok szívéhez – és persze a pénztárcájukhoz – is megleljék az utat.
A Shell innovatív kampányai ellenére sem tudta megtörni a kis híján 400 kúttal rendelkező Mol vezető piaci pozícióját. A hajdani monopolhelyzetű vállalat főként vidéken rendelkezik nagyon biztos bázissal – sok helyen még ma is a Mollal azonosítják magát a benzinkutat. A nyugati multik által gerjesztett versenyre annak idején a Mol is gyorsan megadta a válaszát: a ’90-es évek első felétől már az EU-követelményeknek teljesen megfelelő Mol 2000-es standard szerint építi és újítja fel kútjait. A Mol is felismerte a vásárlók hosszú távú márkahűségének üzleti értékét és elindította saját törzsvásárlói programját. Mint Őri Tamás, a Mol lakossági szolgáltatási divíziójának (azaz kúthálózatának) igazgatója kifejti, a beruházási döntéseiknél a részvényesek érdekét, az iparág felső negyede által produkált tőkemegtérülési mutató elérését tartják szem előtt. A telített piacon ugyanis szofisztikált módszerekkel kell megvizsgálni egy-egy újabb kútberuházást, így a legfontosabb a megfelelő szintű tőkemegtérülés biztosítása. Őri Tamás véleménye szerint nagy nehézségekkel találja szembe magát minden olyan társaság (így például a JET is – a szerk.), amely ma nagyobb hálózatfejlesztést tervez.
A Mol képviselője persze nem győzte hangsúlyozni, hogy cége nem nézi ölbe tett kézzel a konkurencia ténykedését: a költséghatékonyság nagyarányú javítása mellett a növekedés, a fogyasztói igényekre fókuszálás és a márkaépítés is fontos eleme, ami a shopok esetében viszonylag új elem a Molnál. A “fogyasztók fejében” eldőlő shop-versenyben szerinte azok a cégek indulnak jó eséllyel, amelyek sikerrel találnak rá saját potenciális vásárlóikra. E stratégia jegyében a Mol a napokban vezette be új adalékolt üzemanyag-családját, a Tempót, és Friss 24 néven a Shopokra is új koncepciót dolgoztak ki, jelenleg négy ilyen üzlet működik tesztüzemben.
Kissé más utat jár az osztrák OMV, amely négy éve a kuvaiti tulajdonú Q8 hálózatot, 1998-ban pedig a British Petroleum kútjait vette át, és jelenleg 114 töltőállomással a bronzérmes helyet mondhatja magáénak. (Az anyacég az Aral európai kúthálózatának átvételéről is tárgyalásokat folytat, így elképzelhető, hogy jövőre Magyarországon már a második helyre kerül az OMV.) A cégnél az üzletpolitika az emberi tényezőt állítja középpontba.
NOSZTALGIA. Vargáné Majoros Ágnes, az OMV töltőállomás-üzletágának vezetője ezt úgy fogalmazza meg, hogy társaságuk megannyi “felfrissülést adó hellyé” szeretné alakítani kútjait. A legújabb fejlesztés, a “Bécsi Kávé” elnevezésű, egy évszázaddal korábbi hangulatot idéző kávézójuk. A vendéglátói szolgáltatásokban erős osztrák társaság menedzsere szerint azonban áraival is versenyképes ma a kék-zöld kúthálózat. A SuperShop programban is részt vevő üzletek áruválasztékát ráadásul az OMV is az úton lévőknek nyújtott áruféleségekkel (például mobiltelefon-kártyákkal) bővíti, a shopok megfizethető áraira pedig nagyobb kampánnyal szeretné felhívni a figyelmet.
A mennyiségi verseny korlátjainak jelentkezése nyomán megindult minőségi konkurenciaharc a konszolidáció jeleként értelmezhető. Ez végső soron nagyon előnyös a fogyasztók számára – a kellemes és színvonalas kiszolgálás árát egyelőre nem kell teljes egészében megfizetniük az autósoknak -, segíti továbbá a piac tisztulását is.
