a kormány a közeljövőben dönti el. Most annyit tudunk, hogy minden bizonnyal az OTP Bank Rt. kapja meg a jogot a Postabank bekebelezésére. Amennyiben így történik, akkor felmerül a kérdés: mi végre kellett konszolidálni és reorganizálni a bankot? Ezt az állapotot – jóval olcsóbban – éppenséggel 1998 őszén is létre lehetett volna hozni.
Amennyiben az OTP kapja meg a Postabankot, az persze bajt nem okoz, de a döntés bizonyosan elhamarkodott lesz. Ebben az esetben ugyanis a kormány figyelmen kívül hagyja az egyik legnagyobb állami vállalat, a Magyar Posta Rt. érdekeit (igaz, úgy látszik, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felkért tanácsadója, a CSFB is megfeledkezett erről a vonatkozásról).
A pénzintézet névadója, a Posta megbízható működésébe vetett lakossági bizalom kivetül a banki tevékenységre is. A Postabank lakossági számláinak meghatározó része tulajdonképpen a Magyar Postánál nyitott betétszámlakönyv.
A Magyar Posta kettős segítségre szorul tulajdonosától. Egyfelől fel kell tőkésíteni, mert a használatba adott készpénzállományt a jegybank fokozatosan kivonja a vállalatból, s ezt annak részben kölcsönökből kell ellensúlyoznia. Másrészt azért, mert fejlesztésekre van szüksége ahhoz, hogy a XXI. században is talpon maradjon. Ahhoz pedig, hogy ezt megtehesse, a tulajdonosnak helyzetbe kell hoznia. A vállalati reformkoncepciót el is készítette a menedzsment; annak lényege az, hogy hármas funkciót ellátó holding jönne létre. Először is az elektronikus kereskedelem kiszolgálójaként egy logisztikai rendszert alakítanának ki; másodszor a kiépülő informatikai bázison és a már meglévő, gyakorlatilag valamennyi településen jelenlévő postahivatal segítségével – jutalékos rendszerben – átvennének állami, önkormányzati feladatokat, például betölthetnék az okmányirodák szerepét; végül, de nem utolsósorban mind e mögé a tevékenység mögé pénzintézeti tevékenységet állítanának. Annál is inkább, mert a banki tevékenység számos elemét – a forrásgyűjtéstől a klíringig – már ma is végzik. A nagyszabású fejlesztésekhez, különösen pedig banki tevékenység kiteljesítéséhez, szükség volna pénzintézeti engedélyre és esetleg egy szakmai partnerre is, akár éppen az OTP-re. De a banki profil nélkül aligha valósíthatóak meg a reformtervek.
A postai reformkoncepció hamarosan a kormány asztalára kerül – hogy mikor tárgyalja, az magától a testülettől is függ. Az viszont biztos, hogy a reformkoncepció ismeretének hiányában a Postabank jövőjéről elhamarkodott volna dönteni.
A megoldás logikusnak látszik: Postabank – poste restante. –
