Ez idáig csak álom volt a multinacionális társaságok itteni leányvállalatai számára, ami a jövő évtől megvalósul: az üzleti évnek nem kell feltétlenül egybeesnie a naptári évvel. Az új számviteli törvény ugyanis 2001. január elsejétől lehetővé teszi a gazdasági társaságok bizonyos körében, hogy az adóelszámolások alapjául is szolgáló beszámoló mérlegforduló napját ne a naptári évhez igazodva határozzák meg.
TÖBBLETMUNKA. A pénzügyi tárca számviteli szakemberei – a nemzetközi gyakorlatra is tekintettel – már néhány éve szorgalmazták, hogy a cégek a mérlegforduló napot tetszőlegesen választhassák meg. Az adószakértők viszont nem voltak elragadtatva az ötlettől, mondván: emiatt tovább kell bonyolítani az amúgy sem egyszerű adójogszabályokat, ami jelentős többletmunkával is jár az adóigazgatás számára. Mindezen kívül még a nemzetgazdasági statisztikai rendszert is alaposan megzavarja, ha éppen a jelentős gazdasági teljesítményű cégeknél nem december 31-én, hanem június 30-án, vagy éppen július 15-én zárul az üzleti év. Járai Zsigmond pénzügyminiszter viszont – figyelembe véve, hogy ez a fajta szabályozás az uniós tagországokban is létezik – a számviteli szakemberek álláspontját osztja. Ugyanígy foglalt állást a kormány is, melynek előterjesztése alapján az országgyűlés úgy döntött, hogy az új számviteli törvény adjon lehetőséget a szóban forgó eltérésre. Persze nem minden gazdasági társaság élhet e megoldással, sőt inkább azt lehet mondani, igen keveseknek adatik meg a választás lehetősége (lásd külön anyagunkat az 52. oldalon). Így aztán nem meglepő, hogy Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adószakértője diszkriminatívnak minősíti a számviteli törvény azon rendelkezését, amely a “kiválasztottak” körét meghatározza, s amely szerint csak a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál adnak erre lehetőséget, miközben egy magyar tulajdonos hasonló esetben nem tehet így.
“Mivel csak a külföldi érdekeltségek egy része élhet azzal a lehetőséggel, hogy az anyacégéhez igazítja a mérlegfordulónapot, az adóhatóság nem számít arra, hogy több ezer vállalkozás döntene az új szabályozás mellett” – válaszolta kérdésünkre Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese. Potenciálisan is maximum 200 céget érinthet az új lehetőség. Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője szerint legfeljebb néhány olyan kereskedelmi tevékenységet folytató, valamint szolgáltató multinacionális kapcsolódású cég van, amely már jövőre él a lehetőséggel. A szabályozás szerint ugyanis a törtév – például május elsejei áttérés esetén a január elejétől április végéig terjedő időszak – egy adóévnek minősül. Az esetleges adókedvezmény igénybevétele szempontjából ez a cégek számára kifejezetten kedvezőtlen, hiszen az áttérés évében a néhány hónapos törtév eredménye után nem tudnak annyi adókedvezményt igénybe venni, mint a 12 hónapos teljes üzleti év után. A pénzügyi tárca adószakértői így aztán azzal számoltak, hogy amíg adókedvezménnyel rendelkeznek a multik magyar “leányai” – s ez néhány évig még így lesz -, addig nem éri meg számukra áttérni. Éppen ezt nevezi a szabályozás – finoman szólva is – gyenge pontjának Erdős Gabriella. A nemzetközi adózási ügyekben is otthonosan mozgó szakértő szerint nem igazán korrekt a szabályozás: miközben az uniós regulákkal összhangban lehetővé teszik a naptári évtől eltérő üzleti év választását, addig azáltal, hogy a néhány hónapos átmeneti időszak is egy adóévnek minősül, lényegében a cégek többsége számára értelmetlenné teszik a december 31-től eltérő mérlegforduló nap választását.
ÁTMENETI NEHÉZSÉGEK. A veszteségelhatárolás szempontjából is kedvezőtlen, hogy a néhány hónapos átmeneti időszak is egy adóévnek számít. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a rövid törtév alatt a korábbi években keletkezett elhatárolt veszteségből kevesebb számolható el, mint 12 hónap alatt. (A szabályozás úgy szól, hogy a nem újonnan alakult vállalkozásoknál a korábbi években keletkezett veszteség 5 évig határolható el.)
Az újfajta számviteli szabályozás adózási konzekvenciáit az adótörvények módosítását tartalmazó jogszabály – az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat – rögzíti majd. Az országgyűlés elé november elején elfogadásra terjesztendő javaslat szerint az adózóknak az APEH felé a változás esztendejét megelőző naptári év augusztusának közepéig be kell jelenteniük az új mérlegforduló napot, hogy a költségvetés bevételei tervezhetőek legyenek. Amennyiben tehát egy gazdasági társaság 2002-től júliusban kívánja kezdeni az üzleti évet, annak 2001. augusztus 15-éig erről értesítenie kell az adóhatóságot. Azok a cégek viszont, amelyek már jövőre váltanának, nem tudnak eleget tenni az előbbi feltételnek. Ezért egy múlt héten fogant átmeneti szabálynak megfelelően e társaságok ez év végéig jelenthetik be választásukat. A határidő egyébként nem jogvesztő, így például áprilisban is lehet közölni, hogy júliustól új üzleti évre tér át valamely társaság. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítéséért azonban 100-200 ezer forintos mulasztási bírság jár. Igaz, a potenciálisan érintett multinacionális cégek igencsak figyelnek arra, hogy ilyen apróságok miatt ne kerüljenek szembe az adóhatósággal.
ÖSSZEHANGOLÁS. Az érintett adózói körre vonatkozó adómegállapítási és -bevallási szabályokat úgy alakították ki, hogy az egyébként is működtetett számviteli rendszer mellett a cégeknek csak valóban indokolt esetben kelljen külön adónyilvántartásokat is vezetni. Ezért aztán az adóév az üzleti évvel egyezik meg minden olyan adónemnél, amelynél az adómegállapítás valamely számviteli előíráson alapul. Így nemcsak a társasági adónál, hanem bizonyos helyi adóknál – például az iparűzési adónál – is alkalmazni kell a naptári évtől eltérő üzleti évet. “Ezen éves adóknál igencsak megnehezítené a vállalkozások helyzetét, ha az üzleti év közben a helyi önkormányzat emelné vagy csökkentené az iparűzési adót” – hangsúlyozta Vámosi-Nagy Szabolcs. Ugyanakkor szerinte más adónemek – áfa, jövedéki adó – esetében az adóév közben, tehát a naptári év elején történő jogszabályváltozás nem okozhat problémákat. Hasonlóan vélekedik Erdős Gabriella is, hozzátéve, hogy a nemzetközi szabályozásban is ez a gyakorlat.
Hogy a valóságban mennyire lesz működőképes a rendszer, az csak jövőre derülhet ki. A végrehajtás előkészületei egyelőre nem kezdődtek meg. “A számviteli törvényt nemrég hirdették ki, az adótörvény pedig november közepén lát napvilágot a Magyar Közlönyben” – ad magyarázatot a látszólagos késlekedés okára Vámosi-Nagy Szabolcs. A hivatal számára egyébként okoz némi pluszfeladatot az új rendszer, de megoldhatatlan akadályokat nem támaszt. Annak részleteit kell még például kidolgozniuk, hogy az érintett vállalkozások társaságiadó-bevallásának adatait miként dolgozzák fel egyedileg.
Az adószakértők sokáig azért is ellenezték a naptári évtől eltérő üzleti évet, mert úgy vélték, az első évben ez bevételkiesést okoz a központi költségvetés, illetve az önkormányzatok számára. Ennek oka pedig az, hogy ugyan év közben fizetnek adóelőleget a cégek, de amelyek 2001. május elsején kezdik meg új üzleti évüket, azoknak nem 2001. december 20-ig, hanem 2002. április 20-ig kell eleget tenniük társasági adó, valamint iparűzési adófeltöltési kötelezettségüknek.
CSÚSZÁS. Az is igaz ugyanakkor, hogy e társaságoknak az első négy hónap eredménye után már 2001. szeptember végéig be kell fizetniük az adót. Ez a társasági, valamint a helyi iparűzési adóbevételeket azért is érzékenyen érintheti, mert ezek 40-50 százaléka általában decemberben realizálódik. A bevételek csúszása azonban csak 2001-ben jelentkezik, a következő évben pedig ez a bevétel már befolyik. Tekintve, hogy a Pénzügyminisztérium jövőre még minimális számban számít “áttérőkre”, nem is terveztek adóbevétel-kiesést. Mint Pölöskei Pálné fogalmazott: “az adótervezés szempontjából a számítási hibahatáron belül van a rendelkezés hatása”. Ugyanakkor az nem kizárt, hogy egy-két helyi önkormányzat nehéz helyzetbe kerülhet, ha “pechére” éppen a területén lévő multi dönt úgy már jövőre, hogy ezentúl mondjuk április elsején kezdi meg az üzleti évét.
