Az aszpirin a világ egyik legnépszerűbb gyógyszere, csak az amerikaiak évente átlagosan 33 pirulát nyelnek el belőle. Így nem véletlen, hogy hatóanyaga, az acetil-szalicilsav előállítása a gyógyszerészhallgatók számára kötelező laboratóriumi gyakorlat. A kísérleti gyártáshoz 100 éve bevált recept ad útmutatót – a két német szerves kémiai úttörőről elnevezett Kolbe-Shmitt reakció – a Rutgers University egyik oktatója, Kathrin E. Ulrich azonban egy alkalommal a precíz germánok ajánlásától eltérően polimer változatban készítette el a molekulát. Az eredményt, a PolyAspirinnek nevezett hatóanyagot a jövő év elejétől már embereken tesztelik. A sikeres polimeraszpirint valószínűleg hamarosan más hatóanyagok polimerizált változatai követik a sorban.
Polimereket ma is használnak a gyógyszeriparban, ezek azonban jórészt olyan hordozók, amelyek a hatóanyagok adagolását, hatékonyabb felszívódását segítik. Magukat a gyógyszereket eddig még nem állították elő polimer formában.
A polimereket sok-sok molekula építi föl egyetlen óriási láncot alkotva, az újfajta gyógyszerek szerkezete így a műanyagokéhoz hasonlatos. Várható előnyük a hagyományos vegyületekkel szemben, hogy lassabban bomlanak le a szervezetben és így elhúzódó hatást eredményeznek. A PolyAspirin esetében Ulrich szerint ez igen fontos erény, hiszen a gyorsan aktiválódó szalicilsav általában már röviddel a lenyelés után irritálja az amúgy is savas gyomrot – ha azonban a hatóanyag csak később, a belekben esik szét elemeire, a kellemetlen jelenség nem következik be. A láncmolekulásítás más hatóanyagokból is a legjobbat hozhatja ki, úgyhogy jó üzletnek ígérkezik több, már meglévő gyógyszer polimerizálása.
Hamarosan polimerizálják
