Nem árt, ha mostanában észnél vannak azok a befektetők, akik valamelyik hazai brókercégnél fialtatják a pénzüket. Kis túlzással, könnyen előfordulhat, hogy szabadságról hazatérve a szokott helyen már vadonatúj cégtábla köszönti őket. Furcsára sikeredett ugyanis az idei börzei uborkaszezon: miközben a gyér forgalom mellett szinte halálra unták magukat a befektetők és a kereskedők, annál nagyobb volt a sürgés-forgás a cégvezetők irodáiban: a főnökök újabb és újabb felvásárlásokat és beolvasztásokat ütöttek nyélbe.
A legnagyobb étvágya a Concorde-nak volt: a cég előbb a mindössze hónapokkal ezelőtt létrejött (a MÉB Rt. és a Konzumbróker Rt. egyesítéséből született) Magyar Befektetési Rt. ügyfélkörét vette át a fő állami tulajdonos Magyar Fejlesztési Banktól, majd a Procent Rt. csaknem 10 ezres klientúrájának és a fiókhálózatának megvásárlásáról sikerült megállapodni, természetesen mindkét ügylet esetében a vételár teljes titokban tartása mellett. A Concorde számára ráadásul ez a két utóbbi szerzemény csak a “desszert” volt azután, hogy egy éven belül három másik hasonló tranzakciót is lebonyolított. Igaz, akkor a csődbe ment Diana Investment, a London Bróker és a Pakett Bróker ügyfeleit vette át.
Nem voltak restek a többiek sem: az Eastbrokers a Quantum Bróker közel 4 ezres ügyfélállományát kebelezte be, az Erste Bank értékpapír-kereskedő cége az Első Magyar-Angol Bróker Rt.-vel egyezett meg egy 2,5 ezer fős “kliens-csomagról”, a Budapest Bank pedig saját leányvállalatát, a BÉB Rt.-t olvasztotta magába az univerzalitás jegyében, mintegy 100 ezer, főleg befektetési jegyet birtokló ügyféllel együtt.
MEGRÉMÜLTEK? “A brókercégek előremenekülnek, mert megijedtek, hogy tartósan megmarad az idei nyárra jellemző helyzet, vagyis a rémisztően alacsony forgalom és az apadó jövedelmezőség” – magyarázza az egyre erősödő egyesülési kedvet Debreczeni Kálmán, a Befektetési Vállalkozók Szövetségének elnöke, egyben a tavaly már egy nagyobb felvásárlási hullámot levezénylő Dunainvest Rt. első embere. Szerinte a félelemre minden okuk meg is van a piaci szereplőknek, hiszen az Orbán-kormány piacidegen lépései a jelek szerint tartósan elkedvetlenítették a külföldi befektetőket, és az időközben igencsak felértékelődő hazaiak sem lettek bátrabbak. Ráadásul szerinte máris érezni annak a kormányrendeletnek a hatásait, amely a korábbinál sokkal szigorúbb, következésképpen drágább nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettségeket ír elő a cégeknek. A “járulékos” félelmek között lehet még említeni az értékpapírtörvény brókercégeket hátrányosan érintő tervezett változásait, valamint azt is, hogy egyes vállalkozások a Befektetővédelmi Alapba fizetendő esetlegesen magasabb összeget is úgy tekintik, hogy az alaposan ronthatja majd a jövedelmezőségüket.
A befektetőket mindez aligha érhette meglepetésként. A rövid távú hatásokon kívül ugyanis a piac már évek óta ugyanazzal a problémával küzd: túl sok az eszkimó és kevés a fóka. Márpedig ez már hosszú ideje a koncentrálódást vetíti előre, legfeljebb az ütem és a mérték volt kérdéses.
“A kis magyar piac eddig sem volt képes ennyi céget eltartani, csak az ügyfelek és a tulajdonosok kárára éldegéltek” – jellemzi az előző éveket Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. vezérigazgatója, aki szerint a magyar tőkepiac konszolidációjának most éppen a második hullámát éljük. Az elsőben, amely az orosz pénzügyi válság utórezgései közepette zajlott le, az “erőszakos kivonulások” játszották a főszerepet. Ekkor többnyire az ügyfelek pénzét is igénybe vevő vállalkozások csődöltek be, a klienseiket pedig maguk után hagyták, vagy éppen fordítva, a brókercéget hagyták magára a megrendelők azzal, hogy nem állták kockázatos ügyleteik cechét. A mostani, második fejezetben a többségében biztonságosan és tisztességesen tevékenykedő cégek “dobják be a törülközőt”, ha az egyre éleződő versenyben már képtelenek megfelelni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavalyi évről szóló, vagyis az első hullámot tükröző jelentésében az áll, hogy az év során 15 cég működési engedélyét vonták vissza, és decemberre már csak 67 befektetési vállalkozást tartottak számon, további 7 brókertársaság pedig felfüggesztés alatt állt. A felügyelet értékelése már akkor előre- vetítette, hogy a piactisztulásnak még közel sincs vége, és ezt az első negyedévről szóló összefoglalójában is megerősítette. A szakértők a piac további koncentrációját két területen tartották közelinek. Egyrészt felhívták a figyelmet a hosszú idő óta veszteséges független cégekre, ahol a tulajdonosok nem feltétlenül tudják – vagy akarják – rendezni a tőkehelyzetet. Másrészt fokozott figyelmet kell fordítani egyes bankcsoportokhoz tartozó, ugyancsak hosszú ideje ráfizetéses cégek, elsősorban az értékpapír-kereskedők jövedelmezőségének romlására és ingatag tőkehelyzetére. A PSZÁF kimutatásai szerint a tavalyi év során ez a csoport 364 millió forint veszteséget hozott össze, 2000 első negyedévében pedig ennek máris a 41 százalékát, vagyis 149 millió forintot.
MOST JÖN A JAVA. A piaci bennfentesek is úgy tartják, hogy a legnagyobb nyomás azokon a független, banki háttérrel nem rendelkező cégeken van, amelyek ténylegesen “a piacról élnek”, vagyis nem bízhatnak abban, hogy a hátuk mögött álló anyabank mindent lenyel. Számunkra elsőrendű szempont a jövedelmezőség növelése, a gazdaságos üzemméret és ügyfélszám elérése, márpedig ennek leggazdaságosabb módja a felvásárlás. Ellentétben a költséges reklám- és marketingakciókkal, ezt a fajta piacszerzést az olcsósága mellett azért is preferálják, mert az átvett ügyfelek többnyire – az esetek mintegy 80 százalékában – meg is ragadnak az új társaságnál.
A fúziós hullám további esetleges felvásárlási célpontjainak kijelöléséhez Jaksity György még egy apró adalékkal is szolgál. Szerinte ugyanis csak a kritikus méretű forgalommal járó tranzakciós önköltség (pl. felügyeleti, tőzsdei, Keler és egyéb bankköltségek, jutalékok) elviszik az első 100 milliárd forintnyi forgalom jutalékát, vagyis kb. 100-150 millió forintot. Ezek a brókercégek így arra kényszerülnek, hogy lényegében ingyen, vagyis ésszerűtlenül alacsony díjakkal dolgozzanak, és újabb 100 milliárd forint szükségeltetik a biztonságos működés ráfordításainak fedezéséhez.
Debreczeni Kálmán előrejelzése szerint már a nagyon közeli jövőben legalább négy-öt banki háttérrel nem rendelkező cég egybeolvadása várható, és középtávon is összesen legfeljebb egy tucat ilyen független vállalkozás marad talpon, ami tehát további jelentős ügyleteket vetít előre.
A brókercégek piacának másik jelentős változását a közeljövőben a bankszektor átalakulása okozza majd. Ez részben azt jelenti, hogy a pénzintézetek külföldi vagy éppen a hazai indíttatású fúziójának következményei elől nem menekülhetnek az értékpapír-kereskedelmi vállalkozások sem. Erre máris szolgáltatott példát az élet: a K&H és az ABN Amro fúziójával vélhetően a brókercégek is egyesülni fognak. Másrészt várható, hogy felerősödik az univerzális bankok azon törekvése, hogy magukba olvasztják értékpapír-kereskedő társaságaikat, átveszik az ügyfélállományukat, és végül – ha indokoltnak tartják – kivezetik azokat a piacról.
