Nagy fába vágta a fejszéjét az Ecostat (www.ecostat.hu), a KSH gazdaságelemző intézete, amikor angol nyelvű folyóiratot indított Economic Trends in Hungary címmel. Terveik szerint kéthavonta jelenik majd meg a kiadvány, amelyet alapvetően külföldi tulajdonú nagyvállalati előfizetőknek szánnak.
Az intézmény igazgatója, Belyó Pál által szerkesztett első szám jól tükrözi mindazokat a gazdaságpolitikai dilemmákat, amelyekkel egy külföldi érdekeltségű vállalat vezetője szembesülhet, amikor központja számára a magyarországi vállalat középtávú terveit készíti elő. A növekedési kilátásoktól kezdve a nemzetközi nagyvállalatok üzletpolitikáján át (a szerző Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Szövetségének elnöke) a munkaerőpiac anomáliáiig összesen nyolc tömör, de elmélyült, adatokban gazdag tanulmány segíti az olvasót a tájékozódásban.
A nívós írások közül most csak Mellár Tamásnak, a KSH elnökének indító tanulmányát emeljük ki, amely a magyar fejlődés sajátosságait elemzi. A legérdekesebb benne talán az a grafikon, amely a magyar GDP alakulását ábrázolja 1970-től napjainkig. A szerző trendszámításai alapján a magyar gazdaság kibocsátását ábrázoló vonal – a jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve – 2003 táján metszi azt a trendvonalat, amelyre a magyar gazdaság a hetvenes években ráállt. A grafikon kiválóan szemlélteti, hogy – a kilencvenes évek első felének szükségszerű visszaesése után – a gazdasági-politikai rendszerváltozás nyomán beinduló növekedés új, dinamikusabb pályára állítja a magyar gazdaságot, mint amilyet számára a Kádár-éra kijelölt. –
