Bill Gates egy hónapja taiwani hallgatósáigának azt nyilatkozta, hogy a Microsoft háromszor annyi pénzt fog költeni a Windows webes fejlesztéseire, mint amennyiből egy embert a Holdra lehet küldeni. A .NET névre keresztelt új stratégia nagy reményeket kelt az egyelőre még óriás vállalaton belül, s ha nem is vesszük a marketingkampány minden szavát készpénznek, abban biztosak lehetünk, hogy a vállalkozás gyümölcsözőbb lesz, mint annak idején az Apollo fellövése volt. Gates, de főként az 1 milliárd dolláros projekthez arcot adó Steve Ballmer vezérigazgató szerint néhány év elég lesz, hogy az internet alapú szoftverek és szolgáltatások új generációja elterjedjen. A .NET termékcsalád alapja az elterjedőben lévő XML (extensible markup language) nevű internetes technológia lesz. Ezzel többek közt lehetővé válik, hogy az új Windows és az alkalmazások ne telepített szoftverként, hanem webszolgáltatásként funkcionáljanak, előfizetéses alapon (bár emellett megmarad a programok hagyományos forgalmazása is).
A vízió lényege, hogy létrehozzák azt a technológiát, amelynek révén az egymással kapcsolatban nem lévő web site-ok egymással és más PC-s programokkal tudnak kommunikálni. Ha például interneten repülőjegyet foglalunk, akkor a naptárunkba magától bekerül az indulási és érkezési időpont, illetve házastársunk kap egy automatikusan generált e-mailt, ha késne a gép. A sportrajongók olyan hangfelismerő és üzenetközvetítő technológiát használhatnak majd, amelynek segítségével online haverra bukkanhatnak, ha meccs közben a tévébe üvöltenek.
A .NET-rendszerű Windows és Office felhasználóinak tehát nem kell majd a megszokott ikonokkal dolgozniuk, ehelyett a legtöbb művelet elvégezhető lesz egy komplex böngésző programon keresztül, amely képes a hangutasítások felismerésére és végrehajtására is. A .NET család azonban korántsem korlátozódik a személyi számítógépekre; éppen ellenkezőleg, a Microsoft fő célja az, hogy közös platformra hozza az információs korszak különböző területeit, így a számítógépezés mellett a mobil kommunikációt, az internetes televíziózást, a digitális hang- és videoszolgáltatásokat, valamint a kézírás-felismerő eszközöket.
A .NET-termékek első darabjai már jövőre megjelennek a piacon, a nagyobb fejlesztések eredményeire azonban 2002-ig várni kell. A per (amelyben első fokon a vállalat kettédarabolását rendelték el) és a .NET jövőjének firtatása kapcsán Steve Ballmer ugyanazt mondja, amit már a bíróságon is hajtogattak, de ami Jackson bírót egyáltalán nem hatotta meg: a .NET annyira összefonódik majd a jövőbeli programokkal, hogy nem lehet az elemeket szétválasztani.
A Microsoft ugyanazt a hibát látszik elkövetni, amely a trösztellenesség vádjához vezetett: a tervek között egyelőre az szerepel, hogy a .NET szoftver-eszközeit csupán Windows-fejlesztőknek bocsátják rendelkezésre, mondván: “előbb a saját gyerekedet kell ellátnod, s csak utána ruházhatod fel másokét is.” Paul A. Maritz elnökhelyettes arra hivatkozik, hogy az olyan versenytársak, mint az IBM vagy a Sun fejlesztik a maguk .NET-jét, mégpedig nyitott internet szabványokon, így nem igénylik a Microsoft segítségét. –
