Végleg két részre szakad a vámpénztárak piaca. Messze elhúz az üzletág legrégebbi szereplője, az ING Bank, valamint az idén e vetélytárs befogását és megelőzését céljául kitűző OTP. A piac többi hét bankja nemigen készül bővülésre – csak meglévő ügyfeleinek ez irányú igényeit igyekszik kielégíteni -, s akad olyan, amely egyenesen kivonulni látszik e területről.
Vámpénztárakat működtetni elsősorban azon bankoknak érdemes, amelyek ügyfélkörében jelentős a külkereskedelem területén ténykedők száma. Nem mellékes ugyanakkor, hogy üzemméretük is megfeleljen e speciális szolgáltatások igényeinek. Mindezen elvárásnak ma leginkább az OTP Bank tesz eleget: 300 ezres vállalati ügyfélkörének hozzávetőleg 40 százaléka foglalkozik külkereskedelemmel, a hitelintézet fiókhálózata pedig több mint 400 tagot számlál. Ennek ellenére mégsem az OTP nyújtja e szolgáltatást a legtöbb fiókban: e rangsor szerint az Erste és a Postabank is bőven megelőzi. A kifejezetten ezt a szolgáltatást nyújtó vámpénztárak számát tekintve ugyanakkor abszolút első a piacon (lásd táblázatunkat). A sikernek azonban nyilván nemcsak az infrastruktúra a záloga. A vámpénztári helyszínek bővítését legdinamikusabban végző – sőt, tulajdonképpen pénztárait, fiókjait egyedüliként nem leépítő – OTP a forgalmi rangsort tekintve jelenleg elég messze lemaradva a második. A tavaly 45 milliárd forintot kitevő vámpénztári forgalmát ebben az évben olyannyira szeretné feltornászni, hogy átvegye az ING vezető helyét, amit a holland tulajdonú pénzintézet tavaly 87 milliárd forinttal jelölt ki, az idén pedig további 15-18 százalékkal tervez gyarapítani. Ezt a növekedést – mondhatni duplázást – pedig az OTP éppen a méretei adta előnyökre építve kívánja elérni.
VERSENYBEN. Az ezen üzletágát csupán 1998 májusától működtető OTP a terület legnagyobb hagyományokkal rendelkező hitelintézetét készül maga mögé szorítani. Az ING még 1996-ban, a Dunabank egy részének megvásárlásával jutott az akkor már három esztendeje működő vámpénztárakhoz. “Igaz, e szolgáltatások a bankon belül eredetileg épp a mostanság áruba bocsátott lakossági üzletághoz tartoztak, ám az éves forgalom 99 százalékát nem a fiókok, hanem a hagyományos vámpénztárak produkálták” – magyarázza Földes András, az ING Barings üzletágvezetője. Mindezek ellenére néhány vámpénztár áldozatául esik a még áprilisban megkötött ING-Citibank adásvételnek: júliustól egy nyíregyházi, egy győri és egy szegedi vámpénztárra kerül lakat. “Ezeket a jövőben lehetetlen fenntartani” – fogalmaz egyenesen Földes. A kényszerű bezárás oka leginkább az, hogy mindhárom pénztárat a Citibankhoz ,,átigazoló” lakossági hálózaton keresztül ellenőrizték. Egy budapesti vámpénztár pedig “elégtelen működése” miatt szűnik meg, így a jövő hónaptól a korábbi 19 helyett 15 tagúra apadt hálózaton keresztül lehet befizetni a vámterheket. A hitelintézetet egyébként évente megközelítőleg 18 ezer ügyfél keresi fel vámügyeivel – 5 ezerrel több, mint a nagy riválist -, a forgalom döntő része azonban egy viszonylag szűk körhöz, mintegy 1,0-1,5 ezer klienshez kapcsolódik.
A nagyok közötti verseny minden valószínűség szerint továbbra is “látványos” lesz. A konkurensek láthatóan eltérő stratégiát követnek. A pénztárleépítő, költségracionalizáló ING-vel ellentétben az OTP nem elégszik meg az eddig kialakított közel 90 helyszínnel, szinte hetente nyit új fiókot: a minap is két újabb helységet bérelt ki, olyanokat, amelyeket az előző nap még a Konzumbank zárt be. A pestlőrinci és a Ferihegy II. területén lévő vámpénztárakhoz hasonló sors vár az év végén a harmadik konzumbankos pénztárra, az LRI-hez tartozó Air Cargónál lévő egységre is.
Mindenesetre a Konzumbank még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy a vámpénztárak közvetlenül tőle kerültek az OTP-hez. S ez valóban nincs is így, hiszen mindkét bank csak bérlője a szóban forgó irodahelyiségeknek -, ám így is azonnal megindultak a találgatások az OTP, valamint a jó ideje eladósorban lévő kisbank lehetséges frigyéről. Pedig a nagybank korábban már több más hitelintézettől – köztük az ING-től – is vett át vámpénztárakat, akkor mégsem került szóba az esetleges bankházasság.
AUTOMATÁK. Az OTP még egy fronton törekszik előre: mára a vámbefizetések 10 százalékát az úgynevezett automata vámpénztárakon keresztül bonyolítja le (további 20 százaléknyit fogadnak a vállalkozói fiókok, a legnagyobb, 70 százalékos hányad pedig a vámpénztárak munkájának eredménye). Ehhez az OTP által kibocsátott – a normál bankkártyához hasonlatos – vámkártya szükségeltetik, amellyel a vámteher befizethető. A bankautomatára hasonlító pénztár pedig a befizetésről kinyomtat egy, a vámtörvény előírásainak megfelelő bizonylatot. “Ez az Európában mindeddig egyedülálló plasztiklapocska egyre népszerűbb, az idei első öt hónapban csak e kártyákkal mintegy 10 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le az ügyfelek” – mondja Ledniczkyné Bárány Erzsébet, az OTP üzletág igazgatója. A hitelintézet eddig több mint ezer ilyen kártyát adott ki, s azokat hozzávetőleg 600 nagy forgalmú ügyfél használja a meglévő 19 automata elfogadóhelyen.
A két jócskán elhúzó pénzintézetet a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) követi a vámpénztári forgalom alapján készített rangsorban. A tavalyi 12-13 milliárdos forgalmának közelébe a többiek közül csak a Postabank jutott el. Az utóbbi egyébként éppen tárgyalást folytat új vámbefizetőhely létesítéséről, bár a 2000-re vonatkozó üzleti terv nem számol bővítéssel. A második hullám után következő hitelintézetek e forgalom felét-harmadát ha kezelték az elmúlt évben. Legalábbis a piaci becslések erről szólnak, év végéig pedig még van idő.
Vámkártyás terjeszkedés
