A kis- és középvállalatoknak a gazdasági fejlődésben betöltött szerepükhöz mérten a globalizáció haszonélvezőivé kell válniuk – ez az alapgondolata a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétnapos miniszteri értekezletén elfogadott Bolognai Chartának. Bár a félszáz résztvevő között jelentős nézetkülönbségek voltak, elsősorban az állami beavatkozás megítélésében – az angolszász országok e téren a minél liberálisabb környezet megteremtését szorgalmazzák -, végül a kompromisszumok eredményeként sikerült megfogalmazni az érintett vállalati körre vonatkozó ajánlásokat.
A Charta abból indul ki, hogy a globalizáció e cégek számára is sok előnyt tartogat, amennyiben a technológiai fejlődés és az innováció szélesebb üzleti lehetőségeket teremt, ugyanakkor az átállás éppen e körben jár a legnagyobb költségterhekkel. Annak érdekében, hogy a kis- és középvállalatok az óriáscégekkel egyenlő mértékben élvezhessék a globalizáció gyümölcseit, mindenekelőtt olyan adó- és szabályozórendszerre van szükség, amely a diszkriminatív adó- és járulékterhek megszüntetésével, illetve a bürokratikus akadályok leépítésével hozzájárul a költségek csökkenéséhez és a fejlesztések – főként a technológiai innováció – ösztönzéséhez.
A dokumentum szorgalmazza még az úgynevezett “cluster”-rendszer bővítését, vagyis az azonos tevékenységet végző cégek regionális együttműködését a nagyobb hatékonyság érdekében. A Charta kívánatosnak tartja egy olyan, az OECD-tagokra és a szervezeten kívüli országokra egyaránt kiterjedő elektronikus hálózat megteremtését, amelyen keresztül a kis- és középvállalatoknak globális léptékben módjuk nyílna a tapasztalatok és információk cseréjére. –
