– A régióban legsikeresebbnek számító pesti börzének hosszabb távon szembe kell néznie a kibocsátók visszafogott érdeklődésével. A keretekkel általában a külföldiek is elégedettek, ám az úgynevezett tőzsdekényszer hatályba lépése óta a BÉT alig fogadott új részvényt, és a forgalom sem a régi. Mit tesznek ebben a helyzetben?
– Az értéktőzsde egyik elsődleges feladata, hogy a belföldi befektetők körében teremtsen érdeklődést a magyar középvállalatok részvényei iránt. A cél nem az, hogy mindenki részvénytulajdonos legyen az országban, hanem inkább az, hogy a korábban is részvényeket vásárló réteg és a hazai nagybefektetők aktivitása ismét megnőjön. Ezt ösztönözné például egy technológiai piac kialakítása. Hosszabb távon is folyamatosan próbáljuk megismertetni a tőzsdei szereplés előnyeit a hazai vállalatokkal. A folytonos fejlesztések mind jobb kereskedési terepet biztosítanak, de csodafegyvere nincs a tőzsdének a forgalom növelésére.
– Több szakértő szerint néhány év távlatában a cégfelvásárlások, fúziók nyomán a magyar tőzsde több fontos cége kikerülhet a parkettről. Mi lesz akkor a pesti piaccal?
– A nemzetközi tendenciákat tekintve mindez lehetséges, de meglátásom szerint a következő években inkább újabb társaságok érkeznek az értékpapírpiacra. Az elkövetkező két évben akár 8-10 új hazai vállalat is megjelenhet a budapesti börzén. Már csak azért is, mert e cégek számára komoly előnyöket rejt a magyar piaci szereplés. Egy, csupán valamelyik külföldi tőzsdére bevezetett, az ottani méretekhez képest apró magyar társaság nem kerülne “reflektorfénybe”, könnyen elveszne az ottani vállalatok között. Pedig a cégeknek nagy szükségük van a figyelemre, és ezt Budapesten meg is kapják. Itthon legalább egy tucat szakértő foglalkozik a parkettre lépő magyar vállalatokkal, így azután elég nagy “zajt csaphatnak” a papírok körül.
– Mindenesetre alig érkeztek új részvények a BÉT-re az elmúlt években. Ön szerint mi ennek az oka, és főleg mi változtathat majd ezen a helyzeten?
– Az elmúlt évtized túlzottan rövid időszak volt ahhoz, hogy nagy számban alakuljanak olyan középvállalatok, amelyek alkalmasak a piaci szereplésre. A fő probléma az új cégek mérete: a külföldiek körében is sikeres részvénykibocsátáshoz 50, de inkább 100 millió dolláros kapitalizáció szükséges. A fiatal magyar cégek közül pedig csak nagyon kevés teljesítette ezt az elvárást. A helyzet azonban nyilvánvalóan változni fog, s a mezőnyből kiemelkednek azok, amelyek gyors fejlődésükkel képesek lesznek ezt a kritikus nagyságrendet elérni.
– A tőzsdék közötti, versenyképességet javító összefogásban nem gondolkodik a BÉT?
– Egy közép- és kelet-európai tőzsdei együttműködés kialakítására, egy egységes piac megteremtésére sokkal kisebb a befektetői nyomás, mint amilyen például a befektetők szemében szinte “egy országként kezelt” uniós tagállamok piacaira nehezedett, majd ki is kényszerítette a tőzsdefúziókat. A jövő természetesen az integrációé, erre azonban a következő egy-két évben nem kerül még sor. Fúzióra jó eséllyel akkor számíthatunk, amikor Magyarország is az euró-övezethez tartozik majd. Igaz, nincs kizárva, hogy a befektetők által egy régióként kezelt magyar, lengyel, cseh, valamint török, izraeli és például egyiptomi piacok valamilyen együttműködést alakítsanak ki, erre lenne is igény. A probléma az, hogy egy ilyen fúziónak rengeteg technikai akadálya van, ezért megvalósulása kevéssé valószínű.
– Milyen fejlesztések várhatók a közeli hónapokban a régió legidősebb értékpapírpiacának számító BÉT-en?
– Hónapokon belül olyan fejlesztés valósulhat meg, amely újabb lépést jelent az elektronikus/internetes tőzsde felé. Ennek lényege, hogy a kereskedési rendszert nem csupán a brókercégek használhatják majd, hanem – rajtuk keresztül, külső számítógépekről is – gyakorlatilag bárki számára elérhető lesz az elektronikus tőzsdei kereskedés. Ezek a fejlesztések azért elengedhetetlenek a BÉT számára, mert nem akarjuk nyitva hagyni a konkurenciának egy budapesti internetes tőzsde alternatíváját. A rövid távú elképzelések között pedig a kibocsátói információk internetes megjelenítése, valamint az MMTS-2 rendszer üzembe állítása szerepel, sőt az elszámolási rendszer továbbfejlesztése is napirenden van. Az értékpapír-kölcsönzés megvalósulásával (amihez új törvényi szabályozás is szükséges) egyszerűsödhet a folyamat, és elképzelhető, hogy a részvénypiacon jellemző ötnapos elszámolási idő is csökken. E fejlesztésekkel a BÉT mindazt képes lesz nyújtani a külföldi befektetőknek, amit egy fejlett ország piaca kínál a számukra.
FOTÓK: FIGYELŐ, MTI
