Az export és az import dinamikus növekedése az első negyedévben is folytatódott. A 700 millió dolláros külkereskedelmi hiány a 7,0 milliárdos behozatal és a 6,3 milliárdos kivitel egyenlegeként adódott. Többlethiányt az energiahordozók drágulása okozott, de ezt részben kiegyenlítették a befektetésekből és a turizmusból származó bevételek. Az export dollárban számolva 9,8 százalékkal, az import 10,1 százalékkal emelkedett; reálértékben ugyanakkor 17,5, illetve 15,2 százalékos növekedés történt. A vámszabad területek kivitele 14,3 százalékkal bővült; ez elmarad ugyan a korábban megszokott 20 százalék körüli tempótól, de a vámszabad területi részesedés a teljes exportból így is 2 százalékponttal, 44 százalékra emelkedett.
A korábbi esztendők folyamatos csökkenésével szemben mintegy 20 százalékkal nőtt a FÁK államaiba, ezen belül is az Oroszországba irányuló magyar export. Figyelemre méltó az is, hogy az év végéig az Európai Unióval folytatott kereskedelem aktívuma a tavalyihoz képest megduplázódhat.
Az energiahordozók behozatalán belül hónapok óta folyamatosan nő a földgáz importja. Az olaj árának emelkedéséből adódó importnövekedést ellensúlyozta az unióba és főleg Németországba irányuló kiviteli többlet jelentős emelkedése.
Az év második felében összességében tovább javulhat az ország külkereskedelmi helyzete, főleg a mezőgazdasági termékek kivitelének eredményeképpen, illetve az olaj árának várható csökkenése következtében. Azzal is számolhatunk, hogy a kivitel dinamikája fennmarad, miközben a forint leértékelési üteme havi 0,2 százalékra csökkenhet. –
PATAK PÉTER, a Magyar Külkereskedelmi Szövetség elnöke, a Mol-Chem Kft. ügyvezető igazgatója: “A tavalyi 2,9 milliárd dolláros hiány után az idén elképzelhető a külkereskedelmi mérleg enyhe javulása. Ezt segítheti, hogy a GDP-növekedést 6,0-6,5 százalékra prognosztizálják, s a várható növekedés jelentős része az exportban realizálódhat. Negatív – s nehezen kompenzálható – tényezők viszont a tartósan növekvő kőolajárak és ennek következményei, s az euró gyengülése a dollárhoz képest. A gépipari kivitel bővülésében 70 százalék fölötti részt képviselő multik tevékenysége mellett szükséges a magyar beszállítói program erősítése; itt alapvetően a magyar kis- és középvállalkozások állami támogatása kerül előtérbe. A külkereskedelem egyik központi feladata a negatív szaldó csökkentése, márpedig ez a fordulat mindaddig váratni fog magára, amíg a magyar nemzeti vállalkozások nem tudnak többet exportálni. A Mol Rt. szekunder olajtermékeit forgalmazó cég vezetőjeként nem panaszkodhatom, hiszen az év első 4 hónapjában 10 milliárd forint értékben exportáltunk, ami 40 százalékos növekedés.”
