Gazdaság

FELLEGI L. TAMÁSSAL

A kormányátalakítás elsősorban az eddig a távközlés területét irányító közlekedési tárcát érinti. Véleménye szerint miért borította fel a kormányfő az egy évtizede változatlan formában működő minisztérium szervezeti rendjét, s miért kellett mennie Katona Kálmánnak?

– A miniszternek azért kellett mennie, mert nem értett egyet minisztériuma, és az általa irányított terület átalakításával, ami egyébként szerintem koncepcionálisan helyes lépés volt. Vitathatatlan, hogy az informatika kezelése kiemelt figyelmet igényel a kormány részéről. Alapvető dilemma, hogy miként lehet kormányzati eszközökkel elősegíteni az információs társadalom, illetve az e-gazdaság gyors fejlődését. Erre azért kell sürgősen megtalálni a legmegfelelőbb megoldást, mert Magyarország fejlődésére kedvezőtlen hatással lenne, ha a korábbi, ipari társadalomban kialakult, azóta is magunk előtt görgetett infrastrukturális és egyéb elmaradások mellett, most továbbiakat gyűjtenénk be az informatika, az e-business területén is. Mindennek központi kérdése a hírközlés és a távközlés kezelése. Nem kétséges, hogy egy olyan egyértelműen politikai szervezetben, mint a Miniszterelnöki Hivatal, szakembernek kell irányítania a területet.

– Mi a véleménye a Matáv tőzsdei gyengélkedéséről?

– A Microsoft-per óta a világ tőzsdéin egyértelműen megfigyelhető a bizonytalanság, az ingadozás. Ez bizonyára rányomja a bélyegét a Matáv tőzsdei szereplésére. A társaság papírjainak mélyrepülésében ugyanakkor szerepe van a BUX gyengülésének is. A befektetők jelenleg igyekeznek kivonni pénzüket a piacról. Márpedig a tőkekivonás leginkább az olyan likvid papírokat érinti, mint amilyenek a Matáv-részvények. A cég első negyedéves eredményei sem mindenben igazolták a várakozásokat. Végül nem tesz jót a társaság megítélésének az sem, hogy a közlekedési tárca feldarabolásával bizonytalanná vált a hírközlési szabályozási környezet.

– Járai pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány az idén két évre szóló költségvetést készít. Jó ilyen hosszú távra tervezni?

– Bízom benne, a kezdeményezés nem feltétlenül azt jelenti, hogy az országnak a következő két évben “kőbe vésett” számokkal kell együtt élnie. Természetesen érthető, ha a kormány jól tervezhető viszonyokat szeretne teremteni a maga számára. A hosszabb távra szóló költségvetés azonban csak akkor működhet megfelelően, ha a tervezéskor használt kiinduló feltételek, például az infláció, a gazdasági növekedés, valóban teljesülnek is.

– Napirenden van a Mol Rt. számára folyamatos veszteséget okozó gázárképlet módosítása. Szükségesnek tartja a változtatást?

– Igen. A kormányzat számára alapkérdés a szociális és a gazdasági megfontolások összehangolása. A valós költségviszonyok figyelmen kívül hagyásával azonban csak ideig-óráig lehet kezelni a szociális kérdéseket. Ez a gyakorlat ugyanis azt jelenti, hogy a szociálpolitikai problémák finanszírozását az állam a vállalati szektorra hárítja át. A cégek azonban ezt a terhet piaci körülmények között nem bírják sokáig. Igaz ez a Molra is, amely a gázárképlet által meghatározott, piacinál alacsonyabb árakkal nem csak a rászorulókat támogatja, hanem mindenkit megsegít. Az ország uniós csatlakozása küszöbén ez nem tartható. Ha a kormány mint lehetséges magyar multit tartja számon a Molt, nem hozhatja versenyhátrányba a gázárakba való beleszólással. A szociális problémákra a hatósági árszabályozás helyett más megoldást kell találnia.

– A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság döntése szerint jogszerűen vásárolt védelem alatt álló földeket a Hortobágyi Nemzeti Park. Alaptalanok voltak az Aradi Csabát – a park korábbi igazgatóját – a földvásárlások miatt ért vádak.

– Bizonyos vagyok benne, hogy a bíróság körültekintően hozta meg döntését. Az ügy részleteit nem ismerem, de szerintem a folyamat és az ítélet hozzájárulhat a jogbiztonság megszilárdulásához. Egyúttal fontos lépés a jogszerűség relatívvá válásának elkerülése felé is.

– Egy vállalkozó szimbolikus áron, “három hatvanért” árulta a kenyér kilóját.

– A kezdeményezésnek biztosan meg volt a helye az adott körülmények között. Rendszeres piaci magatartás azonban aligha lesz egy ilyen akcióból. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kenyér ára nem 3,60 forint.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik