Minden jel szerint meghozza az eredméinyét a bevételi oldalon alaposan alultervezett költségvetés. A kedvező év eleji adatok tükrében bátran állítható, hogy a büdzsé deficitje a GDP 3,5 százalékára tervezett értéknél kedvezőbb lesz az év végén. A ConCorde közelmúltban készült elemzése szerint (Figyelő, 2000/18. szám) a befolyó adóbevételekből akár 260 milliárd forint pluszbevétel is származhat, s annak egy része könnyen átvihető a következő évi költségvetésbe.
Miből is adódnak ezek a pénzek? Mint ismert, erre az esztendőre 6-7 százalékos inflációval és 5 százalék alatti gazdasági növekedéssel számolt a Pénzügyminisztérium (PM). A jelenlegi állapotokhoz igazított, reálisabb számokból kiindulva – miként tette azt Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa – az idei bruttó hazai össztermék az eredetileg tervezettnél 550 milliárddal több, 13 076 milliárd forint is lehet. (Ez úgy jön ki, hogy a tavalyi nominális GDP-t az 5,3 százalékos növekedés és a 8 százalékos infláció deflátorával kiigazítjuk.) A többlet természetesen nem marad teljes egészében az állam pénztárcájában, a jelenlegi, valamivel 40 százalék feletti állami jövedelemközpontosítás alapján a kormány az idén megközelítőleg 220 milliárd forintnyi többletforrással gazdálkodhat.
A szigorú fiskális politika – vagyis az az elhatározás, hogy a kiadási oldalt a pluszbevételek ellenére sem engedik elszaladni – jövőre is meghozza gyümölcsét. Petschnig szerint 2001-ben ugyanis 350 milliárd forintos tételt költhet el pluszban a költségvetés a gazdasági növekedés miatt.
“A kormány az óvatos fiskális politika mellett van” – magyarázza a kedvező büdzséhelyzet ellenére szigorú kormányzati magatartást Mádi László, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a költségvetési bizottság alelnöke. Legutóbb például az árvízkárokra szánt összeget sem a tervezetten felüli bevételekből, vagy az általános tartalékból, hanem a büdzsé kiadási oldalának egységes lefaragásával teremtette elő a koalíció. Azt Mádi sem tagadja, hogy az év végére többletbevételek keletkezhetnek, de szerinte korai még számolgatni. A hátralévő hónapokban ugyanis akár kedvezőtlen fordulat is bekövetkezhet, így meggondolatlanság lenne már most költekezni.
A PM is megerősítette, hogy még nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel – erre legkorábban nyáron kerülhet sor -, de amennyiben ilyen helyzet állna elő, elvileg két lehetőség kínálkozik a többletbevételek kezelésére. Csökkenthető a költségvetés hiánya – a ConCorde számítása alapján akár a GDP 2,2 százalékáig is -, vagy pedig a kormány bölcs megítélésére marad, hogy mire költi a többletbevételt. Mádi szerint a kettő ésszerű kombinációja lenne kívánatos, de fontosnak tartja, hogy a pénzeket legfőképpen beruházásokra fordítsák, aminek révén további lendületet vehetne a gazdasági növekedés.
Sokan kívánatosnak ítélik, hogy ilyen, az eredetileg tervezettnél kedvezőbb büdzséhelyzetekben is pótköltségvetéssel álljon elő a PM. Az érvényes szabályozás alapján ugyanis erre csak akkor van szükség, ha a deficit jócskán meghaladja a tervezettet. Az idén befolyó 200 milliárd körüli többletbevételből a kormánynak lenne néhány, korábbi ígéretei alapján teljesítésre váró kötelezettsége is. A tervezettnél magasabb infláció miatt ugyanis az év vége felé emelni kell a nyugdíjakat. Emellett a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a közszféra bérei reálértékben nem emelkednek, így amennyiben a 2,0-2,5 százalékos reálbér-növekedés ígéretét meg akarják valósítani, úgy az állami alkalmazottak fizetésén is végre kell hajtani némi változtatást.
Ez utóbbi lépés azért is valószínű, mivel politológusok szerint a választások közeledtével szélesedni fog a Fidesz által támogatott csoportok köre. Eddig a közszféra alkalmazottai nem kapták meg azt, amit az előző választásokon megígértek nekik, így most rajtuk lehet a sor. Az igazi áttörést a minimálbér emelésének bejelentése hozta – állítja Petschnig -, az egyértelműen jelzi, hogy itt már a szavazatok gyűjtése a tét. Ez egyfajta fordulatot is jelent az eddigi gazdaságpolitikában: a vállalati szféra folyamatos támogatása után most annak zsebéből veszik ki a pénzt a 40 ezer forintos minimálbérrel. Kompenzációképpen megvalósulhat az immár két éve beígért járulékcsökkentés, ami ismét annak a jele, hogy a nagy költségvetési spórolás a választási előkészületekre használható. Az eddig megkülönböztetett bánásmódban részesített csoport, a nagycsaládosok támogatása a jövőben sem kerül le a napirendről, és ismét nagy nyomás várható az agrárgazdaság részéről is: 2001-ben 600 milliárd forintot tartanának szükségesnek a mezőgazdaság támogatására.
A szigorú fiskális politika tehát jelentős tartalékokat termel ki a kormány számára, amíg a gazdaság ilyen dinamikusan növekszik, így szalagátvágásra és útavatásra a következő választásokig minden bizonnyal lesz elegendő pénz.
