Gazdaság

SZÜLETETT BÚVÁROK – Töpörödő delfintüdő

Az, hogy a tengeri emlősök anatómiája, biokémiája és egyáltalán egész szervezetük a vízi életmódhoz alkalmazkodott, nyilvánvaló; a hihetetlen búvárteljesítményeket lehetővé tévő mechanizmusokról azonban ma sem sokat tudnak az “élettanászok”. Amerikai biológusok palackorrú delfinekkel végzett kísérletei azonban most részben felderítették a szuperteljesítmények hátterét.

A szabadtüdős, azaz légzőkészülék nélküli merülés legutóbbi mélységi világrekordját az idén állította föl egy kubai búvár: ő egy súlyokkal megrakott szán segítségével több mint 160 méter mélységbe bukott alá egyetlen levegővétellel. A bajnok nemsokára 200 méteres merülést tervez, ám valószínű, hogy palack nélkül ember ennél sokkal mélyebbre sohasem juthat el.

A tengeri emlősöknek azonban ez a teljesítmény rutinfeladat; ők akár 500 méterre is vígan alászállnak. Régóta ismert, hogy a megterhelő feladat érdekében keringési rendszerük jelentősen módosult szárazföldi őseikéhez képest, s hogy izmaik nagy mennyiségű oxigén tárolására képesek; most azonban kiderült, hogy tüdejük rugalmassága is szerepet játszik a hatékony búvárkodásban. A delfinekre szerelt kamerák, vérnyomásmérők és egyéb műszerek kimutatták, hogy az állatok egy egyszerű fizikai törvényt alkalmaznak. A tüdejükben lévő levegő ugyanis egy bizonyos mélységhatárt elérve oly mértékben összenyomódik, hogy a víznél könnyebb gáz már nem hajtja felfelé a testet, hanem az saját tömegénél fogva süllyed – akár egy darab kő. Mindezt a tüdő szokatlan rugalmassága teszi lehetővé, a gáz ugyanis csak akkor préselődik össze, ha a rendelkezésére álló térfogat – jelen esetben a tüdőé – is csökken. Hasonló jelenség az ember esetében is megfigyelhető: a levegővel teli tüdő “felhajtóereje” általában 10 méter körül szűnik meg, és ezután kezdődik a süllyedés. A delfinek légzőszerve azonban jóval rugalmasabb a miénknél, a mérések szerint gyakorlatilag egy lapos szövetcsomóvá zsugorodik. Az amerikai kutatók szerint valószínű, hogy fókák, bálnák és rozmárok tüdeje – bár ezek az emlősök eltérő evolúciós utakat jártak be – hasonlóan működik. –

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik