Az amerikai tőzsdeindex esése mögött milyen okokat lát?
– Ennek a folyamatnak a végső kimenetelét ma még nem lehet látni. A mai helyzet alapján nem történt más, mint az, hogy javult az egyensúlyi helyzet. Az internetes részvények szélsőséges túlértékeltségét metszette vissza a piac. Ez persze már elégséges ahhoz, hogy irányváltás történjen a gazdaságban. Azokat a cégeket fogja ez érinteni, amelyek stratégiájukat a Nasdaq által megtestesített gazdasági modellre építik. Eszerint nincs szükség rövid és középtávú profitra sem, hanem a hosszú távú pozitív kilátások elegendőek ahhoz, hogy a működést meg lehessen finanszírozni. A minapi események után visszatérhetnek a gazdaságba azok az értékelési módszerek, amelyek ennél fundamentálisabb tényezőket vesznek számításba. Úgy is fogalmazhatok, hogy a konzervatív cégek az új világban jobban járhatnak.
– Annak ellenére inkább az események pozitív oldalát hangsúlyozza, hogy a Matáv árfolyama is kárvallottja az utóbbi napok eseményeinek?
– Ma még ki lehet emelni a pozitív hatásokat, a 10-20 százalékos értékcsökkenés még belefér ebbe a kategóriába. Ha azonban még két-három hétig tart ez a folyamat, olyan élő húsba hasítanak, ami már alapjaiban rengetheti meg a világgazdaságot. Ráadásul az amerikai gazdaságban most kedvezőtlen adatok láttak napvilágot, az inflációs nyomás erősödik, a növekedési ütem lassulhat.
– Az Európai Unió lisszaboni csúcsértekezletén éppen Amerika utolérése, az információs társadalom megteremtése volt napirenden.
– Az unió akkor megfelelő szinten szentesítette azt az irányt, amely felé a világ halad. De szerintem nem a politika feladata, hogy segítse a gazdaságot. A gazdaságnak van egy nagyon markáns fejlődési iránya, a kormány pedig csak követő lehet. Ilyen értelemben én üdvözlöm a lisszaboni döntéseket, de nem gondolom, hogy ez érdemi hatással lesz a folyamatokra.
– Mi a véleménye arról, hogy Magyarországon a legdrágább az internetes hozzáférés?
– Mi nehéz helyzetben voltunk, amikor az OECD-tanulmány megjelent, mert egy ilyen neves intézményt nem illik bírálni. Mégis megragadom az alkalmat, hogy elmondjam: rossz adatokkal dolgozott az OECD. Magyarországon persze nem olcsó az internet, de semmiképpen nem a legdrágább; valahol a mezőny közepén foglalunk helyet.
– Hamarosan a parlament elé kerül az egységes hírközlési törvény. A legutóbbi hírek szerint mégsem lesz előrehozott liberalizáció.
– Ami az időpontot illeti, nagyon világos a véleményünk: mostanra annyira fejletté vált a távközlési piac Magyarországon, hogy a Matáv bármikor kész hozzájárulni a piac megnyitásához. Annyira komplex szabályozást igényel azonban ez, hogy nem csodálkoznék, ha végül is csak 2002. január elsejétől liberalizálnának.
– Hány szereplős piacra számít a vezetékes szolgáltatások területén?
– Ha olyan szabályozás lesz, ami nem kíván beruházást a piaci szereplők részéről, akkor nagyon sokszereplősre számítok, de azt gondolom, hogy az alacsony telefonsűrűség miatt ösztönözni fogják a beruházást, ez esetben pedig 3-4 szereplőt várok.
– A magyar kormány meghívta Wolfgang Schüsselt, akinek kormányát az uniós tagországok különféle szankciókkal sújtják. Helyes volt-e ez a döntés?
– Nyilvánvalóan nehéz helyzetben van Magyarország, amikor e szomszédunkkal kapcsolatos viszonyát alakítja, hiszen Ausztria számunkra történelmi és gazdasági okokból is fontosabb, mint az uniós országok számára. Én mégis tartózkodóbb lennék. A kormány azt mondta, hogy a tettek alapján ítélik meg az osztrák kormány tevékenységét; már csak ezért sem ártott volna még egy kicsit várni.
– Szintén kényes kérdés a Mol és a kormányzat viszonya. Meddig tartható fenn a nem-piaci alapú gázár?
– Teljesen világos, hogy meg kell fizetni a gáz árát. Ma már ez az egyetlen termék, amely szignifikánsan ár alatt jut el a fogyasztókhoz. Ez pedig megakadályozhatja a gazdaság normális működését. Természetesen van a dolognak egy politikai vetülete, amit a Mol nem tud kezelni. Az olajtársaság méltánytalanul került ebbe a helyzetbe. Legkésőbb egy-két éven belül meg kell történnie az árliberalizációnak.
– Egyetért-e azokkal, akik azt mondják, hogy a Tocsik-ügyben született halogató bírói döntés már-már a jogbiztonságot kérdőjelezi meg?
– Teljes mértékben. Már csak azért is, mert így – általánosságban nézve a kérdést – a vádlottnak többet kell bűnhődnie a törvényben és az ítéletben kiszabott időnél.
