BÉCS. A város kampányt folytat, amely a lehetséges beruházókat hivatott meggyőzni arról, hogy Bécs megbízható gazdasági telephely, amely ráadásul vonzó kultúrával és hagyományokkal dicsekedhet. Marketing nélkül a jelek szerint még a védjegyként bevezetett “Bécs-termék” sem boldogul, hiszen a kitűnő geopolitikai adottságok ellenére számos érv szól a bécsi telephely-létesítés ellen. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérése némi elmozdulást jelez, ami a telekommunikáció liberalizálásával, költségeinek csökkentésével magyarázható. Visszájára fordulhat azonban a tavaly megindult pozitív trend, mivel az új osztrák kormány, amelyben a szélsőséges Szabadságpárt is részt vesz, kihívta a fejlett országok bojkottját. A kormányok mellett az üzleti élet is óvatos Ausztriát illetően. Az Austria Business Agency – amelynek feladata az ottani telephelyválasztás segítése – mindazonáltal igen jó évet zárt tavaly: közreműködésével 72 jelentős nyugat-európai, illetve amerikai vállalat választotta tevékenysége központjául Ausztriát. Közölük 27 Bécsben telepedett le: összberuházásuk volumene csaknem 960 millió schillinget tett ki, és “sátorverésük” több mint 1700 új munkahely létrehozásával járt. A felmérések szerint a bécsi telephelyet választók felénél Közép- és Kelet-Európa közelsége befolyásolja a döntést, eddig mintegy ezer nemzetközi cég helyezte ide regionális központját. A felmérések szerint a telephely kiválasztásánál döntő szempont a munkatermelékenység mutatója.
VARSÓ. Az 1,7 milliós lélekszámú Varsó az egyik legdinamikusabban fejlődő város Európában. A Healey & Baker cég által készített felmérés szerint Budapest és Varsó még közel azonos pozíciót, a rangsor 25., illetve 26. helyét foglalták el, a külföldi befektetők azonban, úgy tűnik, már döntöttek: 1999-ben Közép- és Kelet-Európában a legtöbb multinacionális cég, szám szerint 77, Varsót választotta regionális központjául. Az elmúlt öt évben összesen mintegy 5 milliárd dollár értékű külföldi befektetés érkezett Varsóba, termelő, építő és kereskedelmi tőke formájában. A város legfőbb vonzereje földrajzi elhelyezkedése, hiszen 39 milliós piachoz juttatja a külföldi beruházót, s ugródeszkaként szolgál a Lengyelországtól keletebbre lévő országok felé. Előnye továbbá a képzett munkaerő: a lakosság 20 százaléka rendelkezik egyetemi diplomával. A munkanélküliségi ráta európai viszonlyatban is igen alacsony, 1,9 százalék. A befektetők a legnagyobb hátrányt az elosztás nehézségében látják, hiszen az úthálózat fejletlen, így azok a cégek, amelyek más régiókban is érdekeltek, kénytelenek regionális logisztikai központot létrehozni.
PRÁGA. A cseh gazdaságban nincs olyan jövedelmező szektor, amely vonzaná a külföldi befektetéseket, éppen ezért a külföldiek érdeklődése lanyhul az ország iránt. Ez annak ellenére kijelenthető, hogy a tőkebefektetések nominális értéke növekszik. A kormány 2002-ig igyekszik a külföldi tőke becsalogatásával elérni, hogy megerősödjön a magánszektor és végre lezárható legyen a privatizációs folyamat. Ennek érdekében az év elején a külföldi befektetőket jelentős kedvezményekkel illető törvényt fogadott el a parlament. E szerint 10 millió dolláros minimális befektetés esetén a befektető tíz évi adómentességet, új munkahelyek létrehozásakor anyagi juttatásokat kap, hozzájárulásra számíthat terület vásárlásánál és az infrastruktúra kiépítésénél, továbbá dotációra a dolgozók beiskolázásához vagy átképzéséhez.
