ismét az érdeklődés középpontjába került. Az elmúlt napokban az Európai Bizottság két tagja is Budapesten járt, mindketten óvatos optimizmust sugároztak, s biztató szavakat ejtettek Magyarország felvételi esélyeiről. Hiba volna azonban túl nagy jelentőséget tulajdonítani az unió környezetvédelmi és bővítési illetékese udvariaskodásának, hiszen régi tapasztalat, hogy másként hangzik a magyar közönségnek szánt, illetve a Brüsszelben használatos retorika. Ráadásul most kifejezetten kényes kérdések nehezítették a megbeszéléseket, így például az EU tizennégy tagállama haragját is magára vonó osztárk Jörg Haider kijelentései joggal idegesítik a csatlakozásra vágyókat.
Margot Wallström látogatására szomorú esemény adott okot: a környezetvédelmi főbiztos a Tisza ciánmérgezéséről kívánt helyszínen informálódni. Már elindulása előtt nehéz helyzetbe került Wallström asszony, mert az unió parlamentje olyan állásfoglalást hozott nyilvánosságra, amelyben arra hívta fel a brüsszeli bizottság (vagyis az EU kormánya) figyelmét, hogy ne ismerjen pardont a környezetvédelmi kérdésekben a felvételi tárgyalásokon.
Erre a lépésre éppen a ciánmérgezés miatt szánták el magukat az EU-képviselők. A főbiztos megpróbálta diplomatikusan kezelni ezt a kérdést, de azokat az aggályokat nem tudta (vélhetően nem is akarta) eloszlatni, hogy a környezetvédelem eddig is nehéz témaköre ezután még nagyobb akadályt jelent majd a társult tagoknak.
Másfelől viszont – és erre már Günter Verheugen bővítésért felelős német főbiztos figyelmeztetett -, az Európai Parlament csak korlátozott jogosítványokkal rendelkezik; a bővítéssel kapcsolatos döntéseket kormányközi konferencia keretében a tagállamok hozzák. A német politikus viszonylag későn látogatott el Magyarországra, amit azzal magyarázott, hogy “itt minden nagyon szép, minden nagyon jó”, s tulajdonképpen mindennel meg is van elégedve. Ezért olyan országokba utazott előbb, ahol sok problémát lát. Verheugen síkra szállt amellett is, hogy a környezetvédelmi joganyag alkalmazása nem lesz feltétele a felvételnek, az átvételétől azonban nem tekinthet el az unió. A német szociáldemokrata politikus udvariasan azt is kifejtette, hogy “az Európai Unió érdekelt Magyarország lehető leggyorsabb felvételében”. És még a társult tagok által régóta igényelt csatlakozási menetrend közzétételét is elképzelhetőnek nevezte az idén ősszel esedékes országjelentésekkel egy időben.
Jó lenne hinni Verheugennek. A budapesti sajtótájékoztatókon elhangzó kijelentések azonban – ezt már tapasztalatból tudjuk -, nem kötelező érvényűek. –
