Méltánytalanul kevés szó esik Magyarországon az Új Gazdaságról. Pedig a kilencvenes évek második felének amerikai gazdaságpolitikája a jelek szerint a kapitalizmus minden eddiginél hatékonyabb modelljeként írhatja be magát a történelembe.
A szabad piaci mechanizmusokat egy évtizede kóstolgató közép- és kelet-európai országok számára a rendszerváltást teljessé tevő európai uniós (EU) csatlakozás okkal jelenti a fejlődés bástyáját. Az uniós belépésre való felkészülés feladatainak szorításában némiképp homályba vész az a tény, hogy az európai gazdaság az utóbbi időben súlyos válságjelenségeket mutatott. Az őskövület a tavaly megvalósított monetáris unió következtében mégis megmozdulni látszik; a fúziós hullám következtében a vállalatok szerkezetváltása minden kétséget kizáróan gyorsul. Az ma még nem tudható előre, hogy az intézményi-kulturális háttér végül milyen magas korlátot emel a szabad tőkemozgás elé. Egy biztos: a kiélezett globális verseny következtében Európának jelenleg nem nagyon van más választása, mint – legalább bizonyos elemeiben – átvenni a tengeren túli példát.
“Csatlakozzunk inkább az Egyesült Államokhoz” – mondta állítólag nemrégiben egy magyar gazdaságpolitikus, utalva az európai és amerikai gazdaság közötti hatékonysági szakadékra. Az abszurd, játéknak szánt ötlet mögött racionális igények húzódnak meg. Magyarország, ha ügyesen politizál, egyszerre lehet a liberalizáció és az ország gazdasági érdekeinek védelmezője. A hazai mezőgazdaság támogatottsága például jóval alacsonyabb, mint a súlyos hatékonysági problémákkal küszködő uniós agráriumé. A trend egyértelmű – a szubvenciók leépítése -, a sebesség viszont már kérdéses. Az adópolitika terén is van hazai tartalék: az itteni társasági adószint jóval alacsonyabb, mint néhány tagállamban. Ennél fontosabb, hogy Magyarország még jó ideig rászorul a multiknak nyújtandó jelentős adókedvezményekre, amit az unió még a csatlakozás előtt meg akar szüntetni, hiszen az versenyelőnyt jelenthet a tagállamokkal szemben. Az élőmunka – egyébként túl magas, a versenyképességet gátló – terhe is bőven megállja a helyét EU-összehasonlításban. Még nehezebb kérdés a géntechnológia, ahol környezetvédelmi és morális megfontolások is szerepet játszanak az európai tartózkodásban az amerikai “laissez faire”-rel szemben.
Az Új Gazdaság legfontosabb üzenete Magyarország számára az információtechnológia fejlődésének ösztönzése minden lehetséges módon. A nálunk 5 százalékra rúgó internetes ellátottság rosszabb, mint bármely EU-országban, csakúgy mint az elektronikus kereskedelem elterjedtsége. A gazdaságtörténetben volt már példa a “későn jövők” gyors felzárkózására – de csak a fejlődési trend naprakész átvételével.
