Nyomdagépet sosem láttak, fizikai valósáigukban már nem is léteznek, vagy sosem léteztek. Még az üzleti élet néhány szereplőjének is idegen fogalom, ráadásul meglehetősen nyelvtörő kifejezés a dematerializáció, holott már több mint egy éve forognak a hazai piacon ilyen, pusztán számítógépes adatként nyilvántartott értékpapírok. Tavaly közel 30 új kibocsátású állampapír, ugyanennyi részvény és több mint egy tucat kötvény veszítette el papíros formáját, és került át a “virtuális páncéltermekbe”. Az igazi áttörés azonban még évekbe telhet, annak ellenére, hogy február 18-án befejeződik 22 féle, zárt körben kibocsátott állampapír elektronikus “testet öltése”. Ez azért fontos állomás, mert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) most először alakított át korábban kibocsátott sorozatokat. A 2000-ben lejáró államkötvények, valamint a diszkontkincstárjegyek esetén tervezett elektronikus átlényegülés lekerült a napirendről – értesüléseink szerint éppen az átalakítás szabályai körül meglévő jogértelmezési problémák miatt. (Egy múlt év végi felügyeleti állásfoglalás szerint ugyanis a papírok elektronikus formájúvá alakításához a tulajdonosok kifejezett hozzájárulása kell, a papírok összességének transzformálásához pedig a fenti 22 papírt leszámítva sok ezer tulajdonos beleegyezését kellett volna megszerezni.) Tény viszont, hogy a rövid futamidejű diszkontkincstárjegyekből a kinyomtatott fajták áprilisban elfogynak, csupán a korábban kibocsátott államkötvények maradnak egyelőre fizikai formában.
EGYSZERŰBBEN. Sokat javít a helyzeten, hogy az értékpapíroknak az év közepén életbe lépő új jogi szabályozása alapján már egyszerűbben hozhatók létre és könnyebben lesznek kezelhetők az ilyen papírok. Kraudi Adrienn, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. ügyvezető igazgatója – aki az új értékpapír-jogszabályokat előkészítő bizottságban a dematerializációs rendelkezéseket állítja össze – azt reméli, hogy az ide vonatkozó szabályok megújításával az újonnan kibocsátandó részvények, kötvények szinte kizárólag elektronikus formában jelennek majd meg, ahogyan ez jelenleg már működik az állampapírpiacon. A jogi szakértő szerint a már meglévő instrumentumok kibocsátóinak viszont csak akkor éri meg váltani, ha amúgy is az értékpapírok cseréjére vagy alaptőke-emelésre kerülne sor. Az új szabályozás ellenére ezért hosszabb folyamat lesz a régi papírok átalakulása.
“Praktikus okokból vélhetően mind több részvényt alakítanak dematerializált értékpapírrá” – véli Oláh Lajos, a tőzsdetanács kibocsátók által delegált tagja. Például több kinyomtatott értékpapír is mostanában éri el a tízéves kort, így lassan elfogynak vagy lejárnak a levágható osztalékszelvények. Az évtizedes részvények egy része a jelenlegi biztonsági előírásoknak nem felel meg, könnyen hamisítható. Az újranyomtatás költségei pedig – a dematerializációval összevetve – “csillagászatiak”, kis sorozatú papírnál is több millió forintnál kezdődnek. Ezért azoknak a cégeknek, amelyeknek fizikai formában újra kellene nyomtatniuk a részvényeiket, érdemes az elektronikus formára áttérniük. További előny, hogy mind az elszámolóház, mind pedig a brókercégek alacsonyabb díjakkal dolgoznak e papírok kezelésénél. Nyomdai úton előállított értékpapír éves letéti díja, a hó végi záróárfolyamok alapján 0,15 ezrelék (hitelviszonyt megtestesítő papíroknál 0,25 ezrelék), míg dematerializált papírok esetén mindkét értékpapírfajtánál 0,1 ezreléket kérnek. Az utóbbi formában még az osztalékfizetés is sokkal könnyebb, gyorsabb és egyszerűbb lesz.
A téma egyik jogi szakértője, Illés Zsolt szerint a tőzsdei dematerializáció igazi előnye az elszámolási ciklus rövidülése lehet, hiszen itt nincs ki- és beszállítás (jelenleg ráadásul a testet öltött papírok kiszállításának díja 50 ezer forintról indul), s ellenőrzés, továbbá címletváltás sem bonyolítja a helyzetet.
A jelenlegi helyzetben azonban több akadálya van még e forma elterjedésének. Főként az, hogy a kibocsátók úgy érzik, konfliktusba kerül a tulajdon szentségének elve és a dematerializáció. A részvényeseket ugyanis tájékoztatni kell a cseréről, s a vonatkozó szabályozás szerint 6 hónapot kell hagyni a tulajdonosoknak a papírok becserélésére, ezt követően pedig, aki nem jelentkezik, annak értékesítik a részvényét, és kifizetik számára a befolyt eladási árat. Ezt a lépést azonban a kibocsátók önszántukból nem szívesen vállalják, inkább megvárják, amíg amúgy is szükség lenne a kinyomtatott részvények cseréjére. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy amíg a “párna alatt” tárolt papírnak költsége nem volt, a virtuális változat mindenképpen költségekkel jár, az összes részvényes számára.
CSEREJOG. Az év közepén életbe lépő új szabályozás azonban gyökeres változást ígér az átalakítás szabályaiban. Eszerint csak 60 napig kell nyitva hagyni azt az időszakot, ameddig a befektetők első körben becserélhetik papírjaikat dematerializáltra. Ekkor a fizikai papírokat egy újabb hirdetménnyel érvénytelenné nyilvánítanák. A 60 napos határidőt elmulasztó részvénytulajdonos is élhetne a csere jogával az 5 éves elévülési időn belül, viszont csak a dematerializálttá alakítást követően gyakorolhatná részvényesi jogait.
Illés Zsolt szerint az új értékpapírtörvénnyel bevezetendő dematerializációs szabályok jó próbálkozásnak tekinthetők, ám az új értékpapír-piaci szabályozás során mindenképpen tisztázni kell az alapkoncepciót. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis az ilyen részvények nyilvántartási rendszere duplikált, a brókercégeknél és az elszámolóháznál is történik. A szakértő álláspontja szerint azonban növelhetné az elektronikus értékpapírok népszerűségét és az általuk nyújtott biztonságot, ha a Keler kizárólagos jogot kapna a papírok keletkeztetésére és kezelésére, s azokhoz minden esetben csak a részvénytulajdonos hozzájárulásával férhetnének hozzá. (Az elmúlt időszak brókerbotrányainak jó részében épp az ügyfelek értékpapírjainak pénzzé tételével próbáltak gondjaikon úrrá lenni egyes brókercégek, s azután az így “kölcsön vett” papírok értékének megtérítése sokszor a Befektetővédelmi Alapra maradt.) Ennek az elvárásnak nem tesz eleget az új szabályozás, mert ugyan a Keler autentikus forrásként funkcionál majd, de a kereskedés nem Keler-alszámlákkal folyna, s a kezelési jogok mindenképpen a brókercégeknél maradnának.
