A világ vezető gyógyszergyára, s egyben Nagy-Britannia legnagyobb társasága jön létre a két szigetországi cég, a Glaxo Wellcome és a SmithKline Bee- cham egyesülésével. Két évvel ezelőtt a felek már folytattak fúziós tárgyalásokat, ám az ügylet 1998 februárjában meghiúsult, mert Richard Sykes, a Glaxo igazgatói jogkörrel is rendelkező elnöke és Jan Leschly, a SmithKline vezérigazgatója nem tudtak megegyezni arról, melyikük irányítsa az új vállalatot. Azóta viszont Leschly bejelentette, hogy ez év áprilisában nyugdíjba vonul, Sykes pedig lemondott igazgatói igényéről, így az operatív irányítás feladatát Jean-Pierre Garnier, a SmithKline jelenlegi második embere látja majd el.
A hét elején bejelentett, s előreláthatólag nyáron lezáruló 76,37 milliárd dollár értékű ügylet nyomán a Glaxo-tulajdonosok 58,75 százalékos érdekeltséggel rendelkeznek majd az Glaxo SmithKline nevű új vállalatban, mely jelenlegi 187 milliárd dolláros piaci értékével megelőzi a most legdrágábbra, 177 milliárd dollárra taksált brit céget, a BP Amoco olajtársaságot.
A fúziót elsősorban a gyógyszergyártás kutatási és fejlesztési költségeinek növekedése motiválja, amihez jelen esetben az is hozzájárul, hogy a felek termékpalettájában viszonylag csekély az átfedés. Ez szakértők véleménye szerint azt is jelenti, hogy a várható EU-vizsgálat után a biztosok nem emelnek versenyszempontból kifogást a fúzió ellen. A londoni központú, ám főként amerikai gyártóbázissal rendelkező új cég éves forgalma mintegy 24 milliárd dollár lesz, ami 7,3 százalékos – a riválisokét jóval meghaladó – világpiaci részesedést jelent. A szakszervezetek attól tartanak, hogy akár 15 ezer ember elbocsátására is sor kerülhet. Jelenleg a két vállalat 107 ezer főt foglalkoztat.
A brit fúzióval egyidejűleg az Egyesült Államokban is új fejleményt hozott az ágazat globális konszolidációja. A Warner-Lambert – amely korábban békés egyesülési megállapodást kötött a felvásárlóként jelentkező American Home Productsszal (AHP) – bejelentette, hogy módosítja kezdeti álláspontját, és mégiscsak hajlandó tárgyalásokat kezdeni másik kérőjével, az ellenséges ajánlatot tevő Pfizerrel.
A kilencedik legnagyobb amerikai gyógyszergyárnak számító Warner-Lambert november elején egyezett meg az ötödik AHP-val, ám a Merck mögött a második helyen álló Pfizer néhány órával a bejelentés után megtette ellenséges ajánlatát, amelyben 2,5 saját részvényt kínált minden egyes Warner-Lambert-papírért. Az ajánlat értéke már akkor magasabb volt az AHP-énál, a Warner-Lambert igazgatótanácsa mégis úgy ítélte meg, hogy a vállalat számára kedvezőbb az utóbbival egyesülni. Azóta viszont az árfolyamváltozások hatására óriási különbség alakult ki a két ügylet értéke között: a Pfizer ajánlata részvényenként 92,2, míg az AHP-é csupán 63,6 dollárra értékeli a Warner-Lambertet. Az ügy kimenetele mindazonáltal még nem eldöntött, ugyanis az AHP-megállapodás felrúgása miatt a Warner-Lambertnek elvben 2 milliárd dolláros bánatpénzt kellene fizetnie. –
