Az elmúlt hónapokban tapasztalt inflációemelkedésnek nem szabad erőteljesebb bérköveteléseket maga után vonnia – ez a fő üzenet olvasható az európai Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) monetáris politikájáért felelős Európai Központi Bank (ECB) január havi jelentésében. Összhangban Wim Duisenberg ECB-elnök korábbi kijelentéseivel, a dokumentum megállapítja, hogy az EMU-infláció 1999 végén bekövetkezett megugrása – novemberben a 12 havi ráta 1,6 százalék volt, kétszerese a tavaly januárban mért mutatónak – legnagyobbrészt az euró gyengüléséből adódó importár-emelkedésnek és a kőolaj látványos drágulásának tulajdonítható, permanens inflációs veszélytől azonban nem kell tartani. A két tényező miatt a ráta ingadozó lesz, a fő trendet illetően mégis arra lehet számítani, hogy az infláció egy-két hónap múlva tetőzik, majd csökkenésnek indul.
Az egyetlen kockázati tényezőt az ECB abban látja, hogy a magasabb fogyasztói árak másodlagos hatással, így mindenekelőtt túlzott bérkövetelésekkel járnak, s ez inflációs spirál kialakulását idézi elő. A bank jelentése közvetlenül az előtt készült el, hogy az egyik legbefolyásosabb német szakszervezet, a 3,4 millió tagot számláló IG Metall váratlanul igen magas, 5,5 százalékos béremelési igényt jelentett be az ez évre szóló bértárgyalásokra. A nehézipari érdekvédők 1,5 százalékos inflációval és 3,5 százalékos termelékenységnövekedéssel számolnak, további 0,5 százalékra pedig egy, a korengedményes nyugdíjazást lehetővé tevő program finanszírozásához tartanak igényt.
Bár Németországban a nehézipari bérmegállapodás irányadó több más ágazat számára is, elemzők úgy vélik: az ECB-nek nincs oka különösebb aggodalomra, mivel az IG Metall várhatóan csak 3 százalék körüli béremelést tud majd kiharcolni (egyébként elnöke, Klaus Zwickel maga is utalt arra, hogy más a követelés, s más a végső egyezség, azonkívül a Gesamtmetall munkáltatói szervezet is jelezte, hogy vitatja a bérigény megalapozottságát).
Ami az ECB várható monetáris politikai lépéseit illeti, az elemzők többsége úgy véli, hogy februárban vagy legkésőbb márciusban 25 bázisponttal emelkedik a jelenleg 3 százalékos irányadó repokamat. Valószínű, hogy később még egy hasonló mértékű emelésre kerül sor, ugyanakkor a szakemberek nagy része kizártnak tartja, hogy az év egészében csakugyan számítani kellene a piacok által már “beárazott”, az egyéves Euribor-rátában tükröződő 1 százalékpontos hiteldrágulásra.
Az EMU-ból kimaradó Nagy-Britanniában viszont máris megtörtént az idei első kamatemelés, amikor a Bank of England monetáris bizottsága (MPC) 25 bázisponttal, 5,75 százalékra növelte az irányadó kamatot. –
