Helyesen döntött a kormány, amikor az első félév vártnál kedvezőtlenebb adatainak ismertté válása után sem módosította az 1999-es költségvetést – szögezte le Járai Zsigmond, megvonva az elmúlt esztendő mérlegét. A pénzügyminiszter úgy véli, a 2000. évi büdzsében nincsenek feszítő pontok, az se nem túl szigorú, se nem laza, így bizonyosan tartható lesz az államháztartás tervezett 3,5 százalékos hiánya. A 2001-es költségvetésben Járai reményei szerint már 4-5 százalékos inflációval, ebből következően a csúszó leértékelés megszüntetésével, a forintárfolyamnak az euróhoz kötésével, továbbra is gyors gazdasági növekedéssel, és az Európai Unió normáinak megfelelő, 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal lehet majd számolni.
Járai Zsigmond kijelentette: nem törekszik a költségvetési hiány nagyon gyors csökkentésére, mert az akadályozhatná a gazdasági növekedést. Folytatni akarja viszont a deficit lefaragásának eddigi tendenciáját. A funkcionális költségvetési tervezésnek megfelelően a pénzügyminiszter hosszabb távon olyan rendszer kialakítására törekszik, amelyben megszűnnek a tárcák saját bevételei, minden bevétel a kincstárhoz fut be, mint ahogyan a kiadásokat is a kincstár finanszírozza és intézi. Járai az adórendszerben csak kisebb változtatásokra készül. “Nem próbálkozunk újra azzal az adóreformmal, amelyet 1999-ben nem sikerült elfogadtatnunk” – mondta. A változtatások célját az adórendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tételében jelölte meg. Továbbra is szükségesnek látja a tőkejövedelmek megadóztatását, hogy csökkenhessen a munkajövedelmek adója. A politikai ellenállás ellenére Járai úgy véli, szükséges az önkormányzati adórendszer további átalakítása, a forrásátcsoportosítás a gazdag önkormányzatoktól a szegényebbekhez. Az ideális helyzet a pénzügyminisztériumi szakértők szerint az lenne, ha az iparűzési adóból származó bevételekből a jelenlegi 4 százalék helyett 40 százalékot csoportosítana át az állam.
Az év utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott, előzetes adatokon alapuló statisztikák Járai szerint igazolták a kabinet álláspontját, miszerint a havi bevételeknek a tervezettől való első félévi elmaradása nem járt hosszabb távú következményekkel. Az államháztartás 1999-es számait ismertetve elmondta, hogy társasági adóból a tervezettnél 11 milliárd forinttal kevesebb, összesen 249 milliárd forint folyt be, s a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó 1405 milliárd forintnyi bevétel is 40 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó-bevételek 38 milliárd forinttal meghaladták az előirányzatot, s összegük elérte a 769 milliárd forintot. A központi költségvetés – a kamatkiadásokat is figyelembe véve – 332 milliárd forintos, a tervezettnél 50 milliárd forinttal kisebb deficittel zárt.
Az államháztartás hiánya 441 milliárd forintra rúg, 17 milliárd forinttal kevesebbre, mint a költségvetési törvényben szereplő érték. Az államháztartás hiányának GDP-hez viszonyított aránya 3,9 százalék, a tervezettnél 0,1 százalékponttal kedvezőbb, s csaknem 1 százalékponttal jobb mutató, mint az 1998-as volt. Az államháztartás elsődleges GDP-arányos egyenlege 2,6 százalékos aktívumot mutat, szemben az előirányzott 2,1 százalékkal. Az elsődleges egyenleg kedvező hatását rontja, hogy a bruttó kamatkiadások összege 859 milliárd forint lett, ez 61 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet, mégpedig a vártnál magasabb kamatszint miatt. Az év végére azonban a pénzügyminiszter értékelése szerint felgyorsult a kamatok csökkenése, kedvező előjelként 2000-re. –
