A várakozásoknak megfelelően az összeurópai egység felé vezető út újabb fontos állomásának bizonyult az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek Helsinkiben tartott csúcsértekezlete. A résztvevők az Európai Bizottság javaslatát elfogadva döntöttek arról, hogy az első körbe bevont Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia után a blokk a jövő év elején – legkésőbb februárban – újabb hat tagjelölttel, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával is megkezdi az érdemi felvételi tárgyalásokat.
Günter Verheugen, a bizottság bővítésért felelős tagja leszögezte, hogy a tárgyalási folyamat szélesítése nem az első körös hatok számára jelent lassítást, hanem a második körben szereplőknek ad esélyt a felzárkózásra.
A csúcstalálkozón az EU-vezetők kifejezetten hangsúlyozták, hogy nem kívánnak konkrét időpontokat megszabni a csatlakozás tekintetében, a tempó az egyes országok felkészültségén múlik. Azt azonban vállalták a tizenötök, hogy a jövőre kezdődő újabb kormányközi konferencia (IGC) eredményeként 2002-ig “fogadóképes” állapotba hozzák az EU-t, vagyis kidolgozzák, szerződésbe foglalják és ratifikálják azokat a reformokat az eredetileg hat tagra tervezett intézményrendszerben, amelyek nélkül az új államok belépése nem megoldható.
Az Európai Bizottság és a hagyományosan integráció-párti Benelux államok mélyreható reformokat sürgettek – köztük a bizottság jogkörének bővítését -, ám végül a tagországok többségének akarata érvényesült, vagyis az IGC-n csak az a három témakör kerül napirendre, amelyek 1997-ben, az amszterdami szerződéshez elvezető hasonló konferencián nyitva maradtak. Eszerint várhatóan a jelenlegi 20 főben limitálják a brüsszeli testület létszámát, vagyis a bővítés után nem lesz minden államnak képviselője a bizottságban; a döntéshozatal könnyítése érdekében a teljes körű konszenzus rovására kiterjesztik a csupán minősített többséget igénylő területeket.
Bár a csúcstalálkozón hivatalosan csakugyan nem esett szó az új tagok felvételének dátumáról, brüsszeli tisztviselők jelezték: nem tartják valószínűnek, hogy a felkészülésben élen járó országok már 2003-ben csatlakozhassanak. Ehelyett reálisabb a 2004-es vagy akár 2005-ös belépéssel számolni, tekintettel arra, hogy a felvételi szerződéseket úgyszintén valamennyi tagállamnak ratifikálnia kell, ez pedig hosszúnak ígérkezik.
A csúcson hivatalosan tagjelöltnek nyilvánították Törökországot, de a tárgyalások megkezdéséről még nem hoztak döntést. Amint arra számítani lehetett, az EU-vezetők döntöttek arról, hogy 2003-ig létrejön egy 60 ezer fős gyorsreagálású európai hadtest, amely olyan helyzetekben fog beavatkozni, ahol a NATO egésze nem érintett. Nem született viszont megállapodás a tőkejövedelmeket sújtó egységes forrásadó kérdésében. Mint ismeretes, Nagy-Britannia ellenzi a Brüsszel által javasolt és a többi tagország által már jóváhagyott 20 százalékos forrásadó kivetését, mert attól tart, hogy így London elveszti központi szerepét az eurokötvény-kereskedelem terén.
Nem sikerült dűlőre jutni a brit-francia marhahúsvitában sem, mivel Párizs közölte, hogy Brüsszel határozata ellenére sem hajlandó feloldani a brit marhahús importjának tilalmát.
Kétszeresen is a csúcstalálkozó negatív szereplőjévé vált Oroszország. Az állam- és kormányfők először is nem vették figyelembe a moszkvai felszólítást, hogy az EU ne kezdjen felvételi tárgyalásokat Lettországgal, ahol hátrányos diszkrimináció éri az orosz anyanyelvű állampolgárokat, másodszor pedig kemény hangú közleményben teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezték a csecsenföldi hadjáratot. –
