Vigyázz, le ne késd a vonatot! – sulykolták a közelmúltbeli “tőzsde road show” magyar résztvevői kétnapos rendezvényükön az angolszász pénzügyi befektetőknek, s a sok ismétlésnek a jelek szerint meg is lett a foganatja. Az utóbbi napok kimagasló forgalmat és rég nem látottan gyors árfolyam-emelkedést hozó hangulatát az elemzők ugyanis a vártnál is lényegesen jobb folyómérlegadat mellett a bemutatkozó körút sikerével is magyarázzák.
A Figyelő által megkérdezett, a road show-t a helyszínen követő szakértők mindegyike fontosnak tartotta kiemelni, hogy marketing szempontból jó ötlet volt a rendezvény, különösen szerencsésen sikerült az időzítés. Várkonyi Gergely, az ING Barings londoni elemzője úgy véli: a kibocsátó cégek prezentációi jók voltak, s jóllehet, a gyorsjelentések után túl sok új információval nem tudtak szolgálni a magyar társaságok a londoni befektetők részére, az akció reklámértékét nem szabad lebecsülni. E szakértő szerint a befektetők figyelmét fel kell hívni a részvények alulértékeltségére, de még ez sem elég ahhoz, hogy valamely befektetési alap nagyobb súlyt adjon a portfóliójában Magyarországnak. A portfólió allokációról szóló döntéseknél ugyanis elsősorban a makrogazdasági adatok alakulását veszik figyelembe – mondta el véleményét ezzel egybecsengően Spencer Jakab, a Credit Suisse First Boston londoni munkatársa. Véleménye szerint Járai Zsigmond beszéde volt a befektetők számára a legérdekesebb. Bizalomkeltő volt, hogy előadásában a pénzügyminiszter az ideinél szigorúbb 2000-es költségvetést vázolt fel.
Mint Federica Gessi, az Erste Bank londoni munkatársa elmondta: a brit befektetési alapok Magyarországról alkotott véleménye már a road show-t megelőzően kedvezőbbre változott, köszönhetően a költségvetés és a fizetési mérleg nyár végén publikált – az előrejelzett szinten alakuló – hiánynak. Ez utóbbit a Járai beszédét bizalomkeltőnek minősítő Spencer azért tartja fontosnak, mert az idén amúgy is gyengén szereplő úgynevezett fejlődő európai tőzsdék közül Magyarország nyújtotta a legrosszabb teljesítményt, és ez nem kis részben az év első felében nyilvánosságra került elbizonytalanító hatású makrogazdasági adatoknak volt betudható.
A megkérdezett szakemberek mindegyike állítja, hogy a külföldi befektetők már nem aggódnak amiatt, hogy az Y2K, a számítógépek millenniumi átállása problémákat okozna a magyar pénzügyi rendszerben. Várkonyi Gergely egyenesen ebben jelölte meg az elmúlt két hétben kibontakozó hossz fő okát.
A road show ötletgazdája, Oláh Lajos – aki a BÉT Tanácsában a kibocsátókat képviseli – egyébként nem most találta ki azt, hogy a tőzsde ily módon mutatkozzon be, de csak mostanra sikerült legyőzni a pénzügyi akadályokat, méghozzá meglehetősen széles körű együttműködéssel. A pár tízmillió forintos összköltséget ugyanis a résztvevő hét kibocsátó, hat – komoly külföldi megbízói körrel rendelkező – hazai brókercég, illetve két letétkezelő testvériesen, tizenötöd részenként állta. Oláh szerint sokkal hatékonyabb, ha nemcsak egy-egy cég megy el külön-külön road show-zni, hiszen a nagy alapok portfóliómenedzserei nem éppen időmilliomosok, tehát örülnek, ha gyorsan átfogó képet kapnak egy piacról. A kibocsátókat erősíti ha “makro” hátteret is tudnak adni, ezt ez esetben a pénzügyminiszter, illetve az MNB munkatársa szolgáltatta. A szintén ajánlott technikai bemutatást a BÉT, illetve a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) vezetői végezték el. Ezzel egyébként sikerült azt az idei tendenciát is elkerülni, hogy a hallgatóság a makroadatok miatt a kibocsátókat vegye össztűz alá.
A bemutatkozó körút fő üzenete a fejlett piacokhoz való konvergálás volt – mondja Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója, aki szerint annyiban is jókor került sor a bemutatkozásra, hogy a magyar makroadatok látványosan javulnak az utóbbi hónapokban. Az esemény időzítése emellett annak volt köszönhető, hogy elébe menjenek az év vége körül szokásos portfólióallokálásnak, de már a friss (harmadik negyedéves számok) alapján tudjanak válaszolni a kérdésekre. Elsősorban olyan ágazati, illetve globális alapokat akartak megcélozni, amelyek még egyáltalán nem fektettek magyar cégbe, vagy csak egy-kettőbe. Dunavölgyi szerint a magyar állampapírok kockázati prémiumai ma már igen jól illeszkednek a nyugat-európaiakhoz, de ez a részvények esetében még nem igaz.
Mint Hegyi Gábor, az akciót marketing szempontból szervező Capital Communications vezetője elmondta, a tőzsdék road show-zása meglehetősen bevett gyakorlat a nyugati világban – az idén többek közt a párizsi tőzsde volt bemutatkozó körúton Londonban -, de a régióból a budapesti volt az úttörő. Az együttes fellépés nagy előnyének ő azt tartja, hogy – ellentétben egy adott cég road show-jával, amelyre általában a meglévő befektetői kör megy el – most sikerült a magyar részvények szempontjából szűz portfóliómenedzsereket is felkutatni. Hegyi szerint a tőkepiacoknak ugyanúgy kell a marketing, mint bármely más terméknek, amit egyébként a hazai szereplők is mindinkább felismernek.
A szervezésen belül a portfólióbefektetők felkutatását, illetve a New York-i és a londoni esemény megszervezését a Capital Communications partnere, illetve kisebbségi tulajdonosa a Citigate Dewe Rogerson végezte, amely a pénzügyi, és tőkepiaci marketing területén piacvezető a világon. A mostani akció pozitívuma, hogy az angolszász média érdeklődését is sikerült felkelteni a magyar tőkepiac iránt.
Oláh tapasztalata szerint a két helyszínen alapvetően eltérő volt a hangulat: Londonban többségében olyan portfóliómenedzserekből verbuválódott a közönség, akik rendszeresen foglalkoznak magyar papírokkal és napra készen ismerik a makrogazdasági helyzetet, míg a tőkepiacok mekkájában, New Yorkban a megjelentek legfeljebb csak egy-két papírt ismertek a magyar piacról. A óceánon – mint mondja – azért is érdemes volt átkelni, mert a befektetők nagyon igénylik a személyes kapcsolatot, de eddig a magyar cégek csak viszonylag ritkán merészkedtek el a tengerentúlra. A BÉT ügyvezető igazgatója szerint egyébként a személyes kapcsolatok építése nemcsak a befektetőkkel fontos, lényeges az is, hogy a résztvevők “csapata” is összecsiszolódott. Erre egyébként a jövőben is lesz mód, a mostani eseményből ugyanis hagyományt szeretnének teremteni, így 2000 novemberében újra útra kelnek.
A hét kibocsátó között a legnagyobb magyar cégek (Mol, Matáv, OTP, Richter, BorsodChem) mellett a Pannonplast és az Antenna Hungária vett részt. A legnagyobb forgalmú blue chipek közül egyedül a TVK maradt távol. A vegyipari társaság egyrészt önállóan road show-zott a napokban, másrészt menedzsmentje meglehetősen bizonytalan a tekintetben, hogy mit akar vele egyik fő tulajdonosa, a Mol. A bemutatkozó cégeket jellemzően a legmagasabb szint képviselte, illetve azok, akik az ilyen eseményeken rendszerint tartják a kapcsolatot a befektetőkkel (az OTP-től Spéder Zoltán vezérigazgató-helyettes, illetve a Pannonplasttól a hasonló beosztású Illéssy János), egyedül a Mol esetében okozott a befektetők körében meglepetést, hogy sem az elnök, sem a vezérigazgató nem jelent meg.
